Egy könyvtár - egyesek szerint minden otthon nélkülözhetetlen eleme. Néhány évszázaddal ezelőtt viszont még nem volt jellemző, hogy az emberek otthonában könyvespolc állt volna. Aki olvasni akart, annak nyilvános könyvtárat kellett látogatnia. A bölcsesség e “templomai” általában egyetemek és kolostorok részei voltak. Nézzük meg a legérdekesebbeket!
Ha te is könyvmoly vagy, akkor a nagy könyvtárak hangulatát akár otthonodba is becsempészheted. Hozz létre egy olvasósarkot kényelmes ülőhelyekkel, és szerezz be egy minőségi, otthonodhoz illő könyvespolcot. Az egyetlen dolog, amit viszont egyetlen építész sem tehet meg helyetted, az a jó irodalom. Vedd körül magad kedvenc könyveiddel, olvasó lelked elégedett lesz.
Az első könyvtárat az i. e. hetedik században alapította Asszíria királya, Ashurbanipal. A szövegeket akkoriban agyagtáblákra vésték, és a helyi gyűjtemény több ezer ilyen „könyvet” tartalmazott. Bár ezeknek kevés közük volt a mai irodalomhoz, egyértelmű, hogy ezt az ősi birodalmat tanulásra és tudásra szomjas emberek népesítették be.
A történelem valószínűleg leghíresebb könyvtára az Alexandriai Könyvtár volt. Az i. e. harmadik században alapította I. Ptolemaiosz, Nagy Sándor király egyik segédtisztje, akinek a nevét a könyvtár viselte. Mivel több százezer papirusztekercset, majd később pergamentekercset tárolt, az Alexandriai Könyvtárat az ókor legnagyobb kulturális és művelődési központjának tartják.
Eredete kissé bonyolult volt, és az akkori uralkodók hatalmi harcai jellemezték. Ma a Francia Nemzeti Könyvtár a maga nemében az egyik legfontosabb intézmény. A franciaországi könyvkiadók 1537 óta kötelesek a könyvtárnak egy példányt adni, aminek eredményeképpen több mint 14 millió kiadványt számláló gyűjtemény jött létre.
Az Oxfordi Egyetem diákkönyvtára kívül és belül is lenyűgöző. Belül úgy érezheted magad, mintha a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Iskolában lennél, így a könyvtár már egy kiállítás önmagában. Éppen ezért tereit gyakran keresik fel a filmrendezők is. Körülbelül 11 millió könyv található itt, köztük nagyon értékes történelmi kéziratok.
A Vatikáni Apostoli Könyvtár, amelyet a XV. században alapítottak, a világ egyik legrégebbi könyvtára. V. Miklós pápa építtette a humanista tudományosság központjaként. Az itt elhelyezett könyvek elsősorban a teológiával, filozófiával, történelemmel, művészettel és joggal foglalkoznak. A könyvtár nem nyilvános, így aki a kötetekből szeretne meríteni, annak bizonyítani kell szaktudását és konkrét kutatási célt kell felmutatnia.
A világ legnagyobb kolostori könyvtára az ausztriai Admontban található. A festői alpesi völgyben való elhelyezkedése és mesésen díszített belső tere népszerű turisztikai célponttá teszi. A könyvtár terme még a Disney meséket is megihlette.
Ezt a könyvtárat Brazíliában, az akkori portugál gyarmaton alapította VI. János portugál király. A könyvtár a világ egyik legszebbje, amelyet elsősorban díszesen faragott fapolcai és ólomüveg ablakai különböztetnek meg, amelyek gyönyörű üveghatásokat hoznak a belső terekbe.
Az Egyesült Államok egyik legérdekesebb könyvtárának Baltimore ad otthont. A könyvtár a mecénás, George Peabody nevét viseli, aki a tudományt és a tanulást akarta felemelni hazájában. A könyvtárat egy magas, üvegmennyezetes átrium uralja, amelyet öt emeletnyi erkély szegélyez.
A Stuttgarti Városi Könyvtár építészetére az ókori Pantheon hatott. Az uralkodó szín a fehér, a design pedig minimalista, így csak a könyvek és az épület látogatói adnak színt a térnek.
A kínai Binhai könyvtárat méltán sorolják a modern építészet ékkövei közé. Nagyon világos és tágas. A nyitott teret kaszkádok és teraszos ülőhelyek határozzák meg, de vannak intimebb területek is, ahol zavartalanul üldögélhetünk egy könyvvel.
(X)
Fotók: Unsplash
Jól emlékszem a műteremre, a konyhára, a verandára. De leginkább az atmoszférára, a miliőre. Olyan ház volt és olyan kert, ahol jó lenni. Somogyi munkássága összetéveszthetetlenül karakteres, ezer közül is felismerni egy-egy festményét vagy grafikáját. Győrffy Ákos írása.
Amikor az egész világban jelentős kataklizmák történnek, nem nézhetünk lehúzott redőny mögött egy végtelenített Netflix-sorozatot, mert a valóság ránk rúgja az ajtót.
A francia főváros látképét átíró Otto von Spreckelsenről készült életrajzi dráma meglehetősen hiányos válaszokat ad.
Nemzetközi előadáson keresték a választ arra többek között, hogy hogyan lehet a klasszikus építészet értékeit a modern városi környezetben újraértelmezni.
Emléke adjon hitet és erőt ahhoz a felismeréshez, hogy mi is képesek lehetünk magunk körül egy szebb és jobb világot teremteni. Koltay Gábor írása.
A miniszterelnök szerint a Manfred Weber vezette párttömörülés egyre erősebb.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
