A nagyobb élelmiszerüzletekben elhelyezett gyűjtőkonténerekbe, másnéven REpontokba minden egyszer használatos, 0,1 és 3 liter közötti italcsomagolást be lehet dobni, beleértve a PET-palackokat, az üveget és az alumíniumdobozokat is, amennyiben a megfelelő logóval vannak ellátva. Fontos változás az eddigi szelektív hulladékgyűjtéshez képest, hogy a palackokat csak sértetlen állapotban fogadja vissza az automata, tehát nem szabad őket összetaposni vagy eldeformálni.
Bizonyos gyűjtőpontokon az úgynevezett többutas csomagolások is visszaválthatók. Ilyenek például bizonyos borosüvegek, a félliteres, üveges sörök, vagy például a szörpök üvegei is, melyek többször is újratölthetők, így használatuk után nem kell rögtön összezúzni az anyagukat. Az ilyen csomagolásoknál nincs egységes betétdíj, ennek összegét a gyártó határozza meg.
És mi lesz az egyéb hulladékkal?
Az új visszaváltó-rendszer csak az italcsomagolásokra vonatkozik, de a körforgásos szemlélet itt nem áll meg: fontos, hogy továbbra is szelektíven gyűjtsük a további hulladéktípusokat. A nem ivásra szánt termékek műanyag- és üvegcsomagolásai továbbra is a színes kukákba valók, a konyhai biohulladékot (az ételmaradékok kivételével) pedig érdemes közösségi komposztpontokra vinni. Idén egyébként utóbbiaknak is elindult a központosított szelektív gyűjtése, amely egyelőre még csak néhány településen elérhető, de a jövőben várhatóan az egész országra kiterjesztik a rendszert.
A leggyakoribb hulladéktípusok között fontos megemlíteni a cigarettacsikkeket is, illetve az égés nélküli termékek használata során keletkezett hulladékot. Miközben a hagyományos cigaretták egyrészt az égésükkel képződő füst miatt károsítják rendkívüli módon az egészséget és a környezetet, az eldobott csikkek is komoly veszélyt jelentenek: egy angliai egyetem 2019-es kutatása szerint a hagyományos cigaretta – leginkább bioműanyagból és cellulóz-acetátból készülő – szűrőjéhez felhasznált szerek belemosódnak a talajba, és károsítják a növényeket.