Többszörös túljelentkezés az NKFI Hivatal 35 milliárd forint keretösszegű innovációs pályázatán (X)

A megemelt minőségi követelmények ellenére is rendkívüli érdeklődés kísérte az idei év legmeghatározóbb, 35 milliárd forint keretösszegű innovációs pályázatát, amelyre összesen 123 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be a hivatalhoz a meghirdetett október 5-i határidőig. Projektenként akár 800 millió forint vissza nem térítendő támogatással a kiírás elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásokat, valamint egyetemi, kutatóintézeti partnereiket ösztönzi együttműködésük elmélyítésére, innovatív megoldások kifejlesztésére, főként a zöld átállás, az egészséges élet és a digitalizáció területén. Kiss Ádámot, az NKFI Hivatal elnökét egyebek között arról kérdeztük, milyen szigorítások jellemzik az új pályázati rendszert, illetve milyen ütemezéssel kell számolniuk a pályázóknak a Fókuszterületi innovációs pályázat esetében. 

Hogyan illeszkedik ez a pályázat a Neumann János Programba, amelyet az innovációval kapcsolatos stratégiai intézkedéscsomagként jelentett be nemrég a Kulturális és Innovációs Minisztérium?

A Kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25, illetve Európa legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön. Az ehhez vezető útról szól a Neumann János Program. El kell érnünk, hogy a kutatói és a piaci szféra minden lehetséges módon együttműködjön az értékteremtésben, mert a hazai tudományos eredmények így hajthatnak mérhető gazdasági és társadalmi hasznot, ez tudja előrevinni a magyar gazdaságot. Ennek egyik kiemelt eszköze a Fókuszterületi innovációs projektek támogatására meghirdetett pályázat, amely a vállalkozások, köztük kiemelten a kkv-k, valamint a velük együttműködő egyetemek, kutatóintézetek számára érhető el.

Az új pályázati konstrukcióval mennyire sikerült mozgósítani ezt a pályázói réteget? 

Azt látjuk, hogy a piac részéről hatalmas az igény az átlátható, világos szakmai és árbevétel-elvárásokat is magában foglaló innovációs támogatásokra. A felhívást gondos előkészítés és társadalmi egyeztetés után, minden érdekelt szereplő véleményét kikérve és figyelembe véve hirdettük meg szeptember 21-én. A vállalt ütemezésnek megfelelően szeptember 28-án megnyílt az az elektronikus felület is, amelyen a pályázók október 5-ig nyújthatták be a projektjavaslatukat szakmai véleményezésre. A várakozásaink teljes mértékben beigazolódtak: egy hét alatt több mint 123 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, ami a rendelkezésre álló 35 milliárdos keretösszeghez képest több mint 3,5-szeres túljelentkezést jelent. Azt gondolom, ezzel az eredménnyel mindannyian elégedettek lehetünk. Örvendetes, hogy a beadott projektek több mint felében szerepelnek egyetemek vagy kutatóintézeti partnerek, ami jól visszaigazolja a stratégiai törekvéseinket.

A beadás kizárólag elektronikus pályázói felületen zajlott. Hogyan kezelte a rendszer ezt a kiemelkedő érdeklődést?

Számítottunk arra, hogy többszörös lesz a túljelentkezés, és erre mind technikailag, mind emberi erőforrásokkal fel is készültünk. A szakmai vélemény iránti kérelmek beadásának első napján, amint az az ilyen első napokon lenni szokott, kiugró volt a forgalom, de a rendszer zökkenőmentesen kezelte az egyidejűleg nagy számban érkező regisztrációt és a pályázati anyagok tömeges feltöltését. Már a pályázat meghirdetésekor jeleztük: a pályázóknak semmiképpen sem kell attól tartaniuk, hogy a felületet adott mértékű túljelentkezés esetén lezárjuk. Ezt a vállalást be is tartottuk, és úgy vélem, részben ennek köszönhető, hogy elkerültük az informatikai rendszer lökésszerű túlterhelését. 

Mit jelent a fókuszterületi megközelítés, milyen témákat támogatnak?

Három nagy témakörre fókuszálunk: a zöld átállásra, az egészséges életre és a digitalizációra. Napjainkban itt vetődnek fel a legégetőbb társadalmi és gazdasági kihívások, és ezek azok a kulcsterületek, amelyeken Magyarország leginkább versenyképes tud lenni, illetve az Európai Unió átfogó céljai is ezekre fókuszálnak ebben az időszakban. Elsősorban itt keresünk új, piacképes, támogatásra érdemes megoldásokat. A három fókuszterület mindegyikére 10-10 milliárd forint keretösszeget fordítunk. Ugyanakkor a máshonnan származó kiváló ötletekre is nyitottak vagyunk, ezért a felhívásban további 5 milliárd forintot irányoztunk elő olyan előremutató innovációs projektekre, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak az említett fókuszterületekhez. Minden ígéretes fejlesztésnek, innovációnak megvan tehát az esélye, hogy támogatást nyerjen. 

Azt már tudjuk, hogy kkv-k és egyetemek, kutatóintézetek − ez utóbbiak konzorciumi partnerként – részt vehetnek a pályázatban. Mi a helyzet a nagyvállalatokkal? Ők kimaradnak?

Konzorciumi tagként őket is szívesen látjuk, hiszen a nagyvállalatok- és a kkv-k közötti tudásáramlás és tudásvalorizáció, tehát a közös értékteremtés elősegítése szintén fontos célkitűzésünk. A lényeg, hogy a benyújtott projektek valós problémára kínáljanak megoldást, tényleges piaci potenciállal rendelkező, üzleti tervvel alátámasztott fejlesztést vagy innovációt valósítsanak meg, ami magában hordozza az esélyt a támogatás megtérülésére.

Melyek a legfontosabb újítások a leendő nyertes projektek megvalósításában és elszámolásában? 

A megvalósításban új elem a szakmai mentorálás, ami az NKFI Hivatal égisze alatt működő, közelmúltban létrehozott Nemzeti Innovációs Ügynökség szakértőinek közreműködésével valósul meg. A mentori segítség igénybevételéről a pályázók szabadon dönthettek pályázataik beadásakor, de ahogy a kiírásban is jeleztük: az értékelés során ez plusz pontokat, tehát előnyt fog jelenteni. 

Ami az elszámolást illeti, minden eszközzel igyekszünk tudatosítani, hogy a vissza nem térítendő támogatás nem ingyen pénz, hanem egyfajta befektetés. A pályázókat sokkal inkább érdekeltté kell tennünk a támogatások hatékony és célszerű felhasználásban. Az új rendszerben a megítélt támogatási összegnek az eddigi 70 százalékkal szemben csupán 30 százaléka (első előleg) hívható le a jellemzően kétéves projektek első évében. A második előleg (amely szintén a megítélt támogatási összeg 30 százaléka) kifizetésére pedig a projektek második évében kerülhet sor 

A projektek második évében tehát a támogatottak még mindig „csak” 60 százaléknyi támogatást kapnak meg, így az érdekeltségük továbbra is erős marad a projekt határidőre történő teljesítésében. A fennmaradó támogatási összeg 25 százalékát a záró beszámolót követően folyósítja az NKFI Hivatal, míg utolsó 15 százalékát a projekt fizikai befejezését követő 24 hónap után, valamennyi kötelező vállalás maradéktalan teljesítését és NKFI Hivatal általi elfogadását követően. Mindez azt jelenti, hogy a pályázók érdekeltsége az elért eredmények fenntartásában is megjelenik, azaz megnő az esélye annak, hogy a támogatással létrejött termékek, technológiák, szolgáltatások tartósan a piaci folyamatok részévé válnak. A támogatott projekteket a megvalósítási és a fenntartási időszakban is rendszeresen nyomon követjük és szakmailag ellenőrizzük.

Hogyan zajlik az értékelés, milyen ütemezéssel kell számolniuk a pályázóknak?

Összesen 228 projektjavaslat érkezett be szakmai véleményezésre, amelyek jogosultsági előszűrése már zajlik. Ezt követően kezdődhet meg a tartalmi értékelés, amit egy 250 tagú szakértői gárda végez, majd az erre kijelölt testületek felállítják a rangsort. Decemberben születhet meg a döntés arról, hogy kik kapnak támogató szakmai véleményt. Ők adhatják majd be a támogatási kérelmüket az NKFI  Hivatalhoz, amelyről végső döntés 2024 márciusában várható. 

(X)

Fotó: NKFIH