Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Az orosz-ukrán háború fogalomtáraOroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.
Ben Rhodes szerint voltak jelei annak, hogy Putyin a komolyabban is a „nacionalizmus és az autokrácia” felé fordul, aminek meg kellett volna kongatnia a vészharangokat az amerikai kormányzatban.
A választások előtti ígéretek több mint 10 billió rubelbe (109,92 milliárd dollár) kerülnek Oroszországnak a következő hat évben.
Alacsonyabb az ingerküszöb a nukleáris fegyverek bevetéséhez, mint eddig ismert volt.
Szerinte a heves reakciókat kiváltó kijelentésének „minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt” volt.
„Miközben a Nyugat Európa megtámadásának szándékával vádolta meg Moszkvát, maga választ ki orosz területen célpontokat a csapásokhoz és hozzá csapásmérő eszközöket” – mondta az orosz elnök.
„Sürgősen tanulmányozni fogjuk azt a döntést” – jelentette ki a lengyel kormányfő.
A népszerű jobboldali véleményvezér rámutatott: van az a pont, „amikor rájössz, hogy az ideológiák mégsem számítanak annyira, mint gondoltad.”
Úgy tűnik Németország valóban kísérletet tesz a hadsereg feltámasztására, és ez nagyban Boris Pistorius védelmi miniszter érdeme, aki a jelenlegi kormány egyetlen népszerű tagja.
A nukleáris erők teljes készültségben vannak.
A szerző úgy látja, van egy határ, amíg még a magyar miniszterelnök sem ment el.
