Kigyógyulóban vannak a németek saját katonáik gyűlöletéből a Politico szerint

Németország lakossága a második világháború óta szégyenkezve tekintett saját országa katonáira, ennek azonban úgy tűnik vége – írja John Kampfner brit újságíró a Politico oldalán. 

A szerző felidézi, hogy azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megszállta Ukrajnát, Olaf Scholz német kancellár bejelentette a Zeitenwendet – vagyis a kül- és biztonságpolitika drasztikus változását. Megfogadta, hogy Németország többet fog védelemre költeni és újjáéleszti a hadsereget.

Az ígéret betartása azonban váratott magára, míg Scholz ki nem nevezte Boris Pistoriust 2023 elején. Az új védelmi minisztertől nem sokat vártak: leginkább tartományi politikában volt aktív, és korábban egy közepes méretű város polgármestere volt. 

Aztán

„A védelmi minisztérium évtizedeken át katasztrófaövezet volt, sok-sok karrier tönkrement ott” – írja John Kampfner, így a politikus sikere még meglepőbb. 

Hogy lett háborúellenes Németország?

A háborút követő évtizedekben a németek a kezdeti „soha többi nácizmus” után átcsúsztak a „soha többé háború” hangoztatásába, amely a szerző szerint naivitás volt. „Ebben az időben a németek felkarolták az atomellenes mozgalmat, és számtalan békemeneten vettek részt – bármit megtettek, hogy megakadályozzák a katonai konfliktust. Az amerikai hidegháborús Pershing-rakéták telepítését elkeseredetten ellenezték.”

Az 1990-es újraegyesítés idején a védelmi kiadások a GDP 2,5 százalékát tették ki, és a fegyveres erők létszáma 500 000 fő volt. De Angela Merkel korábbi kancellár felügyelete alatt hagyták, hogy a hadsereg elsorvadjon.

 – írja a brit szerző. 

Nincs elég katona és fegyver

Pistorius nemrég arra szólította fel a németeket, hogy legyenek háborús készültségben. Egy hamburgi katonai akadémián tartott beszédében közvetlenül a választókhoz fordult, és azt kérdezte: 

A szerző szerint a német fegyveres erők egyáltalán nem állnak készen. A csapatok létszáma történelmi mélypontra, 180 ezer főre csökkent, és csak az évente távozók pótlására mintegy 20 ezer újoncra van szükség. 

Felmerült a 2011-ben eltörölt sorkatonai szolgálat visszaállítása – de az újságíró szerint erre kevés az esély. 

„Eközben a legjelentősebb probléma a haditechnikai eszközök romlása. A közelmúltban a katonai szállító repülőgépek, Tornadók és Eurofighter sugárhajtású repülőgépek flottájának csak a fele volt harcképes. Mind a hat tengeralattjáró harcképtelen volt. A katonák pedig fegyver- és lőszerhiányra panaszkodnak” – írja John Kampfner. 

Az új hozzáállás

Németország lett az ukránok háborújának második legnagyobb támogatója Amerika után. Ráadásul csapatokat küldenek Litvániába, hogy így erősítsék a NATO keleti szárnyát. 

S Scholz eredeti ígéretének megfelelően többet költenek a védelmi iparra is. Pistorius a müncheni biztonsági konferencián belebegtette, hogy a védelmi költségvetés hamarosan a GDP 3%-át is kitöltheti. A szerző szerint mindez azt jelzi, hogy valóban változások indultak el az országban. 

Nyitókép: Daniel Löb / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP