Szép új világ: Lettország bevezette a kötelező sorkatonaságot
A lett külügyminiszter szerint így tartják vissza Oroszországot Európa megtámadásától.
Oroszország növeli a katonai kiadásait, ami miatt az európai védelmi vezetők arra figyelmeztetnek: ha békét akar a kontinensünk, jobb, ha felkészül a háborúra.
Az elmúlt hetekben az európai országok katonai vezetői több ízben megkongatták a vészharangot, és arra figyelmeztettek: Oroszország komoly kihívást jelenthet a NATO számára az elkövetkezendő évtizedben – olvasható az Euractiv oldalán. Az elemzés szerint az európai tisztviselők általában félnek a hisztériakeltéstől, most azonban komoly figyelmeztetéseket fogalmaztak meg.
Troels Lund Poulsen, Dánia védelmi minisztere, egyike azoknak a prominens vezetőknek, akik aggodalmukat fejezték ki Európa jövőjével kapcsolatosan.
„Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy három-öt éven belül Oroszország próbára teszi az 5. cikkelyt és a NATO szolidaritását. A NATO 2023-ban még nem így értékelte a helyzetet. Ez új információ, amely most kerül előtérbe” – mondta Poulsen a Jyllands-Posten nevű lapnak.
Nem Dánia az egyetlen skandináv ország, ahol ilyen aggodalmak fogalmazódtak meg az elmúlt időben. A szomszédos Svédországban komoly politikai vita robbant ki, miután két védelmi tisztviselő egy potenciális háborúra figyelmeztetett – emlékeztetett az Euractiv szerzője.
Norvégiában pedig Eirik Kristoffersen, a norvég fegyveres erők vezetője állította:
a NATO országoknak „kettő, esetleg három” éve van felkészülnie Vlagyimir Putyin támadására.
A balti országok mindeközben bejelentették egy 600 bunkert tartalmazó védelmi vonal megépítését. Lettországban már visszavezették a sorkatonaságot, míg Litvániában is politikai viták zajlanak erről.
Ezt is ajánljuk a témában
A lett külügyminiszter szerint így tartják vissza Oroszországot Európa megtámadásától.
Tőlük nyugatabbra szintén vannak, akik aggódnak. A brit hadsereg vezetője kijelentette, az országnak „polgári seregre” van szüksége, de a védelmi minisztérium azonnal cáfolta, hogy behívnák a fiatalokat. Németországban a védelmi miniszter nemrég kijelentette: Putyin egy évtizeden belül megtámadhatja a NATO-t. „Szinte mindennap hallunk fenyegetéseket a Kremltől (...) tehát bele kell kalkulálnunk, hogy Vlagyimir Putyin egy nap, akár egy NATO országot is megtámadhat” – mondta Pistorius egy német lapnak adott interjúban. Úgy vélte, most nincs sok esély orosz támadásra, azonban a „szakértőik szerint” 5-8 éven belül már elképzelhető.
A belga védelmi miniszter szerint Moldovát és a Balti államokat is fenyegeti Oroszország – írja az Euractiv. „Látjuk, hogy Oroszország átállt hadiparra. Szerintem jogosan aggódunk. A Kremlin és Putyin nyelvezete mindig ambivalens” – mondta Michel Hofman.
Az aggodalmak abból fakadnak, hogy Oroszország az ukrajnai háború miatt a hadiipara megerősítésébe kezdett,
miközben Európa nem tudja teljesíteni az ukránoknak ígért fegyverszállítmányokat.
Az orosz GDP 7,1 százalékát fogja kitenni a katonai költségvetés. Egyes európai vezetők szerint eddig ez a bejelentés a legegyértelműbb fenyegetés Oroszország részéről.
Ezt is ajánljuk a témában
Azt mondta, az oroszok „csináljanak, amit akarnak” azokkal a NATO-tagállamokkal, amelyek nem fizetnek be eleget a szövetség büdzséjébe. Ez nem mindenkinek tetszett.
A hétvégén rendezik meg az éves müncheni biztonsági konferenciát, amelyen a világ aktuális biztonsági kihívásainak megvitatására a politikai, védelmi, technológiai és biztonsági érdekcsoportok vezetői találkoznak. Az orosz-ukrán háború mellett kiemelt téma lesz Gáza is. 50 kormány és államfő érkezik a német városba a konferenciára.
Az európai vezetők Oroszország mellett szintén aggódhatnak Koszovó és Szerbia közötti feszültség miatt és várhatóan napirendre kerül Donald Trump potenciális visszatérése Washingtonba.
Ezt is ajánljuk a témában
„Néhány tucat nukleáris robbanófej elég arra, hogy a földi élet jelentős részének a végére pontot tegyen” – mondta Máthé Áron történész a Mandinernek.
Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP