Egy évben 33 napnyi áramszünet is lehet az USA-ban

Január 13-án a kongresszusban tartott meghallgatás meglepő képet festett az amerikai energiarendszer sebezhetőségéről. Bob Latta képviselő egyértelműen fogalmazott: az Egyesült Államok ellenfelei közel vannak ahhoz, hogy megelőzzék az USA-t mint technológiai szuperhatalmat, ezért ki kell védeni az energiahálózat elleni nagy léptékű támadásokat. 

A helyzet valóban kritikus. Az  

ha az ország továbbra is leállítja a megbízható energiaforrásokat anélkül, hogy megfelelő kapacitással pótolná őket. A számok magukért beszélnek: 104 GW biztos kapacitású erőművet zárnának be 2030-ig, amit 209 GW új generációssal váltanak ki, de ebből mindössze 22 GW származik biztos alaperőművi forrásokból. A modellszámítások szerint az éves áramszünetek órái a jelenlegi egy számjegyű értékről évi több mint 800 órára (azaz több mint 33 napra) növekedhetnek. 

Sürgős intézkedések 

Chris Wright energiaügyi miniszter már több sürgősségi rendelkezést is kiadott, hogy működésben tartson olyan erőműveket, amelyek bezárás előtt álltak – mint a michigani J. H. Campbell szénelektromos, amelyet 15 évvel a tervezett élettartama vége előtt akartak leállítani. Érdekes módon a MISO hálózatüzemeltető megerősítette, hogy elegendőnek látja a jövőben várható energiaellátási szintet a régióban, tehát nem ők kérték ezt a sürgősségi rendelkezést. 

Az előző kormányzat energiapolitikája miatt sok megbízható erőművet idő előtt bezártak, ami „ötös szintű vészhelyzetet” okozott az elektromos hálózatban. Az extrém időjárás (például a 2022-es téli vihar) is megmutatta a rendszer sebezhetőségét, továbbá télen és nyáron csúcsfogyasztáskor eleve kritikus a helyzet. A megoldás részeként egy új törvénycsomagot terjesztenek elő: az Energiaügyi Minisztérium új hivatala (CESER) valós időben figyeli az áramszüneteket országszerte, emellett fejlesztenék a Kibervédelmi és fizikai biztonsági technológiákat, valamint javítanák a koordinációk a különböző hatóságok között.  

Mivel az amerikai közösségek nem engedhetik meg maguknak az energiarendszereket érintő támadásokat, sürgős és átfogó fellépésre van szükség. A House Committee on Energy and Commerce meghallgatásán öt törvényjavaslatot vitattak meg: 

• az Energy Threat Analysis Center Actet, amely egy energetikai fenyegetéselemző központ létrehozását célozza, 
• az Energy Emergency Leadership Actet, amely az energetikai vészhelyzetek kezelésének vezetését fogná össze, 
•  a Rural and Municipal Utility Cybersecurity Actet, amely a vidéki és önkormányzati közművek kiberbiztonságát javítaná,– a Secure Grid Actet, amely a közösségi villamosenergia-hálózatok ellenálló képességének növelésére fókuszál, 
• a Pipeline Cybersecurity Preparedness Actet, amely a csővezetékrendszerek kiberbiztonsági felkészültségét hivatott javítani.  

Nálunk sokkal jobb a helyzet 

Az amerikai, tűzoltás jellegű intézkedéscsomaggal szemben Magyarország megelőző stratégiát követ. Bár a megújulók tömeges rendszerbe lépése óta erős napsütéses időszakokban kisebb helyi áramkimaradások előfordulnak, a helyzet alapvetően stabil. A villamosenergia-rendszerünk három fő pillére a paksi atomerőmű által biztosított alaptermelés, a gyorsan növekvő naperőművi kapacitás – amely már meghaladja a 8 GW-ot –, valamint az erős regionális határkeresztező összeköttetések. A földgázellátásunk biztonsága és a tartalékaink szintje jóval meghaladja az uniós minimumkövetelményt. 

Hazánkban a kritikus infrastruktúrák kiberbiztonsági védettsége terén is jelentős előrelépés történt: 2025 januárjától hatályos a kiberbiztonsági törvény, amely kötelező auditot ír elő az energetikai közép- és nagyvállalatok számára. Továbbá Magyarország és Románia tavaly tavasszal szolidaritási megállapodást kötött a gázellátás vészhelyzeti biztosítására, emellett az új, nem orosz forrásból származó szerződések – például a tavaly őszi Shell–MVM CEEnergy-megállapodás – tovább csökkentik az importkitettséget. 

Hazai lehetőségek  

A stabil alapok ellenére nálunk is van hová fejlődni: a 8 GW napenergia-kapacitás kiváló eredmény, azonban a nagy léptékű energiatárolási megoldások hiánya problémát jelenthet. A kiberbiztonság terén pedig hiányzik a rendszeres, valós szimulációkon alapuló gyakorlatozás – a jogszabályi megfelelőség nem egyenlő a valós vészhelyzetre való felkészültséggel. A kritikus létesítmények fizikai biztonsága és a gyors helyreállítási képesség szintén fejleszthető, ahogy a transzparens vészhelyzeti kommunikáció is.  

Kapcsolódó: 

    
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

 Nyitókép: Johannes EISELE / AFP