Három nagy techcég 23 millió dolláros partnerséget kötött az Egyesült Államok egyik legnagyobb tanárszakszervezetével – nagyot kaszálhatnak rajta.
A szerző a Makronóm elemzője.
Július 8-án az OpenAI, a Microsoft és az Anthropic 23 millió dolláros partnerséget jelentett be az Egyesült Államok egyik legnagyobb tanárszakszervezetével. Céljuk, hogy a mesterségesintelligencia-technológiákat integrálják az amerikai, úgynevezett K–12-es oktatási rendszerbe – ami az óvodától a középiskola 12. osztályáig terjedő közoktatást jelenti. A National Academy for AI Instruction nevű kezdeményezés keretein belül New Yorkban, egy erre kijelölt központban képeznék ki a tanárokat is arra, hogyan alkalmazzák az MI-t az oktatásban – az óratervezéstől egészen a jelentések megírásáig.
Azonban az MI-cégeknek nem csupán pedagógiai ambícióik vannak: James O'Donnell, az MIT Technology Review szakértője szerint
új felhasználókra vadásznak a tanárok és a diákok körében.
Az Anthropic például egyetemi partnereket keres, míg az OpenAI ingyenes kurzusokat kínál pedagógusoknak. Az első képzések során a Microsoft munkatársai már bemutatták saját MI-eszközeik használatát óratervek és e-mailek készítésére – tudósította a New York Times.
A közvélemény azonban megosztott. Az MI-t sokan a kritikai gondolkodás gyengülésével, az információs túlterheléssel és a figyelemromlással azonosítják. Egy New York-i magazinban például nagyot ment az a történet, amely arról szólt, mennyire egyszerűvé vált a csalás az egyetemi vizsgákon a ChatGPT-nek köszönhetően.
A cégek ugyanakkor az MI pozitív hozadékait hangsúlyozzák: egyénre szabott tanulás, kreatívabb tanmenetek és gyorsabb értékelés, amit néhány kutatás is alátámaszt. A Harvard Oktatáskutató Kara 1 500 tinédzser körében végzett felmérése szerint
a diákok gyakran használják az MI-t ötletelésre és olyan kérdések megválaszolására, amelyeket nem mernek feltenni az osztályban.
Nigériai matematikai órákon és a Harvard egyetemi fizika kurzusain végzett vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy az MI-tanárok hozzájárultak ahhoz, hogy a szégyenlősebb diákok is aktívabban vegyenek részt az órákon.
Ugyanakkor a Harvard felmérése arra is rávilágított, hogy sokan csalásra használják a mesterséges intelligenciát. A Microsoft kutatása pedig arra jutott – alátámasztva a nem szakmai kritikusok fent említett véleményét –, hogy az MI alkalmazása éppenséggel gyengítheti a kritikai gondolkodást. Ráadásul nem elhanyagolható az sem, hogy a nagy nyelvi modellek működésének velejárója a gyakori úgynevezett „hallucináció” jelensége – vagyis a téves, megtévesztő információk megjelenítése.
Ráadásul jelenleg nincs egyértelmű tudományos konszenzus arról, hogy az MI összességében jótékony hatással lenne a tanulók fejlődésére. Emiatt is nehéz elhinni, hogy ezek a cégek objektíven tudnák tanácsolni, mikor ne alkalmazzák ezeket az eszközöket a tanítás vagy a tanulás során.
A tanárok maguk is keresik, hogyan használhatnák jól az MI-t az oktatásban. Christopher Harris például – aki New York államban 22 vidéki iskolai könyvtár működéséért felel – saját tananyagot dolgozott ki a mesterséges intelligenciához kapcsolódó digitális írástudás fejlesztésére. Ez az adatvédelemtől (például okoshangszórók bemutatása másodikos diákoknak) egészen a deepfake-videók felismeréséig terjed, amit már középiskolásoknak tanítanak.
Harris szerint az a legfontosabb, hogy a tanárok magabiztosan megértsék, hogyan működik az MI, és ne csak előre megírt sablonokat használjanak anélkül, hogy tudnák, mit miért csinálnak.
Szerinte azonban mindez mit sem ér, ha az iskolák nem változtatnak azon, hogyan értékelik a tanulók munkáját.
Az új program mögött álló American Federation of Teachers 1,8 millió pedagógust képvisel, míg együttműködő partnere, a New York-i United Federation of Teachers további 200 ezret. Ha a techcégek meg tudják nyerni maguknak ezeket a szakszervezeteket és velük együtt azt a kétmillió embert, azzal jelentős befolyást szerezhetnek abban, hogyan találkoznak a tanárok először a mesterséges intelligenciával.
Nem minden pedagógus fogadja kitörő lelkesedéssel a változásokat. Több százan írták alá azt a nyílt levelet, amelyben tiltakoznak az MI-eszközök iskolai bevezetése ellen. Köztük van Helen Choi, a Dél-Kaliforniai Egyetem írásoktatással foglalkozó docense is, aki szerint a tanároknak kötelességük túllátni a marketingígéreteken, és alaposan megvizsgálni, milyen eszközöket engednek be valójában a tantermekbe. „Amíg nem bizonyosodunk meg arról, hogy egy technológia hasznos, biztonságos és etikus, addig kötelességünk ellenállni az olyan eszközök tömeges bevezetésének, mint a nagy nyelvi modellek – különösen, ha azokat nem pedagógusok tervezték, és nem is az oktatás szolgálatára készültek.”
A „The State of AI in Education 2025” jelentés szerint az MI-t használó amerikai tanárok aránya jelentősen nőtt: idén a pedagógusok 43 százalékának a saját intézményében tartottak MI-képzést, szemben a tavalyi 24 százalékkal. A tanárok 77 százaléka ugyan hasznosnak tartja a technológiát, de csak 56 százalékuk használja aktívan, és 59 százalék számára nem okoz gondot, hogy a diákok élnek az eszközzel.
A jelentés szerint az MI-t leggyakrabban tananyagkészítésre, ötletelésre, adminisztrációs feladatok automatizálására és a személyre szabott tanulás támogatására használják. Ahol az MI-t rendszeresen integrálják a munkafolyamatokba, ott nemcsak az elfogadottsága nő, hanem
az adminisztrációra fordított munkaidő is akár heti 5–10 órával csökkenhet.
Jelentős javulás látható abban, ahogyan a pedagógusok viszonyulnak a mesterséges intelligenciához: míg tavaly a tanárok 59 százaléka érezte magát nagyon vagy többnyire komfortosan az MI használatával kapcsolatban, idénre ez az arány 77 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az optimizmus is jelentősen nőtt: ebben az évben az összes válaszadó 81 százaléka volt valamennyire vagy nagyon optimista az MI oktatási jövőjét illetően, ez tavaly még csak 67 százalékvolt.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy
az MI-hez való hozzáférés és a kapcsolódó tréningek szignifikánsan befolyásolják az elfogadottságot és a gyakorlati használatot.
Ugyanakkor a jelentés kiemeli, hogy bár egyre többen használják, az elterjedés üteme egyenlőtlen, a fő akadályok pedig továbbra is a csalástól való félelem, az adatvédelmi aggályok, illetve a megfelelő tréningek hiánya: a pedagógusok 61 százalékának volt már tapasztalata azzal, hogy diákok MI-t használatával csalnak, az iskolák 57 százaléka viszont még semmilyen tréninget nem biztosított a mesterséges intelligencia megismerésére.
Az idei Sanoma European Teacher Survey alapján az európai pedagógusok az amerikaihoz képest szkeptikusabban állnak az MI-hez: míg 55 százalék látja a legfőbb előnyét a munkaszervezés és az adminisztrációs terhek enyhítésében, csupán 14 százalék bízik abban, hogy a technológia jelentős mértékben javíthatja a tanulók tanulmányi eredményeit. Az aktív MI-használat elterjedése lassú: a tanárok harmada ugyan használja, de csak mindössze 18 százalék teszi ezt heti rendszerességgel.
A bizalomhiány mögött a tanárok szerint az áll, hogy a piacot jelenleg túlnyomórészt olyan digitális fejlesztések uralják, amelyek inkább adminisztratív, mintsem pedagógiai célokat szolgálnak.
A tanári szkepticizmus igen magas (71 százalék), különösen olyan országokban, mint Lengyelország, ahol jelentősen nőtt az MI-vel szembeni aggodalom az oktatásban elfoglalt minőségi szerepe kapcsán. Legtöbben ugyanis továbbra is elengedhetetlennek tartják a kiadók által szerkesztett tananyagokat (vagyis a könyveket, füzeteket), valamint az MI-generálta tartalmak emberi ellenőrzését.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy nőtt azok száma, akik határozottan foglalnak állást az MI időmegtakarító hatásával kapcsolatban.
2023-hoz képest többen foglaltak határozottabb álláspontot, sőt azok aránya is nőtt, aki nem nyilatkozott.
Összevetve mindezt az Egyesült Államok friss adataival, érdekes eltérés rajzolódik ki. Az amerikai tanárok 77 százaléka már hasznosnak ítéli az MI-t és 56 százaléka aktívan használja is, szemben az európai 55/30 százalékos aránnyal. Ugyanakkor mindkét kontinensen megfigyelhető, hogy a legnagyobb hozzáadott értéket az adminisztrációs idő csökkentése és a munkaszervezési folyamatok támogatása terén látják.
A mesterséges intelligencia iskolai térhódítása tehát nem csupán pedagógiai kérdés, hanem komoly hatalmi és gazdasági játszma is. Miközben a tanárok egy része valóban lehetőséget lát benne a munkateher enyhítésére és az oktatás személyre szabására, a techcégek számára a jövő generációi a legértékesebb „felhasználókat” jelentik. Az MI integrációjának sikere így azon múlik, sikerül-e olyan kereteket kialakítani, amelyek egyszerre biztosítják a technológia előnyeit, védik a tanulók érdekeit, és megakadályozzák, hogy a tantermek a profitorientált szoftverpiac terepévé váljanak.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
Az almás vállalat márkaértéke az idén már 574,5 milliárd dollárnál jár. A Microsoft több mint 100 milliárddal marad le mögötte.
Ezek a máskor szivárványos posztokkal, pride-os beharangozókkal jelentkező cégek most hallgatnak.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
A névadó leány férje aradi vértanú volt, a bál a kezdetektől vonzotta a politikusokat és művészeket. Tragédia, hanyatlás, szocialista reneszánsz. Azt tudta, hogy Anna valójában Krisztina volt?
Tartsanak velünk a Mandiner YouTube-csatornáján, ahol a miniszterelnöki beszéd után Lánczi Andrással és Kiszelly Zoltánnal elemzünk!
És ez még csak a kezdet.
