Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.
Vlagyimir Putyin elutasította a Volodimir Zelenszkij által javasolt béketárgyalások lehetőségét. Miután június 2-án alig 1 óra után kudarcba fulladt az orosz–ukrán béketárgyalások második fordulója – csak egy fogolycserében sikerült megállapodni –, Putyin azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy terrortámadásokat készít elő orosz területeken.
A hétfői megbeszéléseken mindkét fél benyújtotta a saját feltételeit. Moszkva követelései között a következő fő pontok szerepeltek:
Kijev többek között az alábbiakat követelte:
A feltételek kölcsönösen elutasították egymás javaslatait, és
csupán egy átfogóbb hadifogolycserében sikerült megállapodniuk. Ennek értelmében hétvégén körülbelül 1200 katona mehet haza mindkét oldalról.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője ezt a műveletet a legnagyobb fogolycserének nevezte, ami a a háború kezdete óta megvalósult. Emellett 6 ezer elesett katona átadásáról is zajlanak egyeztetések.
A probléma viszont az, hogy a tárgyalóasztal melletti elutasítással párhuzamosan a gyakorlatban sem a béke és a közeledés irányába mutatnak az események. A vasárnap végrehajtott ukrán dróntámadásokat Putyin terrorcselekményeknek nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy az ukránok további terrorakciók végrehajtását készítik elő. Erre hivatkozva elutasította a Zelenszkij által javasolt elnöki találkozó lehetőségét: „Hogyan találkozhatnák ilyen körülmények között? Ki tárgyal terroristákkal? Miért kéne felbátorítanunk őket azzal, hogy hagyjuk őket levegőhöz jutni a harctéren?” – tette fel a kérdést egy szerdai miniszteri ülésen.
Zelenszkij az orosz feltételeket ultimátumnak nevezte, amelyek egyet jelentenének az ukrán kapitulációval. A magasabb szintű tárgyalások elutasítását illetően felszólította az Egyesült Államokat, hogy amennyiben Putyin nem hajlandó találkozni vele, Washington vessen ki újabb szankciókat Oroszországgal szemben.
Ez a kérés azonban egyáltalán nem biztos, hogy meghallgatásra talál. Donald Trump amerikai elnök ugyanis fokozatosan kivonja magát a korábban lelkesen felvállalt rendteremtői szerepből, és hátat fordít Ukrajnának...
A teljes cikk az alábbi linken olvasható:
Címlapfotó: MTI/EPA/Martin Divisek
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A volt ukrán miniszterelnök szerint ez már agónia, és teljesen nyilvánvaló, hogy az amerikaiak elengedték Zelenszkijt, most pedig azon dolgoznak, hogy eltávolítsák őt a hatalomból.
Pontot tett a találgatások végére a szakértő.
Ukrajna mélyre csap – stratégiai bombázók semmisülnek meg az orosz hátországban, a támadás időzítése pedig nem tűnik véletlennek: közvetlenül az isztambuli tárgyalások előtt.
Az orosz hadsereg csütörtökön tizenöt perc alatt négy irányított légibombát dobott le Herszon központjára.
A külügyminiszter pontot tett a találgatások végére, elmondta mi Magyarország igazi érdeke.
Oleh Szinyehubov megyei katonai kormányzó azt közölte, hogy a város egyik polgári ipari létesítményét 40 drónnal, egy rakétával és négy bombával támadták, ami tüzet okozott.
Karol Nawrocki ambíciózus célokat fogalmazott meg.
