A béke a messzeségbe vész, az eszkaláció egyre valószínűbb

Vlagyimir Putyin elutasította a Volodimir Zelenszkij által javasolt béketárgyalások lehetőségét. Miután június 2-án alig 1 óra után kudarcba fulladt az orosz–ukrán béketárgyalások második fordulója – csak egy fogolycserében sikerült megállapodni –, Putyin azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy terrortámadásokat készít elő orosz területeken. 

A hétfői megbeszéléseken mindkét fél benyújtotta a saját feltételeit. Moszkva követelései között a következő fő pontok szerepeltek: 

• a megszállt luhanszki, donyecki, zaporizzsjai és herszoni területek, valamint a Krím elengedése és az orosz fennhatóság elismerése, illetve  
• ezekről az ukrán erők kivonása, 
• Kijev semlegesség melletti elköteleződése – ebből adódóan Ukrajnának tilos bármilyen katonai szövetséghez csatlakozni, illetve fel kellene mondania a létező biztonsági egyezményeit. 

Kijev többek között az alábbiakat követelte: 

• teljes és feltétel nélküli tűzszünet, ami a további béketárgyalások előfeltétele, 
• minden ukrán civil, gyermek és hadifogoly átadása, 
• egyeztetés az Ukrajnának nyújtott megbízható biztonsági garanciákról, a területi integritásának tiszteletben tartásáról és a katonai szövetségekhez (így akár a NATO-hoz) való csatlakozás lehetőségéről, 
• egy magasabb szintű találkozó előkészítése Zelenszkij és Putyin között. 

A feltételek kölcsönösen elutasították egymás javaslatait, és  

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője ezt a műveletet a legnagyobb fogolycserének nevezte, ami a a háború kezdete óta megvalósult. Emellett 6 ezer elesett katona átadásáról is zajlanak egyeztetések. 

A probléma viszont az, hogy a tárgyalóasztal melletti elutasítással párhuzamosan a gyakorlatban sem a béke és a közeledés irányába mutatnak az események. A vasárnap végrehajtott ukrán dróntámadásokat Putyin terrorcselekményeknek nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy az ukránok további terrorakciók végrehajtását készítik elő. Erre hivatkozva elutasította a Zelenszkij által javasolt elnöki találkozó lehetőségét: „Hogyan találkozhatnák ilyen körülmények között? Ki tárgyal terroristákkal? Miért kéne felbátorítanunk őket azzal, hogy hagyjuk őket levegőhöz jutni a harctéren?” – tette fel a kérdést egy szerdai miniszteri ülésen. 

Zelenszkij az orosz feltételeket ultimátumnak nevezte, amelyek egyet jelentenének az ukrán kapitulációval. A magasabb szintű tárgyalások elutasítását illetően felszólította az Egyesült Államokat, hogy amennyiben Putyin nem hajlandó találkozni vele, Washington vessen ki újabb szankciókat Oroszországgal szemben. 

Washington lassan hátat fordíthat Kijevnek 

Ez a kérés azonban egyáltalán nem biztos, hogy meghallgatásra talál. Donald Trump amerikai elnök ugyanis fokozatosan kivonja magát a korábban lelkesen felvállalt rendteremtői szerepből, és hátat fordít Ukrajnának...

A teljes cikk az alábbi linken olvasható:

Címlapfotó: MTI/EPA/Martin Divisek

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.