A mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a régészetet, és nemcsak a kutatás és a megőrzés terén hoz áttöréseket, hanem a kulturális turizmus fellendítésében is kulcsszerepet játszik.
A szerző a Makronóm elemzője.
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a régészeti kutatásban, mivel képes nagy mennyiségű adatot elemezni, pontos előrejelzéseket adni, valamint segíti a leletek osztályozását és restaurálását. Az ásatások hagyományosan idő- és munkaigényesek, de az MI-alapú technológiák képesek felgyorsítani a folyamatokat, csökkentve a költségeket és növelve a hatékonyságot.
A mesterséges intelligencia emellett képes a műholdak és drónok által gyűjtött információk feldolgozására, hogy beazonosítsa a rejtett lelőhelyeket. A mélytanulási algoritmusok apró, emberi szem számára szinte észrevehetetlen mintázatokat és struktúrákat képesek észlelni, amelyek ősi építményekre vagy temetkezési helyekre utalhatnak. Erre példa a belize-i maja romok feltárása, ahol a kutatók az MI segítségével több ezer addig ismeretlen építményt fedeztek fel.
A prediktív modellezés szintén egyre fontosabb szerepet játszik a régészetben. Az MI-algoritmusok történelmi, földrajzi és környezeti adatok alapján meghatározhatják a legvalószínűbb ásatási helyszíneket, így célzottabbá és hatékonyabbá teszik a kutatásokat.
A múzeumok és a kutatók világszerte egyre gyakrabban használják a mesterséges intelligenciát a leletek azonosítására és osztályozására. A neurális hálózatok képesek különbséget tenni például különböző korok és kultúrák kerámiái között, vagy felismerni olyan apró sérüléseket egy szerszámon, amelyek annak használati módjára utalnak. A British Museum már alkalmaz ilyen technológiákat a gyűjtemények gyorsabb katalogizálása érdekében.
A mesterséges intelligencia hozzájárul a műtárgyak restaurálásához is. Az MI által támogatott 3D-rekonstrukciós technológiák lehetővé teszik a sérült vagy hiányos leletek digitális „újjáépítését”. Például Pompei freskóinak rekonstrukciója során MI-algoritmusokat alkalmaztak, hogy a meglévő töredékekből a teljes festmények egyik lehetséges digitális változatát hozzák létre.
A régészet és a turizmus szorosan összefonódik, hiszen az emberek világszerte látogatnak történelmi helyszíneket és múzeumokat. A mesterséges intelligencia új élményeket is nyújt az érdeklődők számára, ami gazdaságilag fellendítheti a kulturális turizmust.
A látogatók egyre inkább igénylik, hogy a múzeumok és a régészeti helyszínek digitális, illetve interaktív élményeket is kínáljanak. Az MI-alapú virtuálisvalóság (VR)- és kiterjesztettvalóság (AR)-technológiák lehetővé teszik, hogy a turisták úgymond visszautazzanak az időben, és úgy lássák a történelmi helyszíneket, ahogyan azok évezredekkel ezelőtt kinéztek. A British Museum például VR-t alkalmaz, hogy bemutassa Nebamon ókori egyiptomi írnok sírjának eredeti állapotát. Ez fokozza a látogatói élményt és hosszabb tartózkodásra ösztönzi a turistákat, nem beszélve arról, hogy ezek a kiegészítő programok gyakran fizetősek, ezáltal a bevételt is megnövelik.
Így van ez a március 30-ig a budapesti állatkertben megtekinthető Őslény körút nevezetű kiállítás esetében is, ahol a belépőjegyen felül háromezer forintért lehet megtekinteni egy T-Rexet VR-szemüvegen keresztül. Ez pedig nem csupán közvetlenül, de közvetetten is növelheti a bevételt, hiszen a VR lehetőségét hirdetve még több látogatót vonzhat magához a kiállítás.
Ez abban az esetben is lehetséges, ha a VR-rész a valódi múzeumtól külön is megtekinthető. A Kolumbiai Világkiállításhoz kapcsolódó VR-élmény bemutatása után például a résztvevők 81 százaléka azt nyilatkozta, hogy meglátogatná a múzeum fizikai kiállítását – tehát a virtuálisvalóság-technológia alkalmazása növelheti az elégedettséget és a látogatottságot.
Ezt a londoni Tate Modern számai is jól mutatják. A művészeti galéria látogatóinak a száma 2016-ban közel egymillió fővel nőtt az interaktív digitális kiállításoknak köszönhetően, amely közel 24 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A kiterjesztett valóság (AR) lehetőségei a múzeumi élmény fokozásában szinte határtalanok. A látogatók okostelefonjaik, táblagépeik vagy egy AR-szemüveg segítségével olyan interaktív tartalmakhoz férhetnek hozzá, amelyek kibővítik a kiállított tárgyakról szerzett ismereteiket.
Például egy ókori görög vázát szemlélve az AR segítségével megnézhetik, hogyan nézhetett ki eredeti állapotában, milyen színekkel lehetett díszítve és hogy mit érdemes róla tudni. Egyes múzeumok olyan alkalmazásokat is kínálnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a látogatók egy virtuális idegenvezető segítségével mélyebb betekintést nyerjenek egy-egy műalkotás vagy lelet történetébe. A British Museum és a Louvre már több hasonló fejlesztést is bevezetett, hogy az interaktivitás révén vonzóbbá tegye kiállításait a digitális korszak látogatói számára.
Egy másik AR-innováció a rekonstrukciós technológia, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók saját szemükkel lássák, hogyan nézhettek ki a ma már romokban heverő épületek a fénykorukban. A római Colosseum vagy a görög Parthenón esetében az AR-rétegek képesek megmutatni az építmények egykori pompáját, sőt akár a történelmi eseményeket is újrajátszhatják virtuális szereplőkkel.
Az AR nem csupán a műtárgyak és épületek bemutatására alkalmas, hanem interaktív élményeket is kínálhat a látogatóknak. A Természettudományi Múzeumok például olyan alkalmazásokat fejlesztettek, amelyek segítségével az érdeklődők életnagyságú dinoszauruszokat láthatnak a kiállítótérben, vagy akár egy őskori ember bőrébe bújva élhetik át a korabeli élet mindennapjait. Az ilyen megoldások nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is bevonják a tanulásba és az élményszerzésbe.
Az AR-technológia lehetőséget biztosít arra is, hogy a látogatók a múzeumlátogatás előtt vagy után is elmélyülhessenek a kiállítás anyagában. Egyes múzeumok speciális applikációkat fejlesztettek, amelyekben a látogatók bármikor visszanézhetik a kiállítás legérdekesebb darabjait, vagy akár otthonuk kényelméből is felfedezhetik azokat.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Lakatos Péter
Dupla örökségvédelem Fejér megyében: a pusztulástól megmentett Meszleny-kastélyban lelt otthonra a Fischer Emil Múzeum, amely a múlt századforduló legjelentősebb magyar kerámiagyárosának és -gyárának állít emléket.
A közel másfél száz művet felvonultató életmű-kiállítás izgalmas játékra hívja a nézőt, „merj perspektívát váltani” mottóval.
Az új vezető az Országgyűlést egy új székről fogja irányítani.
A REMRED Technológia Fejlesztő Zrt. a 4iG Csoport űr- és védelmi technológiai portfóliójának meghatározó vállalata, amely rövidesen űrközpontot is nyit.
A kínai Nankai Egyetem új fejlesztése akár 1600 kilométeres elektromos autós hatótávot és mínusz 70 fokig fagyállóságot ígér. A félszilárdtest-technológia berobbanása már egy-két év alatt átrajzolhatja a világ járműiparát.
A Városliget fejlesztéséhez mérhető.
A valódi ár több tényezőből áll össze. Kapitány, Kármán és Vitézy miniszterek egy kormányzati háttérbeszélgetésen a megállapodás részét képező részletekről is beszéltek.
A világ szinte minden régiójában egyszerre csökken a gyermekvállalási kedv, és a kutatók egyre inkább a digitális technológiák szerepét gyanítják a jelenség mögött.
