Emberek milliói szenvednek tőle, a hagyományos terápiák drágák – ez a megoldás azonban könnyen elérhető

A lámpaláz, vagyis a nyilvános szerepléstől való szorongás emberek millióit érinti világszerte. Bár az enyhe izgalom segíthet a koncentrációban és a teljesítmény fokozásában, a túlzott stressz bénító hatással lehet az előadóra: szapora szívverés, izzadás, remegés és gondolati blokkok jelentkezhetnek. Sokan ezért inkább elkerülik az olyan helyzeteket, ahol mások előtt kell beszélniük, ami hosszú távon gátolhatja a szakmai és személyes fejlődésüket. Az új technológiai megoldások azonban lehetőséget kínálnak arra, hogy a lámpaláz leküzdhetővé váljon, méghozzá kockázatmentes és kontrollált környezetben. 

A Cambridge Egyetem Immerzív Technológiai Laboratóriumának alapítója létrehozott egy olyan ingyenes online platformot, amelyen a felhasználók több ezer virtuális néző előtt gyakorolhatják az előadói készségeiket. Dr. Chris Macdonald elmondta, hogy a fejlesztés elsődleges célja a kezeléshez való hozzáférés megkönnyítése volt, hiszen a hagyományos terápiáknál gyakran hosszú a várakozási idő vagy drágák. 

A Virtuális valóság nyilvános beszéd platform az expozíciós terápia elvét alkalmazza – vagyis hogy a félelmekkel való szembenézés segíthet azok csökkentésében –, kombinálva légzőgyakorlatokkal és olyan szemmozgásokkal, amelyek lassítják a szívverést és elnyomják a félelmi reakciót. 

Sokféle virtuális környezet közül választhatunk 

A technológia használói különböző virtuálisvalóság-környezetekben gyakorolhatják a beszédet. A lehetőségek skálája az üres tanteremtől és a fotorealisztikus, ásítozó és vakarózó figurákból álló kis csoportokon át egészen a több tízezer nézőt befogadó stadionig terjed. A felhasználók választhatnak egyéb zavaró tényezőket is, mint a villogó kamerák vagy a hangos zajok. Macdonald szerint az utóbbi a „túlexpozíciós terápia” példája. Hozzátette: reményeik szerint ezt követően egy kisebb létszámú, valós közönség előtti prezentáció sokkal enyhébbnek fog tűnni. 

A platform – amely oktatási anyagokat, visszajelzési mechanizmusokat és állásinterjús szituációkat is tartalmaz – mind Android-, mind iOS operációs rendszeren működik, és hozzáférhető laptopon, VR-szemüvegen keresztül vagy okostelefonon. 

A kutatások biztató eredményeket mutatnak 

Macdonald nemrégiben publikált tanulmánya a Frontiers in Virtual Reality folyóiratban azt sugallja, hogy a platform valóban hasznos lehet. A kutatásban 29 kínai serdülő vett részt, akik egyenként 30 perces foglalkozásokon váltakozva használták a VR-rendszert és gyakoroltak egyszerű légzőgyakorlatokat, majd egy előre elkészített egyperces szöveget adtak elő angolul élőben, 34 embernek. 

A kutatás szerint a magukat szorongó előadóként jellemző diákok aránya 65-ről 20 százalékra csökkent a kísérlet előtti állapothoz képest, míg a magukat magabiztosnak leírók aránya 31-ről79 százalékra emelkedett.  

Macdonald megemlítette azt is, hogy egy másik, még nem publikált tanulmányban 18 olyan diák vett részt, akinek nem kellett élő közönség előtt előadást tartania. Az eredmények szerint minden résztvevő hasznosnak találta az egyhetes önálló gyakorlást: többen magabiztosabbnak érezték magukat, míg mások jobban tudták kezelni az idegességüket. 

A szakértők óvatosságra intenek 

Dr. Matteo Cella, a King’s College London virtuális valóság laboratóriumának a vezetője szerint a platform a hagyományos expozíciós terápiára épül, megkönnyítve annak elérhetőségét és alkalmazását. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a túlzott expozíció fokozhatja az emberek elutasítását a nyilvános beszéddel szemben. Hangsúlyozta, hogy a rendszer valódi hatékonyságának megítéléséhez átfogó, véletlenszerű kontrollvizsgálatokra van szükség, mivel a jelenlegi publikáció csupán kevés konkrét bizonyítékkal szolgál. 

A Cardiff Egyetem kutatója, dr. Kim Smallman szintén úgy véli, hogy több tesztre van szükség. Hozzátette, ígéretes látni az innovációt ezen a területen, különösen azt, hogy a VR hogyan fejlesztheti a készségeket és a terápiás megoldások elérhetőségét. Azonban mint minden új technológia esetében, döntő fontosságú értékelni annak valós hatását, vagyis azt, hogy az emberek hogyan használják, valóban javítja-e a magabiztosságot és csökkenti-e a szorongást, valamint hogy ennek során milyen nem várt hatások kerülhetnek felszínre. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Pexels

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.