Amerika 2027-től szoftveres, 2030-tól pedig hardveres tilalmat vezet be kínai és orosz jármű-technológiákra a 4,5 tonnánál kisebb autók esetében. Cél a nemzetbiztonság védelme, de ez komoly kihívás elé állítja a kínai technológiát használó helyi gyártókat is. Eközben Kína protekcionizmusról beszél, és válaszlépéseket helyez kilátásba.
Az Egyesült Államok kormánya 2027-től, illetve 2030-tól az Amerikában újonnan forgalomba hozott járművekre érvényes szabályozást vezet be, amely szigorúan tiltja a kínai és orosz technológiai megoldások alkalmazását a személy- és kishaszonjárművekben, 4,5 tonna összsúlyig. A bejelentett intézkedés célja a nemzetbiztonság védelme és az adatlopások kockázatának minimalizálása. A szabályozás a szoftverek és a hardverek területén is jelentős változásokat hoz, különösen az említett dátumok után az USA-ban forgalomba hozott modelleknél.
A lépés kimondatlanul is az olyan helyi gyártókat védi, mint a General Motors, a Ford vagy a Tesla, bár nekik sem lesz könnyű dolguk, hiszen az autóik elektronikáját jelentős részben Ázsiából szerzik be, és az olcsóbb kínai megoldásokat ezek után vagy helyi, tajvani, esetleg európai hardverekre, szoftverekre kell cserélni.
A francia AFP hírügynökség pekingi tudósítójának anyaga szerint (amelyet a France24 portál hozott le részletesen) az új szabályozás központi eleme, hogy a járművekben semmilyen kínai vagy orosz eredetű technológiát nem lehet használni. Ez vonatkozik mind a szoftverekre – mint például a járműkapcsolati (VCS) és az automatizált vezetési rendszerekre (ADS) – mind a hardveres elemekre, például a kamerákra, a mikrofonokra és a GPS-ekre. A rendelkezés az amerikai gyártású járművekre is érvényes, amennyiben azokban külföldi technológiai megoldásokat alkalmaznak. A szabályozás bejelentésére reagálva Kína határozottan elítélte a döntést.
Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter szerint ezek az autók már nem egyszerű közlekedési eszközök, hanem összetett számítógépes rendszerek, amelyek érzékeny adatokhoz férhetnek hozzá, és szeretnék minimalizálni ezek potenciális visszaélésének a kockázatát.
Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok nem tudta alátámasztani a nemzetbiztonságra hivatkozó vádjait, amelyek alapján a bejelentett tiltásokat bevezetik. A France24 portál által idézett kínai álláspont szerint az amerikai lépések nemcsak indokolatlanok, hanem egyértelmű gazdasági protekcionizmust és politikai nyomásgyakorlást is tükröznek. Peking felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a kínai vállalatok elnyomásával, és állítsa vissza a gazdasági együttműködés normális feltételeit. Szerintük az amerikai kormány lépése nemcsak a gazdasági kapcsolatokra mér csapást, hanem az innováció globális áramlását is akadályozza. Kína jelezte, hogy szükség esetén megfelelő ellenlépéseket fog tenni, hogy megvédje jogos gazdasági érdekeit.
A tiltás egyelőre tehát a 4,5 tonnánál kisebb, személyszállításra tervezett (és e súlykategóriába beletartozó kisáruszállító) járművekre vonatkozik, de a kereskedelmi minisztérium jelezte, hogy a közeljövőben külön szabályozást dolgoz ki a kereskedelmi gépkocsikra, például a nagyobb teherautókra és buszokra.
Az érintett kínai gyártók között van a BYD, amelynek jelenleg is van működő gyártóegysége Kaliforniában. Bár a vállalat a szabályozás alá eső személygépkocsik helyett jelenleg buszokat és más nagyobb járműveket gyárt, a jövőbeni szigorítások komoly hatással lehetnek a működésére.
Lael Brainard, az amerikai Nemzetgazdasági Tanács vezetője úgy fogalmazott, hogy Kína globális dominanciára törekszik az autóiparban, és ez jelentős kockázatot jelent az Egyesült Államok számára.
A tervek szerint a tiltás a teljes késztermékre, a járművekre, valamint az importált hardverekre és szoftverekre is vonatkozik, amennyiben ezek kínai vagy orosz eredetűek.
A friss hírek szerint a szabályozás fokozatosan lép hatályba. A szoftverekre vonatkozó korlátozások a 2027-es modellévtől lépnek érvénybe, míg a hardveres tiltásokat a 2030-ban gyártott járműveknél vezetik be. Ez időt ad a gyártóknak, hogy alkalmazkodjanak az új követelményekhez, ugyanakkor világossá teszi, hogy a változtatások elkerülhetetlenek.
A lépés része az Egyesült Államok kiterjedt stratégiájának, amelynek célja Kína technológiai terjeszkedésének visszaszorítása és az amerikai iparágak védelme. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, hogy a szabályozás hozzájárul az USA technológiai szuverenitásának megőrzéséhez. A rendeletet várhatóan tovább bővítik a kereskedelmi járművekre, miközben a kormányzat rendszeres felülvizsgálatokkal biztosítja a végrehajtását.
Források: France 24 - Beijing 'firmly opposes' US ban on smart cars with Chinese tech; Economic Times - US to ban smart cars containing Chinese tech
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Alex Wroblewski
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Az amerikai alelnök szerint az ukránok beletörődhetnek Donyeck elvesztésébe.
A terjeszkedés állítólag Ukrajna egész területét és a balti országokat érintené.
A széfből drágakövek is előkerültek egy 2019-es házkutatás során.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
