Mit tanulhatunk az Apple, az Uber, a Google vagy épp a Tata profi guruitól?

A vállalatok sikerének titkát mint kérdést olyan sokszor tesszük fel a mindennapokban, hogy világszerte közgazdászok és kutatók is kíváncsiak lettek a válaszra, és igyekeznek a sikertényezőket tudományos módszerekkel kutatni. Ebbe a munkába kapcsolódott be Magyarországról a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja, dr. Kristóf Péter. E fenti, igazán izgalmas kérdésre az egyik, és globálisan is egyre inkább elfogadott választ az úgynevezett exponenciális szervezetek (angolul Exponential Organizations, ExO) modelljei adják. Az ilyen cégek működésének lényegét három pontban érdemes röviden összefoglalni – húzza alá a Stradamus Zrt. szakértője.. 

1. Agilitás, rugalmasság, innovációs „kényszer” 

Az ExO-k agilis működéssel, rugalmas üzleti modellekkel és folyamatos innovációval képesek lekövetni a technológia gyorsuló fejlődését. 

2. Világos célok mentén alakítják a stratégiát 

Az ExO-k nem sodródnak az árral, hanem kivétel nélkül szándék- és célvezéreltek, azaz világos tervek és stratégiák mentén haladnak, tevékenységükkel pedig pozitív és fenntartható hatást fejtenek ki milliók életére. Példaként az olyan globális szolgáltatóvállalatok hozhatók, mint a Google vagy az Apple, de ebbe a körbe sorolható az indiai Tata Consultancy és az Eicher Motors is. 

3. A változó költségeket szinte nullán tudják tartani 

Harmadrészt további 10 egyedi tulajdonságuk van, amellyel képesek a termelés, illetve a szolgáltatásnyújtás változó költségét nullaközeli szintre csökkenteni, ezáltal a versenytársaikhoz képest sokszoros hatást elérni.  

„De mit is jelent ez? Képzeljük el, hogy az Airbnb úgy tudott a világ legnagyobb szálláshely-szolgáltatójává válni, hogy egyetlen dollárt sem költött arra, hogy hoteleket építsen vagy vásároljon. Vagy az Uber oly módon lett a legjelentősebb taxiszolgáltató, hogy egyetlen autót sem vett, sőt egyetlen sofőrt sem alkalmaz mind a mai napig!” – húzza alá Kristóf Péter.  

A Stradamus Zrt. szakértője szerint a változó költség nullaközeli szintre csökkentése lényegében azt jelenti, hogy  

Íme a fő különbség 

Nézzünk példákat: az Airbnb-nek semmilyen pluszköltsége nem keletkezik azáltal, ha X, Y vagy akár további 100 fő szállásadóként regisztrál a platformján. De ha a Hilton egy 100 szobás szállodát akar építeni, akkor ahhoz mélyen a zsebébe kell nyúlnia. 

Ezzel szemben az előbb említett digitális platformok „csupán” összekötik a fölösleges, ki nem használt, de hatalmas mennyiségben meglévő erőforrásokat (üres apartman, nem használt autó) a le nem fedett kereslettel (utazni szándékozó tömegek, akik drága hoteleket nem tudnak megfizetni, viszont egy-egy biztonságos kanapészolgáltatást már igen). Továbbá lojális közönséget építenek maguk köré (például a TED talks modellje), a legmesszemenőbbig támogatják a kísérletezést (Amazon, Netflix), a vállalaton belüli autonóm működést (Google), illetve az adatalapú termékfejlesztést és döntéshozatalt (Salesforce, Microsoft). 

Akad EU-s és régiós jó példa is 

Globálisan is elismert példákért Európát sem kell elhagynunk: a svéd Spotify a zenehallgatási szokásainkat és ezzel együtt ezeket a piacokat alakította át, meglovagolva a mobilinternet gyorsuló térnyerését a 2010-es évek elejétől kezdve. De ugyanígy tett a Wise (korábban Transferwise) nevű észt fintech is. De hogy egy közeli példát is említsünk: a román UiPath a vállalati folyamatautomatizálás területét forradalmasította skálázható üzleti modelljével és működésével – emeli ki Kristóf Péter. 

Ilyen felvezetés után kutatói, elemzői szemmel az az egyik fő kérdés, hogy hogyan lehetséges bármilyen meglévő céget felgyorsítani és átalakítani, és mi az a módszertan, amivel egy-egy ilyen ugrás a mindennapi vállalkozások, vállalatok számára a gyakorlatban is elérhető. 

A recept megvan, de mik a titkos összetevők? 

„E kérdéskör megválaszolásához elsőként megnéztük, hogy a nagyok hogyan csinálják mindezt. Nyolc évet felölelő kutatásunkban az amerikai óriásokat soroló Fortune 100 indexbe tartozó vállalatok teljesítményét hasonlítottuk össze az alapján, hogy egy adott szervezet mennyire tekinthető exponenciálisnak. Ezt egy saját metrika (Exponential Quotient, ExQ, exponenciális hányados) kifejlesztésével és alkalmazásával számszerűsítettük, aminek az alapját az előzőekben említett 10 egyedi (azaz közös és sajátos) tulajdonság, továbbá a szándék- és célvezéreltség (amit angolul Massive Transformative Purpose-nek nevezünk) jelentette” – magyarázza a Stradamus szakértője. 

A Kristóf Péter közreműködésével megvalósított kutatásunkban arra keresték a választ a nemzetközi csapatban, hogy a tíz évvel ezelőtt az OpenExO-közösség által megalkotott ExO-formula mennyire állta ki az idők próbáját, beleértve a Covid–járványt és az orosz–ukrán konfliktust – azaz, hogy a metrikánk alapján exponenciálisnak nevezett szervezetek teljesítménye mennyire emelkedett ki a mezőnyből. (Az ExO-formulát Salim Ismail, az Exponential Organizations című könyv szerzője alkotta meg. Kristóf Péter vele dolgozik 2015 óta, 2023-ban pedig megjelent e szakmai sikerkönyv frissített, 2.0-s változata, amelyben a magyar szakértő neve is szerepel.)  

Látványos az ExO-k fejlődése, de mit tanulhatunk tőlük? 

A kutatáshoz a Fortune 100, az S&P 500 és a Refinitiv adatbázisát használták a kutatók, és kizárólag a pénzügyi indikátorokra támaszkodtak. A Fortune 100-as lista tagjait az ExQ-értékük alapján sorba rendezték, több szempont szerint összehasonlították, végül összemérték a rangsor elején és az alján lévő 10 cég pénzügyi teljesítményét. 

A többszörösen validált eredményeket 5 kritikus stratégiai döntésben és 10 összehangolt akcióban foglalták össze a kutatók. 

A szerzők a nemrég publikált tanulmányukban be is mutatják az ExO-modellt, az elemzési módszertant, a részletes eredményeket, az alkalmazási lehetőségeket, a megbízhatóságot, a korlátokat, a kiterjesztési lehetőségeket és a további kutatási irányokat. Valamint meg is fogalmaztak egy javaslatcsomagot minden cég számára, amely el kíván indulni az exponenciális szervezetté válás útján. Mindezt az elmúlt években a modellt sikeresen alkalmazó vállalatok eseteivel is szemléltették. 

A kutatásról és a tanulságokról részletesebben itt olvashat.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.