E vállalatok sikerének titka egyre inkább az exponenciális szervezetek (ExO) modelljében rejlik, amelyet globálisan is elismernek. Ezek a cégek agilis működésükkel, célvezérelt stratégiáikkal és a változó költségeik minimalizálásával érnek el többszörös hatást.
A vállalatok sikerének titkát mint kérdést olyan sokszor tesszük fel a mindennapokban, hogy világszerte közgazdászok és kutatók is kíváncsiak lettek a válaszra, és igyekeznek a sikertényezőket tudományos módszerekkel kutatni. Ebbe a munkába kapcsolódott be Magyarországról a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja, dr. Kristóf Péter. E fenti, igazán izgalmas kérdésre az egyik, és globálisan is egyre inkább elfogadott választ az úgynevezett exponenciális szervezetek (angolul Exponential Organizations, ExO) modelljei adják. Az ilyen cégek működésének lényegét három pontban érdemes röviden összefoglalni – húzza alá a Stradamus Zrt. szakértője..
Az ExO-k agilis működéssel, rugalmas üzleti modellekkel és folyamatos innovációval képesek lekövetni a technológia gyorsuló fejlődését.
Az ExO-k nem sodródnak az árral, hanem kivétel nélkül szándék- és célvezéreltek, azaz világos tervek és stratégiák mentén haladnak, tevékenységükkel pedig pozitív és fenntartható hatást fejtenek ki milliók életére. Példaként az olyan globális szolgáltatóvállalatok hozhatók, mint a Google vagy az Apple, de ebbe a körbe sorolható az indiai Tata Consultancy és az Eicher Motors is.
Harmadrészt további 10 egyedi tulajdonságuk van, amellyel képesek a termelés, illetve a szolgáltatásnyújtás változó költségét nullaközeli szintre csökkenteni, ezáltal a versenytársaikhoz képest sokszoros hatást elérni.
„De mit is jelent ez? Képzeljük el, hogy az Airbnb úgy tudott a világ legnagyobb szálláshely-szolgáltatójává válni, hogy egyetlen dollárt sem költött arra, hogy hoteleket építsen vagy vásároljon. Vagy az Uber oly módon lett a legjelentősebb taxiszolgáltató, hogy egyetlen autót sem vett, sőt egyetlen sofőrt sem alkalmaz mind a mai napig!” – húzza alá Kristóf Péter.
A Stradamus Zrt. szakértője szerint a változó költség nullaközeli szintre csökkentése lényegében azt jelenti, hogy
ezek a cégek úgy tudják a szolgáltatásaikat bővíteni (vagy ahogy ők mondják: skálázni), hogy azzal a költségeik lényegében nem növekednek.
Nézzünk példákat: az Airbnb-nek semmilyen pluszköltsége nem keletkezik azáltal, ha X, Y vagy akár további 100 fő szállásadóként regisztrál a platformján. De ha a Hilton egy 100 szobás szállodát akar építeni, akkor ahhoz mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
Ezzel szemben az előbb említett digitális platformok „csupán” összekötik a fölösleges, ki nem használt, de hatalmas mennyiségben meglévő erőforrásokat (üres apartman, nem használt autó) a le nem fedett kereslettel (utazni szándékozó tömegek, akik drága hoteleket nem tudnak megfizetni, viszont egy-egy biztonságos kanapészolgáltatást már igen). Továbbá lojális közönséget építenek maguk köré (például a TED talks modellje), a legmesszemenőbbig támogatják a kísérletezést (Amazon, Netflix), a vállalaton belüli autonóm működést (Google), illetve az adatalapú termékfejlesztést és döntéshozatalt (Salesforce, Microsoft).
Globálisan is elismert példákért Európát sem kell elhagynunk: a svéd Spotify a zenehallgatási szokásainkat és ezzel együtt ezeket a piacokat alakította át, meglovagolva a mobilinternet gyorsuló térnyerését a 2010-es évek elejétől kezdve. De ugyanígy tett a Wise (korábban Transferwise) nevű észt fintech is. De hogy egy közeli példát is említsünk: a román UiPath a vállalati folyamatautomatizálás területét forradalmasította skálázható üzleti modelljével és működésével – emeli ki Kristóf Péter.
Ilyen felvezetés után kutatói, elemzői szemmel az az egyik fő kérdés, hogy hogyan lehetséges bármilyen meglévő céget felgyorsítani és átalakítani, és mi az a módszertan, amivel egy-egy ilyen ugrás a mindennapi vállalkozások, vállalatok számára a gyakorlatban is elérhető.
„E kérdéskör megválaszolásához elsőként megnéztük, hogy a nagyok hogyan csinálják mindezt. Nyolc évet felölelő kutatásunkban az amerikai óriásokat soroló Fortune 100 indexbe tartozó vállalatok teljesítményét hasonlítottuk össze az alapján, hogy egy adott szervezet mennyire tekinthető exponenciálisnak. Ezt egy saját metrika (Exponential Quotient, ExQ, exponenciális hányados) kifejlesztésével és alkalmazásával számszerűsítettük, aminek az alapját az előzőekben említett 10 egyedi (azaz közös és sajátos) tulajdonság, továbbá a szándék- és célvezéreltség (amit angolul Massive Transformative Purpose-nek nevezünk) jelentette” – magyarázza a Stradamus szakértője.
A Kristóf Péter közreműködésével megvalósított kutatásunkban arra keresték a választ a nemzetközi csapatban, hogy a tíz évvel ezelőtt az OpenExO-közösség által megalkotott ExO-formula mennyire állta ki az idők próbáját, beleértve a Covid–járványt és az orosz–ukrán konfliktust – azaz, hogy a metrikánk alapján exponenciálisnak nevezett szervezetek teljesítménye mennyire emelkedett ki a mezőnyből. (Az ExO-formulát Salim Ismail, az Exponential Organizations című könyv szerzője alkotta meg. Kristóf Péter vele dolgozik 2015 óta, 2023-ban pedig megjelent e szakmai sikerkönyv frissített, 2.0-s változata, amelyben a magyar szakértő neve is szerepel.)
A kutatáshoz a Fortune 100, az S&P 500 és a Refinitiv adatbázisát használták a kutatók, és kizárólag a pénzügyi indikátorokra támaszkodtak. A Fortune 100-as lista tagjait az ExQ-értékük alapján sorba rendezték, több szempont szerint összehasonlították, végül összemérték a rangsor elején és az alján lévő 10 cég pénzügyi teljesítményét.
A legfontosabb eredményeik szerint a lista elején lévő 10 vállalat 40-szeres tulajdonosi megtérülést (shareholder return), 2,6-szor gyorsabb árbevétel-növekedést, 6,8-szoros jövedelmezőséget és 11,7-szeres eszközarányos megtérülést ért el a rangsor végén található 10 céghez képest.
A többszörösen validált eredményeket 5 kritikus stratégiai döntésben és 10 összehangolt akcióban foglalták össze a kutatók.
Ezek azok a javaslatok, amelyeket a jövőbiztos cégeknek nem árt követniük, ha sikeres, úgynevezett exponenciális szervezetekké, ExO-kká kívánnak válni, vagy csupán a jelenleginél gyorsabban szeretnének növekedni.
A szerzők a nemrég publikált tanulmányukban be is mutatják az ExO-modellt, az elemzési módszertant, a részletes eredményeket, az alkalmazási lehetőségeket, a megbízhatóságot, a korlátokat, a kiterjesztési lehetőségeket és a további kutatási irányokat. Valamint meg is fogalmaztak egy javaslatcsomagot minden cég számára, amely el kíván indulni az exponenciális szervezetté válás útján. Mindezt az elmúlt években a modellt sikeresen alkalmazó vállalatok eseteivel is szemléltették.
A kutatásról és a tanulságokról részletesebben itt olvashat.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
A miniszterelnök felidézte, hogy a lengyel külügyminiszter azt tanácsolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket.
Szijjártó Péter az Arab-öböl térségében folytatott tárgyalásain azt is elárulta, miből profitál sokat Magyarország.
Cserébe az ukránok listáztak, az OTP is rajta van.
Az ország mezőgazdasági profitjából ma főként nyugati érdekeltségek, többek között bankok és tőkealapok húznak hasznot. Pálfy Dániel Ábel írása.
Teljesen alkalmazkodtak a háborúhoz az ukrajnai óriáscégek, sőt, vannak olyan vállalatok, amelyek épp mostanában szedik meg magukat. Az agrár- és építőipari gigászok is elképesztő profitnövekedést értek el rövid idő alatt. A legtöbb cég már meg is haladta a 2022 előtti nyereségét.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
A prémium bezsebeléséhez a Ferencváros ellen is szükség lesz a győzelemre.
Brutális korrupciósbotrány robbant ki Ukrajnában!
