A KSH friss adatai szerint a költségvetési kiadások az első félévben mindössze 3,5 százalékkal nőttek, elmaradva a bevételek bővülési ütemétől. A kormányzati takarékosság fenntartása esetén, ha a gazdasági növekedés 1,8 százalék közelében alakul, akkor a 4,5 százalékos költségvetési hiánycél tartható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Tovább csökkent a költségvetési hiány a második negyedévben, annak mértéke a GDP 2,3 százalékát tette ki, ami 0,8 százalékpontos mérséklődést jelent egy év alatt, de revízió keretében az első negyedéves hiányadatot is mérsékelte a KSH 0,3 százalékponttal, 5,1 százalékra, aminek köszönhetően az első féléves hiány 3,7 százalék lett.
A költségvetés bevételei az első fél évben 8,3 százalékkal bővültek, ezen belül is kiemelendőek a társadalombiztosítási hozzájárulások és a jövedelemadók 14,1, illetve 17,5 százalékos emelkedése, mindkét soron a gyors bérdinamika és a magas foglalkoztatási szint járult hozzá a növekedéshez. A termelési adók 7,4 százalékkal emelkedtek, elsősorban az áfabevételek 7,6 százalékos bővülése révén, itt a fogyasztás fokozatos felfutását érdemes kiemelni. Ezzel szemben az egyéb bevételek 5,2 százalékkal visszaestek, ebben a különadókat érintő átalakítások (telekommunikáció, biztosítási adó, bányajáradék) játszottak szerepet.
A hiány jelentős csökkenésének oka, hogy a kiadások az első fél évben a bevételeknél lassabb ütemben, 3,5 százalékkal növekedtek. Kiadási oldalon egyrészről a 15,4 százalékkal növekvő munkavállalói jövedelem-kifizetés, amely a közszféra béremeléseit (például pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók) fedezte, másrészről a pénzbeni társadalmi juttatások, mint a nyugdíjkiadások járultak hozzá leginkább az emelkedéshez.
Ezzel szemben a többi tétel esetében visszaköszön a kormányzati takarékosság: folyó termelő felhasználásra, beruházásokra, illetve egyéb kiadásokra is kevesebbet költött az állam az idei első fél évben, mint tavaly. Kiemelendőek még a kamatkiadások, itt az első féléves növekedési ütem 11,8 százalékot tett ki, azonban fontos látni, hogy
a második negyedévben már csökkentek a kamatkiadások, mégpedig 5,1 százalékkal.
Ennek hátterében egyrészről a csökkenő kamatkörnyezet áll, amely lassítja azt átárazódást és a kamatteher növekedését, másrészről a kamatkiadások éven belüli eltérő lefutása, mivel a magas hozamot fizető lakossági állampapírok lejárati ideje és kamatfordulója jellemzően az idei első negyedévre esett.
Amennyiben a gazdasági növekedés üteme az idei évben a várakozásainknak megfelelően 1,8 százalék közelében alakul, akkor további jelentős,
az idei költségvetést érintő módosítások nélkül is elérhető a 4,5 százalékos költségvetési cél, ennek feltétele azonban, hogy a kormányzat az év végéig fegyelmezett fiskális politikát folytat.
A jövő évben is elsősorban a gazdasági növekedés – amelyet döntően a külső környezet befolyásol – lesz a szűk keresztmetszet a 3,7 százalékos költségvetési cél elérése és így az államadósságráta csökkentése kapcsán.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
A hároméves költségvetési terv 2026-ra és 2027-re enyhe csökkentést irányoz elő a katonai kiadásokban.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet Varga Mihály pénzügyminiszter szerint.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
