New York toronymagasan vezet, az amerikaiak után pedig a londoni és a párizsi sofőrök káromkodhatnak a legcifrábban a forgalmi dugók miatt.
A szerző a Makronóm újságírója.
A forgalmi dugók nemcsak az azokban állók idegrendszerét és türelmét teszi próbára alaposan, de az időkiesés miatt komoly gondot okoznak a munkavégzésben, ezáltal a gazdasági termelékenységben is.
A forgalom monitorozása remek adalékkal szolgálhat egy adott ország vagy város gazdasági teljesítményéhez. Az emberek, az áruk és a szolgáltatások „mozgása” fellendíti a közutak használatát, információkat adva a mögöttük húzódó pozitív gazdasági tevékenység méréséhez. Ugyanez azonban fordítva is igaz: amikor az úthálózat már nem bírja el a forgalmat, a torlódások és a közlekedési dugók időveszteséghez és a gazdasági teljesítmény romlásához vezetnek.
A Visual Capitalist infografikája a tavalyi esztendő 15 legrosszabb közlekedésű városát mutatja be: ezeken a helyeken a leggyakoribbak és a legbénítóbbak a forgalmi dugók. Az ábra a torlódások miatt az egy főre jutó kiesett órák számát tünteti fel.
New Yorkban a legrosszabb a helyzet: 2023-ban egy autótulajdonos 101 órát ülhetett a dugóban. Az Egyesült Államokban a közlekedés miatti késések több mint 733 dollárjába kerültek egy átlagos sofőrnek, ami becslések szerint országosan 70 milliárd dollárba került a gazdaságnak.
Általánosságban jellemző, hogy a legnagyobb forgalmi dugókkal küzdő városok többsége országuk legnagyobb gazdasági csomópontjai közé sorolhatók. Ez alapján rosszul jártak a londoniak, valamint a párizsiak is – 99 és 97 óra átlagosan elvesztegetett idővel. Az angol fővárosban 2003-ban bevezették a torlódási díjat, amely napi 15 fontot számít fel azoknak az autóknak, amelyek London központjában meghatározott órákban a dugódíjzónában közlekednek. (A díj megfizetése hiányában 160 fontos büntetést kapnak a renitensek.) Meghökkentő módon a brit főváros még mindig a második a listán, pedig a dugódíj következtében 30 százalékkal csökkentek a torlódások, miközben nőtt a tömegközlekedést és kerékpárt használók száma.
A listán a dobogósok után Mexikóváros, Chicago, Isztambul, Los Angeles, Boston, Fokváros, és Houston következik, a tizenötös felsorolást pedig Brisbane, Dublin, Miami, Philadelphia és Róma zárja – vagyis az amerikai városok taroltak a legnagyobb forgalmi dugók versenyében.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Pexels
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
„Nem normális, hogy hétköznap este, néhány százan foglyul ejtsenek egy kétmilliós nagyvárost” – hangsúlyozta Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője.
Baleset nehezíti a közlekedést.
Budapest ad otthont a nyugati világ csúcstalálkozójának, így a következő napokban jelentős forgalmi változásokra kell készülniük a közlekedőknek.
Mutatjuk az elképesztő esetet.
A rakpartlezárás mellett villamos- és útfelújítások nehezítik az autósok életét egész augusztusban.
Megtört a jég Washingtonban.
Balaicz Zoltán először vallott betegségéről, és arról, hogyan lett egy életveszélyes diagnózisból városi egészségprogram.
A valós áldozatok száma ennél jóval magasabb.
