Elértük az inflációs célt, de figyelni kell a Közel-Keletre
2024. október 10. 11:18
Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki 3 százalékos célt, részben az üzemanyagárak 9,5 százalékos éves csökkenésének köszönhetően. A kőolaj világpiaci ára viszont a közel-keleti konfliktus miatt 70-ről átmenetileg 80 dollár fölé ugrott, ami jelentős hatással lehet az üzemanyagárak alakulására a következő hónapokban.
2024. október 10. 11:18
7 p
0
2
14
Mentés
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Szeptemberben az infláció elérte a 3 százalékos jegybanki célt, annak köszönhetően, hogy havi bázison kismértékben, 0,1 százalékkal csökkentek az árak.
Az élelmiszerárak az idén először felfelé húzták az inflációs rátát, ugyanakkor ebben a szegmensben a 3,7 százalékos drágulás továbbra sem kiemelkedő. E termékcsoportban havi bázison 1,0 százalékkal nőttek az árak, ami erősebb a korábbi trendeknél. Ami árképzés szempontjából megjelenhetett ebben a termékkategóriában, az egyrészt az idei gyengébb mezőgazdasági teljesítmény, amely a rendkívüli szárazságra vezethető vissza, másrészt pedig a bázishatások az éves ráta gyorsulását illetően.
Több összetevő lassította a pénzromlást
Visszafogta az áremelkedést a tartós fogyasztási cikkek éves alapú árcsökkenése, amelyben a továbbra is mérsékelt kereslet, illetve a háztartási energia 5 százalékos éves ármérséklődése játssza a legnagyobb szerepet.
Az infláció lassulását ezeken felül az üzemanyagárak alakulása is érdemben támogatta. Itt a KSH éves bázison 9,5, míg havi szinten 3,7 százalékos csökkenést mért, amelynek hátterében a kőolaj világpiaci árának alakulása húzódott meg.
Dráguló banki és távközlési szolgáltatások
Az inflációt szeptemberben is leginkább a szolgáltatások húzták felfelé, viszont a 8,4 százalékos éves alapú áremelkedés 2022 októbere óta így is a legkedvezőbb, és a fogyasztói árak havi alapú csökkenését is az üzemanyagok mellett ez a főcsoport okozta. Az éves indexet változatlanul jelentős részben azon területek (például bankszektor, telekommunikáció) húzták felfelé, ahol a vállalatok az év elején visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlatot folytattak.
Eközben a havi árcsökkenés jelentős részben a turizmushoz kötődött, ahol a nyári szezon végével érdemi mérséklődés következett be az árakban mind a belföldi, mind a külföldi üdülés tekintetében. Az élelmiszerárakkal szemben az árfolyamatok ezen termékkategóriában tehát a korábbi árazási gyakorlatoknak megfelelő képet mutattak szeptemberben.
Elérhette a mélypontot az infláció
A mai adattal a pénzromlás elérhette a mélypontját. A bázishatások miatt a tavaly év végén tapasztalt havi árcsökkenések kikerülnek az éves indexből, így pedig átmenetileg gyorsulást mutathat majd az infláció üteme. Ennek mértéke azonban várhatóan nem lesz jelentős, év végéig is érdemben 5 százalék alatt maradhat.
Az éves ráta ezt követően a jövő év elejétől ismét lassulhat, az idén megfigyelt, a szolgáltató szektort jellemző árazási gyakorlatok jövőre már nem fogják felfelé hajtani az áremelkedés ütemét, ennek köszönhetően az várhatóan 2025 nyarára érheti el ismét a jegybanki célt.
A közel-keleti konfliktus hatásai
Az inflációs trendeket nem befolyásolja, de a havi árváltozásokban az elkövetkező időszakban is jelentős szerepe lesz az üzemanyagok árának, amelyet elsődlegesen a kőolaj világpiaci ára befolyásol. A közel-keleti konfliktus ismételt kiéleződése jelentős piaci reakciókat váltott ki, a benchmarknak tekintett brent típusú kőolaj ára a szeptember végi 70 dollár körüli szintjéről átmenetileg 80 fölé is ugrott, amely ugyan nem jelentős, hiszen tavaly ilyenkor 90 dollár feletti szinteket is láthattunk, azonban a volatilis piac semmiképpen nem kedvező a hazai vagy akár a világgazdaságra nézve.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A visszakúszó áremelkedés februárra olyan mértéket öltött, hogy márciusban a kabinet ismét beavatkozott. Megnéztük, hogy a támadó éket vezető Nemzetgazdasági Minisztérium mely területeket veheti célba az élelmiszer-kereskedelem után.
Éves összehasonlításban valóban a magyar infláció lett a legnagyobb, ám a tényleges, érzékelhető drágulást jobban mutatja a havi alapú adatsor. Ebben már nem mi vezetünk.
Felvetődik a kérdés: mi lehetett a valódi célja a külföldi tulajdonú üzletláncoknak az irreális áremelésekkel, amelyek aligha állnak összhangban üzleti érdekeikkel?
A világbajnok és olimpiai ezüstérmes egykori párbajtőröző, aki Lakatos Márkkal rendeztette meg az olimpiai eskütételt, most a Tisza Párt sportért felelős szakembere.
Az állam újrakezdte a forint rontását 2024-ben, ezért marad z infláció.
Nem pénzromlás az, hanem pénzrontás.
A pénznek nem jellemzője, hogy magától romlik, mert nincsen hűtőszekrényben.
Az állam teremti és bocsájtja ki a fedezetlen forintot, ami az infláció oka. Tehát nem az olajár az.