Habár a bázishatások nyomán a következő hónapokban kismértékű gyorsulás várható az áremelkedési ütemben, ennek mértéke nem lesz jelentős: decemberben 4,5 százalék környékén tetőzhet a mutató, hogy aztán ismét lassuljon, és 2025 nyarára érje el ismét a 3 százalékos szintet.
Vagyis az inflációs folyamatok alapvetően most is lehetővé tették volna az alapkamat mérséklését.
Kedvezőtlen a külpiaci hangulat
A külső gazdasági környezet, a pénzpiaci hangulat ellenben kedvezőtlenül változott szeptember óta. Az USA-ból érkező makroadatok nyomán a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások felfelé tolódtak, miközben az EKB, leginkább a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás nyomán, októberben ismét kamatot csökkentett. De a pénzpiaci helyzetet, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát a közel-keleti konfliktus kiéleződése is rontotta, amely negatívan érintette a feltörekvő piaci devizákat. Ezen két tényező pedig együttesen a forintot az elmúlt hetekben a lélektani 400-as szint fölé gyengítette az euró ellenében. (Igaz, az utóbbi órákban – ahogy említettük – sikerült némi erősödés: kedden kora délután 400 forint alá csúszott az euró–forint árfolyam – a szerk.)
A kockázatok kapcsán a jegybank korábban többször hangsúlyozta, hogy kiemelten figyeli hazánk nemzetközi kockázati megítélését, annak romlása – a külső környezetből adódó tényezők nyomán – tehát most is, júliushoz hasonlóan, a kamatvágás elhalasztását eredményezte.