Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Nem okozott meglepetést a jegybank Monetáris Tanácsának október 22-i döntése a kamatok tartásáról; és bár novemberben sem várható kamatcsökkentés, decemberben már nem zárható ki egy újabb, 25 bázispontos kamatvágás. Mégis, az euróval szemben 400 forint alá erősödött a magyar fizetőeszköz a kedd délutáni kereskedésben.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az elmúlt időszakban többször is jelezte, hogy októberben ismét szünetet tarthat a jegybank a kamatcsökkentési ciklusban, de az MNB által a kamatvágás feltételeként meghatározott tényezők, illetve az elmúlt időszak jegybanki gyakorlata is ebbe az irányba mutatott.
Decemberben tetőzhet az infláció
Inflációs fronton a nemzeti bank viszonylag kedvező helyzetben van, ugyanis szeptemberben az áremelkedési ütem elérte a jegybanki célt.
Habár a bázishatások nyomán a következő hónapokban kismértékű gyorsulás várható az áremelkedési ütemben, ennek mértéke nem lesz jelentős: decemberben 4,5 százalék környékén tetőzhet a mutató, hogy aztán ismét lassuljon, és 2025 nyarára érje el ismét a 3 százalékos szintet.
Vagyis az inflációs folyamatok alapvetően most is lehetővé tették volna az alapkamat mérséklését.
Kedvezőtlen a külpiaci hangulat
A külső gazdasági környezet, a pénzpiaci hangulat ellenben kedvezőtlenül változott szeptember óta. Az USA-ból érkező makroadatok nyomán a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások felfelé tolódtak, miközben az EKB, leginkább a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás nyomán, októberben ismét kamatot csökkentett. De a pénzpiaci helyzetet, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát a közel-keleti konfliktus kiéleződése is rontotta, amely negatívan érintette a feltörekvő piaci devizákat. Ezen két tényező pedig együttesen a forintot az elmúlt hetekben a lélektani 400-as szint fölé gyengítette az euró ellenében. (Igaz, az utóbbi órákban – ahogy említettük – sikerült némi erősödés: kedden kora délután 400 forint alá csúszott az euró–forint árfolyam – a szerk.)