A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A GDP-mutató a KSH ma közzétett, második becslésként frissített, kiigazított adatai szerint az április–júniusi időszakban ugyan éves alapon nőtt 1,3 százalékkal, ám negyedéves bázison már 0,2 százalékos visszaesést mutat.
Felhasználási oldalról a második negyedévben is a fogyasztás húzta a gazdasági teljesítményt, itt éves alapon a volumen 4,2 százalékkal bővült, míg a negyedéves index is jelentős, 1,1 százalékos emelkedést mutat. Vagyis a fogyasztás fokozatosan élénkül, köszönhetően a bérek emelkedésének, ami azonban a fogyasztási szokások átalakulása nyomán kevéssé a kiskereskedelemben, sokkal inkább a szolgáltató szektorban csapódik le. Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy a reálbérek 10 százalék közeli növekedést mutattak az időszakban, az is látható, hogy a jövedelmek jelentős hányada egyrészről a megtakarításokban, másrészről pedig külföldön, például utazás vagy online vásárlás keretében csapódik le.
Kedvezőtlenül alakultak ellenben a beruházások: az éves visszaesés mértéke 15,4, míg a negyedéves 6,7 százalékot tett ki. Ezek kedvezőtlen alakulásában a külső kereslet gyengélkedése okozta gazdasági bizonytalanság játssza a legnagyobb szerepet, ami visszafogja a beruházási hajlandóságot. A külső kereslet gyengélkedésének tudható be, hogy az export is csökkent, 1,8 százalékkal, itt a szolgáltatáskivitel 4,6 százalékos emelkedése, jelentős részben a hazánkba érkező külföldi turisták nyomán, kismértékben ellensúlyozni tudta a termékkivitel nagyobb mérséklődését. Kedvező ugyanakkor, hogy az export volumene 4 negyedév mérséklődés után negyedéves alapon már emelkedni tudott, 0,7 százalékkal. Az import volumene is csökkent, 3,2 százalékkal, ezen tételnél a fogyasztás emelkedését ellensúlyozni tudta, hogy az export és a beruházások visszaesése mérsékelte az importigényt is.
Termelési oldalról nézve a mezőgazdaság okozott kellemetlen meglepetést: az aszályosabb második negyedév nyomán az ágazat termelése 5,2 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. Az ipar 2,4, azon belül is a feldolgozóipar 3,7 százalékos mérséklődése ezzel szemben nem volt meglepő, itt a külső kereslet gyengélkedését kell kiemelni, ami kiemelten is érinti a jelentős részben a külpiacainkra termelő ágazatot. Az építőipar ezzel szemben számottevő bővülést mutatott a maga 6,2 százalékos értékével. További kellemetlen meglepetés, hogy a szolgáltatások növekedési üteme is lassult, éves bázison 2,4 százalékra, köszönhetően annak, hogy negyedéves alapon stagnálást mért a KSH. Emiatt pedig a szolgáltatások nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni a külső kereslet gyengélkedését és az ipar visszaesését. A szolgáltatásokon belül a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 7,2 százalékos bővülését kell kiemelni, miközben a többi közel hasonló növekedési ütemet produkált. Kismértékben, de visszaesett ugyanakkor a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység ágazat teljesítménye, itt az iparral való összefonódások, a beszállítói szerepe játszhatta a legnagyobb szerepet e kedvezőtlen teljesítményben. Ez visszatükröződik az ágazat negyedéves bázisú, 1,4 százalékos zsugorodásában is.
Várakozásaink szerint az idei év egészét tekintve 2 százalék közeli gazdasági növekedés várható. Ugyanakkor ehhez szükség van a gazdasági bővülés felpattanására a második fél év során, ennek pedig feltétele egyrészről, hogy az óvatossági motívum enyhüljön, a háztartások a jelentős béremelések nyomán létrejövő többletjövedelmüket idehaza költsék el, másrészről pedig arra, hogy stabilizálódjon a külső kereslet, amely az exporton keresztül a gazdaság széles rétegeire kihatással van.
Jövőre várakozásaink szerint elérhető a 4 százalék közeli bővülési ütem is. A legfontosabb exportpiacainkon 2025-ben már az ideinél gyorsabb növekedést várhatunk,
ami a külső kereslet révén adhat támaszt a gazdaságnak, miközben a bérek is tovább emelkedhetnek, ez pedig, kiegészülve a kedvezőbb gazdasági kilátásokkal, az óvatossági motívum további enyhülését, így egy erősebb fogyasztásdinamikát is generálhat, miközben a beruházási aktivitás is élénkülhet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pixabay
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
