Lendületben Magyarország: ebből még rekordév is lehet, bőven az EU-s átlag felett végezhetünk!

Nyitókép: Shutterstock 

Ahogy 2023-ban, úgy idén is az év nyertese lehet a turizmus. Az ágazat tavaly nemcsak a 2022-es esztendő eredményeit szárnyalta túl, de elérte, sőt olykor meghaladta a járvány előtti csúcsév, 2019 számait is. Vajon sikerül továbbra is tartani, esetleg meghaladni a rekordot? Nézzünk a számok mögé!

Alapvető gazdasági tényező

A turizmus nem csupán a nyaralásokat, a kirándulásokat, a wellnesshétvégéket, az üzleti utakat, a fesztiválokat és egyéb rendezvényeket jelenti,  a multiplikátorhatás miatt gazdaságpolitikai szemszögből világszerte kiemelt szektornak számít. Hazánkban a bruttó hazai össztermék közel 13 százalékát adja, ami magasabb a világátlagnál. Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) összesítése alapján elmondható, hogy 2023-ban a turizmus globális hozzájárulása a GDP-hez 9,1 százalék volt; ebben az évben 10–11 százalék között mozog.   

A mediterrán éghajlatú és tengerparti országokban nyilvánvalóan még jelentősebb a turizmus aránya, például Horvát­országban és Görögországban a GDP több mint 20 százalékát adja, Németországban és Franciaországban viszont alacsonyabb, körülbelül 9 százalék, igaz, az utóbbi országokban a gazdaság mérete is nagyobb. A Data Pandas legfrissebb felmérése alapján a világ leglátogatottabb úti célja továbbra is Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Államok, a kilencedik helyen Németország áll, hazánk a huszonötödik Horvátország mögött.

Meglódult az utazási kedv   

Az Eurostat adatai szerint 2024 első negyedévében több mint 450 millió vendégéjszakát regisztráltak az Európai Unió turisztikai szálláshelyein, 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Magyarországon jóval meghaladta az uniós átlagot a dinamika: az első három hónapban már 18 százalékos növekedést tapasztalhattunk a múlt év azonos időszakához képest. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint januártól a nyár közepéig közel 9 millió vendég érkezett a szálláshelyekre, és több mint 21 millió éjszakát töltött el.

A szálláshelyi forgalom 37 százalékából a főváros részesedett, a közel 8 millió budapesti vendégéjszaka több mint 13 százalékkal volt magasabb 2023 első kétszáz napjához viszonyítva, ezen belül a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma csaknem 15 százalékkal bővült, így elérte a 6,7 milliót.

Vendégösszetétel tekintetében a főváros 86 százalékban külföldieket fogad, a Budapesten kívül eltöltött vendégéjszakáknak viszont közel a 70 százalékát a hazai turisták adták. Az adatokból az is látható, hogy a legnépszerűbb célpont az év első felében a Balaton volt, ahol a vendégéjszakák száma közel 7 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest.

A turisztikai térségek közül a belföldi utazók a Balaton régión túlmenően a számos fürdőélményt nyújtó Debrecent és térségét, valamint a Mátra–Bükk régiót keresték fel leginkább. Az egyes látványosságok közül a fővárosban az Országház és környéke, a Margit­-sziget, vidéken Nyíregyháza­-Sóstógyógyfürdő volt a legnépszerűbb eddig ezen a nyáron. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makro­gazdasági elemzője a KSH legfrissebb, júliusi adataira reagálva azt mondja: a külföldi vendégek esetében is látható, hogy számuk az előző év azonos időszakához képest 19,5 százalékkal nőtt. Ebben továbbra is a koronavírus-járvány utáni helyreállást érdemes kiemelni, valamint hazánk kedvező adottságait mind a szállás­helyek minőségét, mind árát illetően.

Küldő régiók szerint vizsgálva júniusban nem Európa húzta a hazai turizmust, bár a vendégéjszakák száma az onnan érkezők körében is nőtt 7,6 százalékkal. Ennek oka, hogy két fontos küldő országból, Ausztriából és Romániából jövő turisták a megelőző évinél kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, és ezt nem tudta ellensúlyozni az összsúlyát tekintve szerényebb spanyol forgalom 40 vagy a britek 20 százalékot meghaladó bővülése. Támogatták viszont a hazai turizmust az Ázsiából érkezők, a korábbi hónapok alacsonyabb vendégéjszakaszámai után 2024 júniusában itt 20 százalék felett volt a bővülés.

Az első nyári hónapban a belföldivendég-éjszakák terén érdemi növekedést csak Budapest tudott felmutatni. Az ágazat idei kilátásai ezzel együtt is kedvezők – húzza alá a Makronóm Intézet elemzője. Molnár Dániel szerint a reálbérek emelkedése támogatja a hazai turizmust, s közben a külföldi vendégek is változatlanul nagy számban érkeznek Magyarországra.

Kiss Róbert Richard újságíró, turisztikai szakember véleménye szerint Magyarország hatalmasat fejlődött az idegenforgalom ágazatában az utóbbi időben. „Utolértük, sőt sok tekintetben meg is előztük Prágát, és Béccsel összevetve is jó pár dologban már nem csupán versenyre kelünk, de akár jobbak is vagyunk” – vélekedik.

Bepótoljuk az elhalasztott utakat 

A McKinsey friss tanulmánya rávilágít arra, hogy a nemzetközi utazás újból fénykorát éli, de a turizmus szereplőinek nem szabad el­felejteniük, hogy a globális piac nagyobb részét, az utazási kiadások 75 százalékát továbbra is a belföldi utazások teszik ki. Ez Magyarországon sincs másként, Budapest kivételével az országban a belföldi vendégek és vendégéjszakák dominálnak. Az országon belüli turizmus gyorsabban helyreállt a világjárvány után, mint a nemzetközi, s bár a közelmúltban megfigyelhető volt a „bosszúutazás” (revenge travel) jelensége, azaz hogy az utazók előnyben részesítik a pandémia miatt elhalasztott nemzetközi utakat, 2030-ra várhatóan visszatér a covidjárvány előtti tendencia.

Az ágazat jövőjét nemcsak a turista­összetétel, de a digitalizáció erősödése, ezen belül a mesterséges intelligencia térnyerése is befolyásolja. Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt., valamint a Digital Tourism Agency alapítója és vezérigazgatója szerint az MI terjedése a turizmusban nem új keletű jelenség, de 2024-ben szintet léptünk, kijelenthető, hogy adatvezérelt ágazatirányítás jellemzi a szektort. Főként, mert jól működik és folyamatosan új funkciókkal bővül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, valamint a piaci szereplők számára elérhető edukációs csatornák is évek óta egyre erősebb szerepet kapnak. A jól irányzott és jó ütemben végrehajtott kormányzati beruházások, illetve a piaci szereplők bevonása a transzparens adatszolgáltatásba már most Európa élmezőnyébe repít minket, a következő években pedig még gyorsabb fejlődésnek leszünk szemtanúi, mint amire a legtöbben számítanak – mondja el kérdésünkre. 

A szakértő szerint az elkövetkező öt évben a turisztikai iparág várhatóan olyan új megoldásokkal bővül, amelyek javítják az utazási élményt, növelik a hatékonyságot és támogatják a fenntarthatóságot. Az utazási szokások és igények változására való gyors reagálás kulcsfontosságú lesz a versenyképesség megőrzésében. „Aki lemarad a nemzetközi digitalizációs átállás folyamataiban, az hosszú távon kiesik a piaci versenyből, mi viszont nagy nyertesei lehetünk ennek a folyamatnak” – fejti ki Rasztovits Dávid. 

A szerző a Makronóm Intézet elemzője.