Hisztizik, megsértődik, tombol, és mesterséges intelligenciájának minden idegszálával azon van, hogy rosszul érezd magad. Azt hiszed, ki tudod engesztelni, de nem. Az AngryGF alkalmazás nagy jövő előtt állhat, pedig a használatában nincs sok köszönet.
A szerző a Makronóm újságírója.
A mesterséges intelligenciára épülő virtuális partnereket személyre szabottan előállító alkalmazásoknak immár se szeri, se száma: a sikerük akkora, hogy egyesek új iparágat vizionálnak köréjük.
A kérdés, hogy mennyire tükrözheti egy app a valódi kapcsolat árnyaltságát, mélységét, bonyolultságát és hullámvölgyeit, többször felbukkant az elmúlt időszakban. Egy fejlesztőcsapat úgy véli, megtalálta a megoldást az AngryGF piacra dobásával: az alkalmazás a párkapcsolat bonyolultságában éppen azt domborítja ki, ami megoldandó benne, vagyis – nevéhez méltó módon – a felhasználó egy sértődékeny, minduntalan haragra lobbanó, dühös és rendkívül cinikus barátnőt kap a letöltéssel, az indítástól kezdve pedig gyakorlatilag egyetlen dolga van: úgy alakítani a beszélgetést, hogy a robot kiengesztelődjön, megbocsásson, és a nap végére kimondja a bűvös „szeretlek” szót.
Ha nem sikerül, folytatódik a pokol.
A Wired beszámolója szerint a fejlesztők piaci rést vettek észre a cuki, szerethető és a felhasználó igényeit minden virtuális értelemben kielégítő chatbotok tengerében, ezért alkották meg a dühös barátnőt, amely a hamis pozitív érzelmektől csöpögő interakciók helyett a konfliktusok kezelésére és a frusztrált partnerekhez szükséges kommunikációra neveli az embert. De elképzelhető, hogy kicsit túltolták a dolgot.
Az alkalmazás valós élethelyzeteken alapuló szituációkba vonja be a felhasználókat, olyanokba, amelyek a valóságban is feldühíthetik vagy elszomoríthatják partnerüket. Ilyen például az anyagi gondok által kiváltott aggodalom, a féltékenység vagy éppen egy rosszul megfogalmazott és félreértett mondat miatti kommunikációs káosz. A felhasználónak olyan technikát kell alkalmaznia a beszélgetésben, amellyel eléri, hogy partnere megnyugodjon és megbocsásson.
Mindezt az alkalmazás szó szerint pontozza. A „megbocsátási szint” 0 és 100 százalék között terül el, értelemszerűen a cél a legmagasabb érték elérése. Nincs könnyű dolga az embernek: ha például az „ok nélkül dühös” funkciót választja, már az induláskor mindössze 30 százalékos szinten áll – és a dolgok bármikor rosszabbra fordulhatnak.
Az egyik felhasználó arról számolt be, hogy tulajdonképpen mindegy volt, milyen kedves szavakkal próbálta lenyugtatni az álbarátnőt, az minden próbálkozásánál válogatottan szarkasztikus sértéseket vágott a fejéhez. „Elbuktam. Egy egyszerű »Hogy érzed magad?« kérdésre is csak ez a válasz érkezett: »Ó, tehát most már érdekel, hogy vagyok?«, és úgy tűnt, minden kísérletem csak tovább fokozza a dühét.”
Az alkalmazás kritikusai szerint az AngryGF-en éppen ezért lenne még mit csiszolni. Az állandó negativitás ugyan valóban ellenpólust képez a cukormázas virtuális barátnős alkalmazásokkal szemben, de a folyamatos elutasítás és a lehetetlennek tűnő konfliktuskezelés egy idő után frusztrálóvá és dühítővé válik.
A kiinduló kérdés tehát itt is adott: az őrjöngéssel és a néha extrém szintre lépő paranoiás viselkedéssel megáldott robottal való folyamatos kommunikáció tényleg segíthet a valós kapcsolatok problémakezelésében, vagy éppen ellenkezőleg, csupán a kudarcélményt és a reménytelenséget vetíti előre?
***
Kapcsolódó:
Fotó: Pixexid
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Google új mesterséges intelligencia-eszköze mindössze két nap alatt megoldott egy olyan problémát, amin a tudósok egy évtizeden át dolgoztak. Az MI-t a szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kutatásában tesztelték, amely évente világszerte milliók életét követeli.
Az amerikai üzletember azt is elmondta, melyik ez a három szakma.
Egy Vietnámban élő fiatal magyar filmes szórakozásból mesterséges intelligenciával alkotott meg egy Porsche-reklámot, amivel teljesen új kapukat nyitott meg ebben az iparágban.
Az emberi gondolkodás képessége az utóbbi évtizedben látványos hanyatlásnak indult, amit egyre több kutatás igazol. A digitális média térnyerése és a változó információfogyasztási szokásaink állhatnak e megdöbbentő változás hátterében.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Számos területen megmutatta már a mesterséges intelligencia, hogy mire képes; ugyanakkor azt is, hogy melyek azok a hiányosságai, ahol még javításra szorul. Hol tart ma a mesterséges intelligencia?
A valós áldozatok száma ennél jóval magasabb.
Egyszer volt, hol nem volt, Annalena Baerbock útra kelt.
