A globális felmelegedés miatt egyre többen inkább Skandináviát választják nyári utazásaik célpontjául, mint a korábban sokkal népszerűbb mediterrán tengerpartokat. A hőhullámok elől menekülő turisták nagy potenciált rejthetnek az észak-európai idegenforgalom számára.
Európai ballagási utazását tervezgetve Jaeger Lajewskinek természetesen eszébe jutottak az olasz reneszánsz épületek és az antik görög nevezetességek is. Mivel azonban ezekben az országokban egyre melegebb és párásabb az idő, úgy, ahogyan New Jersey-ben is, ahonnan származik, Lajewski úgy döntött, hogy a kevésbé hagyományos nyári úti célnak nevezhető Skandináviába látogat.
„Olyan helyre szerettünk volna menni, ahol kicsit mérsékeltebb, hűvösebb az idő – mondja a stockholmi szigetvilág felé induló kompokat nézve a virginiai egyetem végzős építésze. – Olaszország, Görögország vagy Horvátország nagyon meleg lenne. Valami mást szerettünk volna látni. Idáig még nem fedeztük fel Európának ezt a részét.”
A globális felmelegedés kontinensünk fő nyári úti céljait is fenyegeti – például erdőtüzek vagy extrém forróságok formájában. A tavaly május óta eltelt egymást követő tizenkét hónap folyamatosan hőmérsékleti rekordot döntött: globálisan 1,52 °C-kal volt melegebb, mint az iparosodás előtti időkben. A görög hatóságok például máris arra kényszerültek, hogy bezárják az Akropoliszt a nap legmelegebb időszakában, hogy megóvják a turistákat a halálos hőségtől.
Lajewski és barátai nem az egyetlenek, akik a hűvösebb észak-európai időjárás kedvéért lemondanak a végtelen déli napsütésről. Egy újabb trendnek lehetünk tanúi, amely olyannyira népszerűvé vált, hogy már neve is van: „coolcationing” (feltehetően az angol „cool”, azaz hideg és „vacationing”, azaz vakációzni szavak összevonásából), amelyet az életmódmagazinok és a marketingesek világszerte népszerűsítenek.
A nyaralók visszavonulót fújnak az elviselhetetlen hőhullámok elől, ez az új szokás pedig komoly potenciált rejthet a skandináv turizmus fellendítésére.
Számítások szerint 2023-ban az ágazat 124 milliárd dollárral járult hozzá a térség gazdaságához, ami 6 százalékkal több bevétel, mint 2022-ben.
A Bloombergnek nyilatkozó északi vállalatok – utazásszervezőktől kezdve az ajándékboltokig – idén nagy áttörésre számítanak. Skandinávia körül „nagy a felhajtás”, már most 27 százalékkal nőtt a foglalások száma a tavalyi nyárhoz képest, mondta a körülbelül 20 ezer utazási tanácsadócéget összefogó Virtuoso hálózat szóvivője, Misty Belles.
Egyedül Svédország máris 47 százalékos növekedést könyvelhet el a lefoglalt utazások terén. Ehhez képest Olaszország csupán 3-at.
Az Egyesült Királyságból Koppenhága, Bergen és Stockholm repülőtereire induló járatok keresései szintén két számjegyű százalékkal növekedtek – derül ki a Kayak utazási keresőmotor adataibóé.
Az Európai Unió megbízásából végzett kutatás szerint a bolygó felmelegedése „tektonikus változást” hozhat a kontinensen történő utazás terén. A legriasztóbb forgatókönyv értelmében, ha a globális átlaghőmérséklet 4 °C-kal emelkedik, akkor Görögországban 2019-hez képest több mint 7 százalékkal csökkenhet az idegenforgalmi kereslet. Ugyanezen számítás szerint Svédország, Dánia és Finnország iránt több mint 6 százalékkal nőne az érdeklődés.
Skandinávia nem teljesen immúnis a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárásra, de a mindent elsöprő hőhullámok még mindig nagyon ritkák. A hőmérséklet legalább 10 °C-kal alacsonyabb, mint Dél-Európában, és az ott tapasztalható fojtogató páratartalommal ellentétben északon a hűvös légáramlatok a jellemzők.
Ez a szabadidős tevékenységek terén számos lehetőségnek kedvez. A turisták eltölthetnek egy kellemes hetet a dán tengerparton pihenve – a legjobb partok felvehetik a versenyt akár mediterrán társaikkal is – míg egyre több túrázó érkezik, hogy meglesse a rénszarvasokat vagy az északi fényt. Ezek mellett Oslo, Stockholm és Koppenhága a művészet felfedezésére is kiváló. Az Alpokban egyre gyakrabban elmaradó hó a téli turizmust is fellendíti a skandináv országokban, miközben az üdülőhelyek a nemzetközi vendégkör igényeihez igazodnak.
Mindenesetre nyugtalanító lehet, hogy az éghajlatváltozás az évnek egy olyan időszakára van hatással, amikor sokan a mindennapokban felgyülemlett stressztől való megszabadulást remélnek. A VisitDenmark hét európai országban több mint 9 ezer fős felmérése szerint
a nyaralás során tavaly a megkérdezettek majdnem a fele tapasztalt szélsőséges időjárást, többek között hőhullámokat. Kétharmaduk azt mondta, hogy emiatt változtatni fog a nyaralási szokásain:
az utazásokat az év más időszakában vagy az induláshoz közelebbi időpontban foglalják le, más úti célokat választanak vagy akár hanyagolják a külföldi utazásokat.
A koppenhágai Tivoli vidámpark 1843-ban nyílt meg, és még mindig egy fából készült hullámvasúttal várja a látogatókat. A személyzet elmondta, hogy változást láttak a hagyományosan Svédországból vagy Norvégiából érkező látogatók körben: egyre többen érkeznek Dél-Európából, Latin-Amerikából, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Ázsiából.
A vidámpark kínálta szórakozást élvező csoportok között volt egy Újdelhiből érkező csapat, akik a nyaralásukat június elején foglalták le, amikor a dán fővárosban jellemzően 10 és 20 °C között változik a hőmérséklet.
„Hőségben élünk, rengeteg napsütésben, úgyhogy hidegebb időjárásra vágytunk – mondta Rishi Khan textilkereskedő. – Otthon 50 fok van. Egy nap az 52-t is elérheti, ezért úgy döntöttünk, Európába jövünk az alacsonyabb hőmérséklet miatt. Dánia jó választás volt.”
A skandináviai turizmus felívelésének nem csupán a klímaváltozás az oka.
A norvég és svéd valuta leértékelődése vonzóbbá tette ezeket az országokat a külföldiek számára. A régió sok szempontból profitál a világ minden tájáról érkező, a Covid utáni emelkedő utazási tendenciákból is.
Dél-Európa idén nyáron még mindig több utazót vonz – annak ellenére, hogy a szélsőséges forróság veszélyt jelent az emberi szervezetre. A brit orvos, Michael Mosley június elején a görögországi Szími szigetén a hőség miatt bekövetkezett halála címlapokra került, de a turisták továbbra is áradnak az athéni repülőtérre.
Az északi utazási ügynökségek a régiójukat egy olyan helyként mutatják be, ahol az utazók biztonságosan fedezhetik fel a környéket nyár közepén is. „Ilyen hőhullámok közepette a játszótereken túl meleg van a gyerekeknek, a látványosságok bezárnak és muszáj leszel bent maradni az idő nagy részében – mondja a Visit Norway szóvivője, Nina Kjonigsen. – Az emberek nyáron kint szeretnének lenni és jól érezni magukat: biciklizni, túrázni, enni, játszani. Emiatt egyre többen keresik fel északot.”
Oslo kikötőjénél, az Aker Brygge-nél a szaúd-arábiai Dzsiddából érkező család pihen egy padon. A nap süt, és szokatlanul meleg, 26 °C van. A család általában Dél- vagy Közép-Európába szokott látogatni nyaranta, de mivel egyre jobban aggódnak a szélsőséges időjárás miatt, most először észak felé vették az irányt. „A csodás látványosságok és persze az időjárás miatt jöttünk. Tavaly Svájcba látogattunk, ahol jól éreztük magunkat, de túl meleg volt, ezért úgy döntöttünk, hogy felnézünk egy kicsit északra, a kellemesebb időjárás miatt – mondja az édesanya. – Biztosan vissza fogunk jönni Norvégiába. Most megpróbáljuk kitalálni, hogyan lehet a legegyszerűbben eljutni ide Dzsiddából.” Miután 2024 a valaha volt legmelegebb év, a melegebb időjárás az ő utazási szokásaikra is hatással lesz.
Még az észak perifériája, az Atlanti-óceánban messze, északon fekvő Izland is 49 százalékos növekedést élvezhet a foglalások terén
– a Virtuoso szerint. A sétahajók egyre gyakrabban állnak meg a Kanada, Grönland és Norvégia közötti úti céloknál, és ez lendületet ad a helyi gazdaságnak – mondja Johanna Carlsen, aki a Gateway to Iceland iroda vezetője. „Taxisofőrként sok olyan embert is fuvaroztam már, akik az otthoni forró éghajlat elől menekültek – tette hozzá. – Nagy növekedés tapasztalható Dél-Amerikából és az USA melegebb államaiból.”
A bangladesi születésű Shakhawat Hossain is egyetért ezzel. Ő Stockholm óvárosában működtet egy szuvenírboltot, amelyben a melegítőfelsőktől kezdve a sapkákon és hűtőmágneseken keresztül a poharakig minden megtalálható. Az üzlket 10 éve üzemel, és Hossain szerint a biznisz megint nagyot robban, leginkább a több külföldi turistának és a Covid utáni növekedésnek köszönhetően. Azzal számol, hogy idén nyáron 15 százalékkal nagyobb bevételt könyvelhet el, mint tavaly.
Kicsivel arrébb egy svéd kézművesbolt található. Az eladó Nour, azt mondja, hogy a főszezon idén sokkal korábban kezdődött és sok a külföldi turista. A fellendülés Taylor Swift koncertjével kezdődött, amelyre rengeteg amerikai érkezett, és azóta az onnan érkezők rohama sem állt le. A popsztár május 17–19-én három koncertet tartott Stockholmban a The Eras Tour európai szakaszának részeként.
Az biztos, hogy a coolcationing egy kicsit félreérthető kifejezés, hiszen a skandináv városokban nyáron tengerparti forróság uralkodik. Amikor Khan és barátai a Tivoliba látogattak,
Koppenhágában az év legmelegebb napja volt, a hőmérséklet meghaladta a 30 °C-ot.
Az éghajlatváltozás miatt az átlaghőmérséklet mindenhol emelkedik – és ez különösen igaz az egyenlítőtől legtávolabb eső szélességi körökre, ahol a felmelegedés a legnagyobb mértékű. Eközben a globális melegedés nemcsak hőséget hoz, hanem a természeti katasztrófák, például az árvizek és az erdőtüzek kockázatának növekedését is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Henning Bagger
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egy friss kutatás meglepő eredménye szerint bár a globális felmelegedés folytatódik, annak üteme az elmúlt évtizedekben nem gyorsult. Ez új megvilágításba helyezheti a klímaváltozás kutatását, és jól mutatja a „tudományos jóslatok” számos bizonytalansági faktorát.
Miközben a Bükk-fennsíkon kemény fagyok voltak hajnalban, addig az ország középső részén +25 fok körül alakult a nappali középérték.
2100-ig az átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon a globális mérték legalább másfélszerese lesz, de akár háromszorosa is lehet. A bölcs döntés az, ha pesszimisták vagyunk: a vízgazdálkodás és a járványok megelőzése a mindenkori kormányzás központi témájává válhat.
A globális felmelegedés fokozott fenyegetést jelent Japán számára.
Július óta szinte minden nap új globális hőmérsékleti csúcsot tapasztaltak.
A III. kerület alpolgármestere a minap mondott le.
Kína azonban olyat tett, amit minden értelemben el kell ismerni.
Mi magyarok már láttunk ilyet, mi már egyszer megcsináltuk. Európa is képes lesz rá.
