A politikai döntéshozók tehetetlenek az 1930-ban elfogadott vámtörvénnyel szemben, amelynek köszönhetően a 800 dollár alatti kínai csomagok vámmentesen léphetik át az Egyesült Államok határait.
A szerző a Makronóm Intézet senior elemzője.
Az Egyesült Államok és Mexikó közötti határon történő áruszállítás szokványos jelensége, hogy üres teherautók várakoznak az amerikai oldalra való belépésre. Azonban az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a Kaliforniát és Tijuana városát elválasztó Otay Mesa átkelőnél a járművek azért állnak sorba, hogy Mexikóba jussanak be. Ezek a teherautók nem mennek messzire: a határtól mindössze 15 kilométerre délre található újonnan épült raktárakhoz tartanak, ahol a konténereket kirakodják.
Az árukat ezt követően több ezer kis csomagra bontják, majd visszaküldik az Egyesült Államokba. Noha ezek a termékek Kínában készülnek és az USA-ban értékesítik azokat, vámmentesen lépnek be az országba.
Az Economist a folyamatot tijuanai kétlépcsős eljárásnak nevezte el.
Ezzel a módszerrel egyes kiskereskedők kihasználják az amerikai kereskedelmi szabályok „de minimis” mentességként ismert kiskapuját, ami azt jelenti, hogy „túl kicsi ahhoz, hogy elbánjanak vele”, és ez lehetővé teszi, hogy a 800 dollárnál kevesebbet érő csomagok vámok nélkül lépjenek be az USA-ba.
A globális kereskedelem gazdasági környezete összetett és folyamatosan változó, a szakpolitikák és szabályozások jelentős szerepet játszanak a dinamikájának alakításában. Az egyik ilyen, az 1930-as vámtörvény 321. szakasza lehetővé teszi, hogy fejenként és naponta legfeljebb 800 dollár értékű behozatal érkezzen az Egyesült Államokba vámmentesen és minimális vámkövetelményekkel.
A de minimis egy latin kifejezés, aminek a jelentése csekély mértékű, jelentéktelen, azaz amikor valami túl kicsi ahhoz, hogy komoly jelentősége legyen.
A de minimis import pedig az olyan szállítmányokra vonatkozik, amelyek egy bizonyos értékhatár alatt maradnak, és így megkerülhetik a nagyobb értékű árukra jellemző hivatalos vámeljárásokat és vámokat. Az Egyesült Államokban ez a küszöbérték 800 dollár naponta és fejenként. E mechanizmus célja a kereskedelem megkönnyítése azáltal, hogy csökkenti az alacsony értékű szállítmányok adminisztratív terheit és költségeit, ezáltal ösztönözve a fogyasztók hozzáférését a nemzetközi termékek széles köréhez.
Az e-kereskedelem megjelenése jelentősen hozzájárult a de minimis import növekedéséhez. A fogyasztók egyre inkább közvetlenül a nemzetközi eladóktól vásárolnak árukat, megkerülve a hagyományos kiskereskedelmi csatornákat. Ez a tendencia különösen a Kínából származó termékek esetében figyelhető meg, amelyek megfizethetőségük és széles körű elérhetőségük miatt uralják a de minimis importot.
Idén várhatóan több mint 1,4 milliárd ilyen, vámmentességet élvező csomag érkezik majd az USA-ba, legalább 66 milliárd dollár értékben, ami jelentős növekedés a 2019-es, 500 millió dolláros összeghez képest.
A szabály rávilágít az amerikai vámstratégia hibáira: a Kínából importáló kiskereskedőknek vámot kell fizetniük, míg offshore riválisaik teljesen megkerülik azokat. Egyes törvényhozók most be akarják zárni ezt a kiskaput, ami leginkább a szegény amerikaiakat sújtaná.
A kongresszus az 1930-as években vezette be ezt a mentességet, hogy csökkentse többek között a szuveníreket hazahozó turisták problémáit. A Trump-korszak politikája és az e-kereskedelem térnyerése azonban még fontosabbá tette ezt. A törvényhozók 2016-ban 200-ról 800 dollárra emelték a csomagokra vonatkozó küszöböt, hogy megtakarítsák a végrehajtást. Ezután 2018–19-ben megemelték a kínai termékekre kivetett vámokat, csakhogy ez ösztönzőként hatott a kibúvók keresésére. A Covid–19-világjárvány idején az olcsó áruk, például a ruhák és háztartási cikkek amerikai importja, amelyek gyakran e határérték alá esnek, jelentősen megugrott.
A vámmentesség kihasználásával történő kereskedelem – amely lényegében a kis csomagok rendszeres importját jelenti – mára olyan mértékben megnövekedett, hogy torzítja a nemzeti kereskedelmi statisztikákat.
Tízből hét de minimis csomag Kínából érkezik. Csak a Shein és a Temu – két nagy online kiskereskedő kínai ellátási lánccal – tízből három ilyen csomagot szállít. A de minimis import kínai részesedése alapján végzett számításaink szerint Amerika áruforgalmi deficitje Kínával szemben 13, az egész világgal szemben pedig 5 százalékkal nagyobb, mint azt a hivatalos adatok mutatják. Ez segíthet megmagyarázni a két ország közötti kereskedelmi statisztikák egyre növekvő rejtélyét. Kína azt állítja, hogy 73 milliárd dollárral többet exportál az USA-ba egy évben, mint amennyit Amerika szerint kap, és egyes közgazdászok szerint a valódi különbség több mint 150 milliárd lehet. A tengerentúli vám- és határvédelmi hivatal (Customs and Border Protection, CBP), egy bűnüldöző ügynökség adatai szerint a különbség legalább 37 milliárd dollárnyi része olyan árukból származik, amelyek a 800 dolláros küszöbérték alá esnek.
A tényleges de minimis összeg ennél is nagyobb lehet. A CBP a külföldi szállítmányozók által megadott értékekre támaszkodik, ám nekik nincs okuk arra, hogy az áruikat pontosan bevallják. A magánfuvarozóktól származó adatok szerint a csomagok valószínűtlenül magas, 16 százalékának az értéke 1 dollár vagy annál kevesebb. Egy 2018-as szenátusi vizsgálat megállapította, hogy a külföldi szállítmányok adatai gyakran csupán „logikátlan betűk és karakterek hosszú sora” a küldemények eredetére és értékére vonatkozó információk helyett.
Egyes eladók a küszöbértéket más módon is kihasználják, mint egyszerűen 800 dollár alatti értékű csomagok feladása. Az egyik lehetőség az áru értékének hamis feltüntetése. Ahogyan azt Amit Khandelwal, a Yale Egyetem és Pablo Fajgelbaum, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa az amerikai Nemzeti Gazdaságkutató Iroda (National Bureau of Economic Research, NBER) publikációjában megállapította,
Az Egyesült Államokba érkező kínai küldemények esetében 79 százalékkal kevesebb az olyan csomag, amelynek a bejelentett értéke meghaladja a 800 dollárt, mint az ennél alacsonyabb értékű küldeményeké. Ezzel szemben a többi országból, amelyekre kisebb vámok vonatkoznak, csak 24 százalékkal kevesebb csomag érkezik ebben az értékkategóriában.
Bár ez részben azt tükrözheti, hogy a fogyasztók a vámok elkerülése érdekében az olcsóbb árucikkeket választják, nem valószínű, hogy ez az oka a teljes különbségnek. Az amerikai hatóságok nemrégiben megállapították, hogy a csomagok közel egytizede megsértette az importszabályokat, jellemzően azáltal, hogy hamisan tüntették fel a behozatalának a tartalmát vagy az értékét.
Miközben a de minimis behozatal egyértelmű előnyökkel jár a fogyasztók számára, kihívások elé állítja a politikai döntéshozókat. Az ilyen szállítmányok számának növekedése aggodalmakat okozott a beszedetlen vámokból származó bevételkiesés és a hazai termelőkkel szembeni tisztességtelen verseny miatt. Ezenkívül a de minimis import kizárása a hivatalos kereskedelmi statisztikákból megnehezíti a kereskedelmi mérlegek és a gazdaság pontos értékelését.
Egyes cégek, köztük Shein, azt mondják, szeretnék, ha a de minimis szállítmányok esetében a szabályok nagyobb átláthatóságot biztosítanának, de a mentesség megmaradna. Kína a maga részéről elégedett e helyzettel. Májusban az ország kabinetje határozatot fogadott el, amelyben bejelentette, hogy „bővíteni kívánja az exportot a határokon átnyúló e-kereskedelem révén, és elő kívánja mozdítani a tengerentúli raktározás fejlesztését”. A de minimis mentesség kulcsfontosságú e stratégia szempontjából. Enélkül a 800 dollárnál kisebb értékű kínai csomagokra kivetett átlagos vámok nulláról 15 százalékra ugranának, valamint egy fix díjat is kivetnének rájuk.
Mindez aggodalmat okoz Amerikában. Májusban a CBP több kereskedőt is felfüggesztett a szállítmányok felgyorsítását célzó programból. A külföldi cégeknek mostantól be kell jelenteniük a csomag tartalmát, mielőtt azok elérik az USA-t. Egy bróker megjegyezte, hogy egyes szállítmányok, amelyek áráról alig találni adatokat, néhány napot késnek, mivel a CBP fokozza az ellenőrzéseket. A jövőben a szállítmányozókat kötelezhetik arra, hogy egy úgynevezett termékhonlapot adjanak meg, hogy az amerikai hatóságok ellenőrizni tudják a csomagokban lévő termékek árát. A kongresszus pedig egy törvényjavaslaton dolgozik, amely a kiskaput úgy zárja be, hogy a vámköteles árukat kivonja a de minimis jogosultságból. Egy másik elképzelés szerint Amerika egyszerűen megfeleltetné a kereskedelmi partnereinek de minimis küszöbértékeit (Kínáé 50 jüan, azaz 7 dollár).
Azonban bármilyen lépésre is szánják el magukat, arra valószínűleg csak a novemberi elnökválasztás után kerül sor.
(Források: The Economist; nber.org)
Az eredeti, teljes cikk a makronom.eu oldalán olvasható.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Focke Strangmann
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egyetlen vállalatban összpontosítja földgáz- és villamosenergia-nagykereskedelmi tevékenységét november elsejétől az MVM Csoport. Az összeolvadással létrejött MVM ONEnergy Zrt. Magyarország legnagyobb energia-nagykereskedőjeként kezdte meg működését, célja pedig, hogy a régió első számú villamosenergia- és földgáz nagykereskedőjévé váljon.
A friss statisztikák kedvező képet mutatnak a hazai kereskedelemről, ugyanakkor a Tisza Párt adóemelési elképzelései rontanák ezt a helyzetet.
Hazánk az előkelő negyedik helyet szerezte meg a rangsorban.
Az elnök megunta, hogy Moszkva húzza az időt a békekötéssel kapcsolatban.
A taláros testületre néz az amerikai intézkedésektől sújtott világ.
„Lázadás indul” – fogalmazott a miniszterelnök.
Szijjártó Péter szerint Magyarország Törökország támogatásával folytathatja a Brüsszellel és Kijevvel vívott küzdelmét az energiaellátás biztonságáért.
