A politikai döntéshozók tehetetlenek az 1930-ban elfogadott vámtörvénnyel szemben, amelynek köszönhetően a 800 dollár alatti kínai csomagok vámmentesen léphetik át az Egyesült Államok határait.
A szerző a Makronóm Intézet senior elemzője.
Az Egyesült Államok és Mexikó közötti határon történő áruszállítás szokványos jelensége, hogy üres teherautók várakoznak az amerikai oldalra való belépésre. Azonban az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a Kaliforniát és Tijuana városát elválasztó Otay Mesa átkelőnél a járművek azért állnak sorba, hogy Mexikóba jussanak be. Ezek a teherautók nem mennek messzire: a határtól mindössze 15 kilométerre délre található újonnan épült raktárakhoz tartanak, ahol a konténereket kirakodják.
Az árukat ezt követően több ezer kis csomagra bontják, majd visszaküldik az Egyesült Államokba. Noha ezek a termékek Kínában készülnek és az USA-ban értékesítik azokat, vámmentesen lépnek be az országba.
Az Economist a folyamatot tijuanai kétlépcsős eljárásnak nevezte el.
Ezzel a módszerrel egyes kiskereskedők kihasználják az amerikai kereskedelmi szabályok „de minimis” mentességként ismert kiskapuját, ami azt jelenti, hogy „túl kicsi ahhoz, hogy elbánjanak vele”, és ez lehetővé teszi, hogy a 800 dollárnál kevesebbet érő csomagok vámok nélkül lépjenek be az USA-ba.
A globális kereskedelem gazdasági környezete összetett és folyamatosan változó, a szakpolitikák és szabályozások jelentős szerepet játszanak a dinamikájának alakításában. Az egyik ilyen, az 1930-as vámtörvény 321. szakasza lehetővé teszi, hogy fejenként és naponta legfeljebb 800 dollár értékű behozatal érkezzen az Egyesült Államokba vámmentesen és minimális vámkövetelményekkel.
A de minimis egy latin kifejezés, aminek a jelentése csekély mértékű, jelentéktelen, azaz amikor valami túl kicsi ahhoz, hogy komoly jelentősége legyen.
A de minimis import pedig az olyan szállítmányokra vonatkozik, amelyek egy bizonyos értékhatár alatt maradnak, és így megkerülhetik a nagyobb értékű árukra jellemző hivatalos vámeljárásokat és vámokat. Az Egyesült Államokban ez a küszöbérték 800 dollár naponta és fejenként. E mechanizmus célja a kereskedelem megkönnyítése azáltal, hogy csökkenti az alacsony értékű szállítmányok adminisztratív terheit és költségeit, ezáltal ösztönözve a fogyasztók hozzáférését a nemzetközi termékek széles köréhez.
Az e-kereskedelem megjelenése jelentősen hozzájárult a de minimis import növekedéséhez. A fogyasztók egyre inkább közvetlenül a nemzetközi eladóktól vásárolnak árukat, megkerülve a hagyományos kiskereskedelmi csatornákat. Ez a tendencia különösen a Kínából származó termékek esetében figyelhető meg, amelyek megfizethetőségük és széles körű elérhetőségük miatt uralják a de minimis importot.
Idén várhatóan több mint 1,4 milliárd ilyen, vámmentességet élvező csomag érkezik majd az USA-ba, legalább 66 milliárd dollár értékben, ami jelentős növekedés a 2019-es, 500 millió dolláros összeghez képest.
A szabály rávilágít az amerikai vámstratégia hibáira: a Kínából importáló kiskereskedőknek vámot kell fizetniük, míg offshore riválisaik teljesen megkerülik azokat. Egyes törvényhozók most be akarják zárni ezt a kiskaput, ami leginkább a szegény amerikaiakat sújtaná.
A kongresszus az 1930-as években vezette be ezt a mentességet, hogy csökkentse többek között a szuveníreket hazahozó turisták problémáit. A Trump-korszak politikája és az e-kereskedelem térnyerése azonban még fontosabbá tette ezt. A törvényhozók 2016-ban 200-ról 800 dollárra emelték a csomagokra vonatkozó küszöböt, hogy megtakarítsák a végrehajtást. Ezután 2018–19-ben megemelték a kínai termékekre kivetett vámokat, csakhogy ez ösztönzőként hatott a kibúvók keresésére. A Covid–19-világjárvány idején az olcsó áruk, például a ruhák és háztartási cikkek amerikai importja, amelyek gyakran e határérték alá esnek, jelentősen megugrott.
A vámmentesség kihasználásával történő kereskedelem – amely lényegében a kis csomagok rendszeres importját jelenti – mára olyan mértékben megnövekedett, hogy torzítja a nemzeti kereskedelmi statisztikákat.
Tízből hét de minimis csomag Kínából érkezik. Csak a Shein és a Temu – két nagy online kiskereskedő kínai ellátási lánccal – tízből három ilyen csomagot szállít. A de minimis import kínai részesedése alapján végzett számításaink szerint Amerika áruforgalmi deficitje Kínával szemben 13, az egész világgal szemben pedig 5 százalékkal nagyobb, mint azt a hivatalos adatok mutatják. Ez segíthet megmagyarázni a két ország közötti kereskedelmi statisztikák egyre növekvő rejtélyét. Kína azt állítja, hogy 73 milliárd dollárral többet exportál az USA-ba egy évben, mint amennyit Amerika szerint kap, és egyes közgazdászok szerint a valódi különbség több mint 150 milliárd lehet. A tengerentúli vám- és határvédelmi hivatal (Customs and Border Protection, CBP), egy bűnüldöző ügynökség adatai szerint a különbség legalább 37 milliárd dollárnyi része olyan árukból származik, amelyek a 800 dolláros küszöbérték alá esnek.
A tényleges de minimis összeg ennél is nagyobb lehet. A CBP a külföldi szállítmányozók által megadott értékekre támaszkodik, ám nekik nincs okuk arra, hogy az áruikat pontosan bevallják. A magánfuvarozóktól származó adatok szerint a csomagok valószínűtlenül magas, 16 százalékának az értéke 1 dollár vagy annál kevesebb. Egy 2018-as szenátusi vizsgálat megállapította, hogy a külföldi szállítmányok adatai gyakran csupán „logikátlan betűk és karakterek hosszú sora” a küldemények eredetére és értékére vonatkozó információk helyett.
Egyes eladók a küszöbértéket más módon is kihasználják, mint egyszerűen 800 dollár alatti értékű csomagok feladása. Az egyik lehetőség az áru értékének hamis feltüntetése. Ahogyan azt Amit Khandelwal, a Yale Egyetem és Pablo Fajgelbaum, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa az amerikai Nemzeti Gazdaságkutató Iroda (National Bureau of Economic Research, NBER) publikációjában megállapította,
Az Egyesült Államokba érkező kínai küldemények esetében 79 százalékkal kevesebb az olyan csomag, amelynek a bejelentett értéke meghaladja a 800 dollárt, mint az ennél alacsonyabb értékű küldeményeké. Ezzel szemben a többi országból, amelyekre kisebb vámok vonatkoznak, csak 24 százalékkal kevesebb csomag érkezik ebben az értékkategóriában.
Bár ez részben azt tükrözheti, hogy a fogyasztók a vámok elkerülése érdekében az olcsóbb árucikkeket választják, nem valószínű, hogy ez az oka a teljes különbségnek. Az amerikai hatóságok nemrégiben megállapították, hogy a csomagok közel egytizede megsértette az importszabályokat, jellemzően azáltal, hogy hamisan tüntették fel a behozatalának a tartalmát vagy az értékét.
Miközben a de minimis behozatal egyértelmű előnyökkel jár a fogyasztók számára, kihívások elé állítja a politikai döntéshozókat. Az ilyen szállítmányok számának növekedése aggodalmakat okozott a beszedetlen vámokból származó bevételkiesés és a hazai termelőkkel szembeni tisztességtelen verseny miatt. Ezenkívül a de minimis import kizárása a hivatalos kereskedelmi statisztikákból megnehezíti a kereskedelmi mérlegek és a gazdaság pontos értékelését.
Egyes cégek, köztük Shein, azt mondják, szeretnék, ha a de minimis szállítmányok esetében a szabályok nagyobb átláthatóságot biztosítanának, de a mentesség megmaradna. Kína a maga részéről elégedett e helyzettel. Májusban az ország kabinetje határozatot fogadott el, amelyben bejelentette, hogy „bővíteni kívánja az exportot a határokon átnyúló e-kereskedelem révén, és elő kívánja mozdítani a tengerentúli raktározás fejlesztését”. A de minimis mentesség kulcsfontosságú e stratégia szempontjából. Enélkül a 800 dollárnál kisebb értékű kínai csomagokra kivetett átlagos vámok nulláról 15 százalékra ugranának, valamint egy fix díjat is kivetnének rájuk.
Mindez aggodalmat okoz Amerikában. Májusban a CBP több kereskedőt is felfüggesztett a szállítmányok felgyorsítását célzó programból. A külföldi cégeknek mostantól be kell jelenteniük a csomag tartalmát, mielőtt azok elérik az USA-t. Egy bróker megjegyezte, hogy egyes szállítmányok, amelyek áráról alig találni adatokat, néhány napot késnek, mivel a CBP fokozza az ellenőrzéseket. A jövőben a szállítmányozókat kötelezhetik arra, hogy egy úgynevezett termékhonlapot adjanak meg, hogy az amerikai hatóságok ellenőrizni tudják a csomagokban lévő termékek árát. A kongresszus pedig egy törvényjavaslaton dolgozik, amely a kiskaput úgy zárja be, hogy a vámköteles árukat kivonja a de minimis jogosultságból. Egy másik elképzelés szerint Amerika egyszerűen megfeleltetné a kereskedelmi partnereinek de minimis küszöbértékeit (Kínáé 50 jüan, azaz 7 dollár).
Azonban bármilyen lépésre is szánják el magukat, arra valószínűleg csak a novemberi elnökválasztás után kerül sor.
(Források: The Economist; nber.org)
Az eredeti, teljes cikk a makronom.eu oldalán olvasható.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Focke Strangmann
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Amerikai jelentések szerint Kínának valójában Kuba stratégiai földrajzi elhelyezkedése az érdekes, noha valójában, ha valami miatt különösen aggódnia kellene Washingtonnak, az nem Kína, hanem Oroszország.
Előzetes figyelmeztetés nélkül tartottak hadgyakorlatot.
A kínai haditengerészet új hajója világosan jelzi: az ázsiai nagyhatalom tovább erősíti katonai jelenlétét a tengereken.
Erődemonstrációt tartott a kínai hadsereg.
A brüsszeli diplomaták felháborodtak.
Két kínai munkást is megöltek egy konvoj lerohanása során pakisztáni szeparatista elkövetők.
Az első díjat Orbán Viktor miniszterelnök adta át.
„Innentől kezdve elég nehéz megérvelni, hogy pusztán jogállamisági okok miatt nem kapja meg Magyarország a neki járó jussát” – véli az ügyvéd.
