Mialatt az EU a tizennegyedik szankciós csomagot állítja össze, nem várt akadályba ütközött. Németország és Franciaország hallani sem akar arról, hogy leállítsa az autóexportot Fehéroroszországba, ahonnan aztán az oroszok – átlépve a szankciókon – kényelmesen megvásárolják a járműveket.
A szerző a Makronóm újságírója.
Berlin és Párizs is ellenzi az EU azon tervét, amely szerint az új, most formálódó szankciós csomag részeként megtiltanák a nyugati (elsősorban luxuskategóriás) autók exportját Oroszország barátjának, Fehéroroszországnak – számolt be a Politico egy meghökkentő fejleményről.
Miközben Magyarországot folyamatosan azzal vádolják, hogy a saját érdekeit szeme előtt tartva megtöri az egységet és a szolidaritást az Európai Unióban, újra és újra felbukkannak olyan információk, amelyek szerint a nagyobb (és maximálisan háborúpárti) tagállamok pontosan ugyanazt a gondolkodást követik.
A tizennegyedik szankciós csomag szerves részét képezi az a javaslat, amely megtiltaná az exportot Fehéroroszországba, megszüntetve ezzel azt a kiskaput, amelyen keresztül Moszkva továbbra is vidáman vásárolja a nyugati autókat. Oroszország ugyanis Minszk segítségével szerzi be a szankcionált árukat, a párhuzamos kereskedelem révén tehát ugyanúgy hozzájut a nyugati járművekhez és luxuscikkekhez, mint a háború és a tiltó rendelkezések előtt.
Márpedig a luxusautók (főleg a németek) státuszszimbólumnak számítanak Oroszországban. Minden magára valamit adó milliomos azzal jár (maga Putyin is egy páncélozott Mercedes Pullmant használt, amíg le nem cserélte egy orosz gyártmányú elnöki limóra), a nyugati járművek vásárlásának ráadásul most extra, a dacot és a cseles észjárást szimbolizáló jelentéstartalma van.
Az adatok szerint az EU-ból származó gépkocsik Fehéroroszországba irányuló kereskedelmi mérlege tavaly 2,6 milliárd dollárra nőtt, ami több mint négyszerese a 2021-esnek. A legnagyobb ugrás a luxusautók szegmensében volt megfigyelhető, amely a teljes növekedés kétharmadát tette ki, 1,4 milliárd dollár értékben. Az ok nyilvánvalóan nem az, hogy Fehéroroszországban hirtelen ennyire megnőtt az étvágy a fuxos járgányok iránt, sokkal inkább az, hogy Minszk villámgyorsan reexportálja ezeket a kocsikat Oroszország felé.
Az üzlet rendkívül jövedelmező, így érthető a berlini és párizsi berzenkedés a Fehéroroszország ellen meghozott szankciók ellen.
A brüsszeli diplomaták egy része máris elkerekedett szemmel bámul német és francia kollégáira, amiért homokszem helyett egész sziklatömböket dobálnak az olajozottnak hitt fogaskerekek közé.
A kritikus hangok szerint, ha az EU túl gyenge intézkedéseket hoz Fehéroroszország ellen (kiskaput hagyva a luxuscikkek exporttilalma területén), miközben pontosan tisztában van vele, hogy az Moszkvát látja el nyugati, tiltott áruval, az nevetségessé teszi a szankciós politikát.
Úgy tűnik azonban, hogy az aggódó és mérges vélemények cseppet sem hatják meg a két nagyot. Franciaország (mint luxuscikk-nagyhatalom) hivatalos álláspontja szerint Párizs támogatja a szigorított szankciókat egyes országokkal szemben, ha megpróbálják kicselezni a tiltó rendelkezéseket, de olyan exportáruk esetében, amelyek megvásárlásának semmi köze Moszkva háborús erőfeszítéseihez, ennek nem látja értelmét.
Egy német diplomata hasonlóképpen nyilatkozott. Mint mondta, a szigorított intézkedések rendben vannak, de a tiltásokat kizárólag olyan áruk esetében kell és lehet alkalmazni, amelyek relevánsak az orosz háború szempontjából.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár
MTI/EPA/Clemens Bilan
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
Az Oroszországból korábban kipaterolt Bill Browder szerint Európának igenis bele kell kanalaznia a befagyasztott orosz vagyonba, Orbánt pedig meg kell büntetni.
Moszkva azért fordult Ázsia legnagyobb gázpiacához, hogy ellensúlyozza a csökkenő európai megrendeléseket.
Az ukrán titkosszolgálatokra gyanakodnak.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Most aztán árgus szemekkel figyelhetnek az oroszok.
2,3 milliárd eurót utaltak Ukrajnának.
