A Meta úgy döntött, hogy nem a generatív mesterséges intelligenciára fog fókuszálni, sokkal nagyobb fába vágja a fejszéjét: egyből olyat teremtene, amely már úgy gondolkozik, akárcsak mi, emberek.
A szerző a Makronóm újságírója.
A mesterséges intelligencia korát éljük. Időről időre, szinte egy szempillantás alatt új generatív mesterségesintelligencia-modellek és verziók jelennek meg, egyre „okosabbak”, és jobbnál jobb funkciókkal gazdagodnak. Ez egy fényes jövő kezdete, azonban úgy tűnik, mint a legtöbb iparágban, itt is lehetnek limitek.
A Meta mesterségesintelligencia-vezetője szerint az olyan nagy nyelvi modellek, amelyek a generatív MI-termékeket működtetnek, soha nem lesznek képesek úgy gondolkodni és tervezni, mint az emberek.
Yann LeCun, a társaság vezető mesterségesintelligencia-kutatója szerint az LLM-ek (nagy nyelvi modellek) logikai készségei korlátozottak, nem értik a fizikai világot, nincs tartós memóriájuk és nem tudnak lépésről lépésre tervezni.
De nem is így alkották meg őket. Ahogyan korábban dr. Yang Győző, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa a Makronómnak elmondta, a generatív MI leginkább csak tanul a rengeteg feldolgozott adaton keresztül – tehát csak annyit tud, amennyit megtanítanak neki.
LeCun a Financial Timesnak adott interjújában szintén utalt arra, hogy ha emberien gondolkodó mesterséges intelligenciát szeretnénk, akkor nem a generatív felé érdemes elindulni, hiszen ezek a modellek csak akkor tudnak pontosan válaszolni a kérdésekre, ha a megfelelő képzési adatokkal „etetik” őket.
A Meta a generatív mesterséges intelligencia robbanásszerű elterjedése óta dollármilliárdokat áldoz a saját LLM-jeinek fejlesztésére annak érdekében, hogy felzárkózzon riválisaihoz, köztük a Microsoft által támogatott OpenAI-hoz és a Google-t is működtető Alphabethez.
LeCun a Meta Fundamental AI Research (Fair) laboratóriumában mintegy 500 fős csapatot vezet, amely az MI-rendszerek teljesen új generációjának kifejlesztésén dolgozik, ami reményeik szerint az emberhez hasonló intelligenciával ellátott gépeket fog működtetni. A kutató szerint a végeredményre akár tíz évet is várni kell.
A cég ezen törekvése a Financial Times szerint költséges és potenciálisan kockázatos lépés, hiszen a befektetők gyors megtérülést várnak.
A múlt hónapban a Meta közel 200 milliárd dollárt veszített az értékéből, amikor Mark Zuckerberg vezérigazgató úgy döntött, hogy növeli a kiadásokat, és a közösségimédia-csoportot „a világ vezető MI-vállalatává” teszi. A Wall Street befektetői megijedtek a növekvő költségektől és a csekély bevételi lehetőségektől.
LeCun azonban nagyon pozitívan ítéli meg a helyzetüket. „Úgy gondoljuk, hogy talán a következő generációs mesterségesintelligencia-rendszerek csúcsán vagyunk” - mondta.
Azonban kívülről nézve nem áll túl jól a szénájuk, a Meta riválisai ugyanis egyre fejlettebb LLM-eket fejlesztenek. Az OpenAI például múlt héten mutatta be az új GPT-4o modelljét, míg a Google egy új multimodális mesterséges intelligenciával rukkolt elő, amely képes valós időben reagálni különböző multimodális bemenetekre, mint például szövegre, hangra és videóra.
A Meta a múlt hónapban mutatta be új, Llama 3 modelljét. A vállalat globális ügyekért felelős vezetője, Sir Nick Clegg szerint
a legújabb LLM képes érvelni is, azaz valamennyire logikusan gondolkozik.
LeCun úgy vélte, hogy az LLM-ek fejlődése igencsak korlátozott, a modellek csak betanítás útján tanulnak, szemben az emberrel, aki organikusan szerez új tudást. A kutató szerint a felhasználók számára ez bizonyára érvelésnek tűnik, azonban ez továbbra is csak számítások sorozata.
A Meta 2013-ban hozta létre Fair laboratóriumát annak érdekében, hogy felvegye a versenyt a riválisaival, és ennek érdekében igyekszik a legjobb kutatókat alkalmazni. Emellett 2023 elején felállította az új GenAI-csapatot, Chris Cox termékfejlesztési vezetővel az élen. Cox számos MI-kutatót és mérnököt csábított el a Fairtől, akik onnantól a Llama 3-on dolgoztak, integrálták azt a termékekbe, például MI-asszisztensekbe és képgeneráló eszközökbe.
A vállalathoz közel állók szerint LeCun továbbra is Zuckerberg egyik legfontosabb tanácsadója, mivel a neurális hálózatokkal kapcsolatos munkájáért Turing-díjat nyert, és a mesterséges intelligencia egyik alapító atyjaként emlegetik.
A szakember először 2022-ben publikált egy tanulmányt a világmodellezéssel kapcsolatos víziójáról, a Meta pedig azóta két, ezen a megközelítésen alapuló kutatási modellt is kiadott. Nemrég a vállalat elmondta, hogy a Fair különböző ötleteket tesztel az emberi szintű intelligencia elérésére.
LeCun csapata többórányi videóval táplálja a rendszereket, és ennek során szándékosan kihagy egyes képkockákat, majd hagyja, hogy az MI megjósolja, mi fog történni ezután. Ezáltal gyakorlatilag úgy tanítják, akárcsak egy gyereket.
Azt is elmondta, hogy a Fair egy „univerzális szövegkódoló rendszer” létrehozását is tervezi, amely képes bármilyen szöveges információt feldolgozni és reprezentálni olyan formában, amely a különböző alkalmazások számára érthető és hasznosítható. Ez a rendszer különösen hasznos lehet a multimodális feldolgozásban, ahol a szöveges információt át lehet alakítani más formátumokká, például videóvá és hanggá. Egyes szakértők azonban kételkednek abban, hogy ez az elképzelés megvalósítható.
Aron Culotta, a Tulane Egyetem számítástechnika-docense szerint az ok-okozati összefüggések már régóta kihívást jelentenek a fejlesztések során, a rendszerek ezért is hajlamosak „hallucinálni” és tévesen válaszolni.
Hosszabb távon LeCun úgy véli, hogy a technológia olyan MI-asszisztenseket fog működtetni, amelyekkel a felhasználók okosszemüvegeken vagy elektromiográfiai eszközökön keresztül léphetnek kapcsolatba. Hozzátette, ahhoz, hogy ezek a virtuális asszisztensek valóban hasznosak legyenek, az emberhez hasonló intelligenciára van szükségük.
Tim Cook, az Apple vezérigazgatója elmondta, hogy a cég a következő negyedévben „jelentős beruházásokra” készül a generatív mesterséges intelligencia terén. Korábbi cikkünkből kiderült, hogy nem is akárhogyan támogatják a fejlődést: kifejezetten a Google munkatársait „gyűjtik” a sikerhez.
A Financial Times több száz LinkedIn-profilt, valamint nyilvános álláshirdetéseket és kutatási dokumentumokat elemezve arra jutott, hogy az Apple nagy létszámbővítési hullámot indított az MI-csapatának gyarapítására. Az iPhone-gyártó különösen a Google (korábbi) munkavállalóit vette célba: legalább 36 szakembert csábított el a riválisától 2018 óta.
Iparági bennfentesek szerint az amerikai vállalat a telefonjaiba szeretné beépíteni a generatív mesterséges intelligenciát. Hatalmas lépés lenne, ha sikerülne nekik a chatbotokat a készülék saját hardverén és szoftverén futtatni, megkerülve ezzel az adatközpontok szükségességét.
A cég több mint egy évtizede fejleszt MI-termékeket, például a Siri hangalapú asszisztensét, azaz már régóta tisztában vannak a „neurális hálózatokban” rejlő lehetőségekkel, valamiért azonban nem igazán képesek túljutni az alapokon.
Cook szerint jó úton haladnak. A cégvezér elmondta, hogy jelentős beruházással segítik a fejlesztéseket. Kiemelte az Apple környezetbarát működés iránti elkötelezettségét, és pozitívan nyilatkozott a vállalat hamarosan megjelenő termékeiről.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Lisa Hornak
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az Alphabet tulajdonában lévő Waymo jövő héten megkezdi az önvezető járművek tesztelését a japán főváros közútjain. Bár a vállalat még nem döntött arról, hogy elindítja-e robotaxi-szolgáltatását az országban, a tokiói megjelenést így is mérföldkőnek tekinti. A tesztelés elsődleges célja a japán közlekedési környezet sajátosságainak feltérképezése.
A kölykök 3 és 6 hónaposak, hófehér bundával, erőteljes állkapcsokkal rendelkeznek, és már most 36 kilogrammot nyomnak.
Ám szerencsére nem mindenütt lankad az éberség, Európa továbbra is marad a dedóban, szóval a Telex megnyugodhat.
Nem tudják majd megállítani az álhírek terjedését.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
Palkovics László: Az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni.
Ezért minden kérdőjel ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem.
Hajdú Márton szerint az egyházak jelenleg politikai szolgálatot látnak el.
