A betegséggel az a legnagyobb probléma, hogy nincs ellene vakcina. Míg emberre nem jelent veszélyt, a házisertéseknél a halálozási arány gyakorlatilag 100 százalék, a vírus ráadásul nemcsak az állatokban marad életben, hanem tárgyakon keresztül is fertőz. A vaddisznók szuperterjesztőnek számítanak, amelyek így a lehető legnagyobb veszélyt jelentik Olaszország mintegy 8,7 millió házisertésére – és az ország húsiparára nézve.
Hogy az ügy mennyire komoly, azt jól jelzi egy tavaly szeptemberi esemény. Akkor Lombardia tartomány északi részén ütötte fel a fejét sertéspestis, a hatóságok így 34 ezer házisertés leölését voltak kénytelenek elrendelni. Félni jobb, mint megijedni alapon azonban az elmúlt két évben több ország is korlátozta az olasz sertéshús importját – legutóbb Kanada volt az, amely betiltotta a pármai hústermékek bevitelét az országba.
Hasztalan próbálkozás?
A kormány már jóvá is hagyta a katonák bevetését a Vaddisznó hadműveletben. Indoklása szerint a sertéspestis nemcsak magukat a sertéstelepeket veszélyezteti, de azokból kiindulva az egész ellátási láncot is, így határozottan és keményen avatkozik közbe egy olyan egészségügyi probléma leküzdésére, amely gazdasági problémából pillanatok alatt társadalmivá nőheti ki magát.
A környezetvédők természetesen azonnal betámadták a rendeletet, ám egyáltalán nem a vaddisznók életéért aggódtak, inkább a kormány munkáját kezdték ekézni, populistának titulálva a fegyveres erők bevetését. Az elsődleges gondjuk az volt, hogy a vaddisznóra vadászó katonák látványa bizonytalanságot és félelmet kelt majd a lakosságban, főleg a városok környékén, ahol végképp nem megszokott, hogy a hadsereg lövöldözni kezd.