A szlovák miniszterelnököt május 15-én érő merénylet a legsúlyosabb volt az európai politikai vezetők ellen az utóbbi húsz esztendőben elkövetett gyilkossági kísérletek közül. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni az európai uniós, illetve a régiós kézifegyvertartási szabályokat.
Nyitókép: Shutterstock
A szerző a Makronóm Intézet elemzője
Habár a szlovákiai támadással összefüggésben számos kérdésről lehet és kell is beszélni, igyekszünk egy különösen égető problémát körüljárni: hogyan lehetséges, hogy az átlagember éles lőfegyverrel sétáljon az európai utcán? Megvizsgáljuk az európai, azon belül is a közép-európai fegyvertartási szabályokat és trendeket, valamint megnézzük a fegyverrel elkövetett bűncselekmények gyakoriságát. Fontos leszögezni, hogy ez olyan terület, ahol az adatgyűjtés nehéz, tekintve a fegyverkereskedelem virágzó feketepiacát; elöljáróban mégis elmondható, hogy Közép-Európa biztonságos hely.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
A megmentett állatok gyapjújából a Rainbow Wool nevű termékcsalád készült.
Egy oknyomozó film feltépte a sebeket: bírók, ügyészek, politikusok és titkosszolgálati árnyak kerültek reflektorfénybe, miközben Romániában egyre többen érzik úgy, hogy az igazságszolgáltatás nem az igazságot szolgálja.
