A nagy sietségben újságcikkek, blogbejegyzések, tweetek alapján szankcionáltak orosz magánszemélyeket az unióban. Az ügyvédek most két milliárdost töröltettek a listáról az EU-s legfelsőbb bírósággal a komolytalan bizonyítékok miatt. Az eset nagy csapás a szankciós politikára, és várhatóan percunamit indít majd el.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Az Európai Unió legfelsőbb bírósága hatályon kívül helyezte a Mihail Fridman és Pjotr Aven orosz milliárdosokkal szemben kirótt szankciókat, mivel nem talált elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a két oligarcha támogatta volna a Kreml Ukrajna elleni háborúját.
Az ítélet egyrészt rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a szankciós politika legfőbb szószólóit, másrészt rávilágított annak sebezhetőségére.
Brüsszel eddig több mint 1700 magánszemélyt és mintegy 400 vállalatot helyezett tiltólistára, két ilyen kaliberű üzletember „felmentése” azonban várhatóan perek százait fogja generálni – ezek alapján ráadásul az unióra nézve nem a legkedvezőbb előjelekkel.
Az ítélet indoklása a lehető legegyszerűbb volt: az EU-s bíróság szerint a szankcionálás mellett érvként bemutatott bizonyítékok messze nem voltak elegendők annak bizonyítására, hogy az Alfa Group befektetési csoport két fő részvényese részt vett volna a Kreml pénzelésében az Ukrajna elleni háborúhoz. Mint elhangzott: feltételezhető, hogy volt kapcsolat a két oligarcha és Vlagyimir Putyin vagy annak szűk környezete között,
arra utaló konkrét jel azonban nincs, hogy támogatták is volna az Ukrajnával kapcsolatos hivatalos orosz politikát, arra pedig pláne nincs, hogy bármilyen hasznot húztak volna a háborúból.
Miután Aven és Fridman eddig a legismertebb orosz üzletemberek, akiket törölni kellett a szankciós listákról (Roman Abramovics eddig többször próbálkozott a bíróságon, de mindig sikertelenül), az eredménytől várhatóan vérszemet kapnak majd azok, akik eddig csak alacsonyabb szintekig jutottak, remélve a büntetőintézkedések visszavonását.
A két oligarchát a szokásos indokok alapján tették szankciós listára. A vád szerint támogatták azt a politikát és azokat a rendelkezéseket, amelyek aláásták, illetve veszélyeztették Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Ez a mondat annyira alapnak számított, hogy gyakorlatilag csak a „bizonyítékokat” cserélgette mögötte az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), amely felelős volt az eljárásokért – majd aláíratta a szankciókat a tagállamokkal.
És éppen a bizonyítékok okozták a legnagyobb problémát. Az egyéni büntetőintézkedéseket a háború kirobbanását követően futószalagon és kapkodva gyártotta az EKSZ, elméletileg hírszerzési adatok alapján. Az a kifejezés, amit a brüsszeli bürokraták most használnak, vagyis hogy „sietve gyűjtötték a bizonyítékokat”, enyhe túlzásnak tűnik az ítéletek ismeretében. Az az igazság, hogy semmiféle komolyan vehető bizonyítékot nem gyűjtöttek, a szankciókat ugyanis
sajtóhírek, blogbejegyzések, véleménycikkek, közösségimédia-posztok, valamint laza házmesterstílusú bemondások alapján gyártották.
Volt olyan, aki ellen a szankciók meghozatala előtt pár órával kezdték el kreálni a sajtóból összeollózott „bizonyítékokat”, de akadt olyan is, akinek az aktájában egy újságíró egyetlen tweetje szerepelt „vádiratként”. Az érintettek hiába tiltakoztak és próbáltak rámutatni arra, hogy az általuk összegründolt bizonyítékok egyrészt nyilvánosan elérhető információkból állnak (miféle hírszerzés?), másrészt zömében egyéni véleményeken alapulnak, amelyek súlyosan eltorzítják a valóságot.
A Financial Times említése szerint az Aven és Fridman elleni bizonyítékok között például négy bárhol elérhető újságcikk szerepelt, amelyek közül az egyik 2005-ben (!) jelent meg, és mindössze arról számol be, hogy Putyin elismerően beszélt cégükről, az Alfa Groupról. De az abszurd kategóriába tartozik az a szintén a bizonyítékok közé sorolt nyílt levél is, amelyet tizenkét orosz és amerikai újságíró, értelmiségi, aktivista és történész írt alá, és amelyben az ellen tiltakoznak, hogy a két oligarchát meghívták az Atlantic Council amerikai agytröszt által szervezett vacsorára.
A listáról most törölt két üzletember elégedettségének adott hangot, míg az őket képviselő jogi csapat a bírósági ítélet napján úgy nyilatkozott: „Szankcionálásuk kontraproduktív hiba volt. Reméljük, hogy a mai erős jelzés hallható lesz az EU-ban – és azon kívül is”.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Bige Dávid kiszállt a családi műtrágyabizniszből, most a Tisza Párt mögé állva támadja a közösségi médiában is a kormányt.
Nagy-Britannia megtiltja Oroszországnak, hogy tengeri szolgáltatásait LNG-szállításra használja.
Az uniós orosz átrepülési tilalom akár keresztbe is tehet a tervezett budapesti Trump-Putyin találkozónak.
A politikai elemző Magyar Péter munkavállalókkal kapcsolatos eltitkolt programját kritizálta.
KIVÁLÓ, maximálisan támogatom.
Az ország mezőgazdasági profitjából ma főként nyugati érdekeltségek, többek között bankok és tőkealapok húznak hasznot. Pálfy Dániel Ábel írása.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
