Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője és a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a zöldenergia tekintetében elmondhatjuk, hogy új iparág születik. Hozzátette, hogy Magyarországon ezen a területen azért különösen nehéz a helyzet, mert nem rendelkezünk elegendő saját energiával és nyersanyaggal, így hazánknak fontos, hogy hozzáférjen az ellátási láncokhoz és magyar innovációkkal tudjunk piaci részesedésre szert tenni.
Dr. György László kormánybiztos szerint a zöldenergetikai átálláshoz négy dologra van szükség: az energia termelésére, a tárolására, a fogyasztására és az újrahasznosítására.
Magyarország már elérte a 2030-ra kitűzött napelemkapacitási célt, így az évtized végére a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgált változata már 12 ezer megawatt naperőművi kapacitással számol, ami várhatóan villamosenergia-exportra is elegendő lehet.
Az energiatárolást tekintve 2030-ra a negyedik legnagyobb gyártókapacitással fogunk rendelkezni a világon. Miközben Európa a szabályozásra fektette a hangsúlyt, addig Kína hatalmas anyagi forrásokat invesztált a zöldenergia-ágazatba. Ennek eredménye, hogy az ázsiai ország az iparágban a világ előtt jár, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint is Európa 97 százalékban függ Kínától a zöldátálláshoz szükséges kritikus nyersanyagok tekintetében. Hozzátette, hogy Kína és Németország mellett csak Magyarországon van jelen mind a három német prémium-autómárka, és hazánkban fog beruházni a legnagyobb kínai elektromosgépkocsi-gyártó, a BYD, így hazánk a legnagyobb elektromosautó-gyártási kapacitással rendelkező országok közé kerül.
Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szerint hazánk számára kulcskérdés a zöldátállás, hogy a gyermekeinkre, az unokáikra egy élhető, zöld Magyarországot hagyjunk, ami gazdasági szempontból is létkérdés. Ezért kulcsfontosságúak azok a megoldások, amelyek a fenntarthatóság irányába lökik a gazdaságot.
Kőrősi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének 77. elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy mit mondunk, mivel a konszenzus szóban már megvan. A nagy probléma, hogy nagyon különböző szintről és filozófiával indultak az egyes országok abban a tekintetben, hogy mit tudnak reálisan megvalósítani. Mindeközben a geopolitikai felfogások ütköznek a klímaszempontokkal, és ha ebben nem történik változás, akkor nem egy zéró, hanem egy negatív végösszegű játszmáról beszélhetünk.
Tálos Péter, a Foxconn csoport európai alelnöke szerint a fosszilis energiához még mindig olcsón és könnyen hozzá lehet jutni, ezért nincs kellő innováció a zöldterületeken. Ez pedig racionális gazdasági döntés: Kína egyértelműen ezen az úton jár. Amíg ebben nincs változás, addig az innováció nem fog felpörögni.
Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) stratégiai elnökhelyettese előadásában számos fontos részletet osztott meg a hazai ESG-szabályozás, illetve a Hatóság szerepe kapcsán. Az általa idézett kutatás szerint az év elején még a hazai lakosság mindössze 17 százaléka hallott az ESG témáról, mégis szinte mindenkinek – a megkérdezettek 95 százalékának – fontos, hogy a cégek felelősséggel működjenek, elkerüljék vagy csökkentsék működésük káros hatásait. Előadásában kiemelte, hogy fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a társadalmi igények, az üzleti szereplők elvárásai, a jogalkotói és a szakmai igények között.
A 2023 végén elfogadott, ez évtől hatályos hazai ESG-törvény kapcsán elmondta, hogy
a törvény célja, hogy az európai uniós és a tagállamok jogalkotására reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők fokozódó információs igényét, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket.”
A beszámolási kötelezettség során is figyelemmel van a szabályozás a fokozatos bevezetésre, a megfelelő felkészülési idő biztosítására.
A Hatóság számára kiemelt fontos, hogy a Magyarországon működő vállalkozások a legmagasabb szakmai sztenderdeknek megfelelő közreműködőkkel dolgozhassanak, így az SZTFH feladatai közé tartozik az ESG tanácsadók, tanúsítók és ESG szoftverek akkreditációja és nyilvántartása. A vállalati terhek csökkentését szolgálja az egységes ESG kérdőív minimumkövetelményeinek meghatározása, valamint a felhasználóbarát adatszolgáltatást és felhasználást lehetővé tévő ESG menedzsment platform kialakítása is.
Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója a hazai beszállító középvállalatok előtt álló feladatokról és lehetőségekről tartott előadásában hangsúlyozta: a magyar ESG-törvény előremutató, mert nem egy újabb adminisztratív terhet ró a cégekre, hanem szakmai és pénzügyi segítséget irányoz elő egy olyan dolog megvalósításához, amelynek révén úgy a befektetők, mint a vevők felé a bizalmat tudják erősíteni a hazai vállalkozások.
Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára szerint az első tapasztalatok örvendetesek az ESG-törvénnyel kapcsolatban, és nagy érdeklődés övezte a jogszabályalkotást. Egyértelművé tették, hogy mi vonatkozik a banki szereplőkre és mi nem. Elég nagy a nyomás a hazai beszállítói láncokon külföldről, ezért kezdődött el a törvényalkotás, hogy legyen itthoni érdekérvényesítésre lehetőség.
Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese szerint a nagyvállalati szegmensből nézve is pozitív a visszajelzés. A fenntarthatósági követelményekkel már korán szembesültek, és kifejezetten erős volt a fogékonyság a téma iránt. Minden olyan cég, amelynek van zöldfinanszírozási keretrendszere, jobban érzi, hogy milyen kockázatokkal szembesül.
Nyisztor Péter, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója szerint jelenleg az igazán vonzó zöldfinanszírozási termék az állam által támogatott. Ha a kamatszintek megfelelően csökkennek, akkor van értelme terméket fejleszteni, hiszen lesz hozzáadott értéke.
Gyeney Márk, az MVM Zrt. finanszírozási osztályvezetője szerint a zöldkötvény-kibocsátás egy újdonság volt, de a tőkepiaci jelenlét is a közelmúltra nyúlik vissza. A finanszírozási zöldkeretrendszer összeállítása jelentette a legnagyobb kihívást, ami azt határozta meg, hogy a bevont forrásokat milyen célokra tudják felhasználni. A kibocsátás viszont sikeresnek könyvelhető el, több szempontból: egynapos marketingkampánnyal sikerült piacra lépni, zöldkötvénydíjat nyertek, és az összes beruházás, ami bekerült a kötvényekbe, mind megfelel az EU-s taxonómiaelvárásnak.
Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG-igazgatója szerint az első és legfontosabb cél, hogy ne terheljék túlzottan sok adminisztrációval a vállalatokat: ezt úgy próbálják elérni, hogy igyekeznek a részletszabályok kidolgozásakor is figyelembe venni a piaci igényeket, visszajelzéseket.
A hatóság és az állam célja, hogy a megfelelés időszakában az érintettek „ne sodródjanak ki a kanyarban”, hanem valódi versenyképességi előnyre tegyenek szert.
Szege György, az MBH Bank ESG- és fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy banki oldalról az MNB felügyeli a zöld pénzügyi tevékenyégeket, melyhez kiadott egy zöld ajánlást, de valójában az ESG-törvény mindent átsző. Véleménye szerint idő kell ahhoz, hogy a szemléletformálást átvigyék a rendszeren. Sok oldalról érinti az MBH-t a szabályozás: figyelni kell a piaci részesedésük megtartására, és közben úgy bekérniük az adatokat az ügyfelekről, hogy ne terheljék túlzott papírmunkával a vállalkozókat.
Simon András, a Siemens Zrt. fenntarthatósági szakértője szerint unikális a helyzet, meg kell felelni az ESG kritériumainak, de sok segítséget tudnak adni a technológiájukkal. Ipari szereplőként kifejezetten az ipart térképezték fel, és a segítő szándékukat is ehhez hangolják. A Siemens évtizedek óta próbál az edukáció útján járni. Üzleti szempontból ehhez igazítják a stratégiájukat, hogy a támogatás mindkét félnek megfelelő legyen.Dr. Tomaj Balázs, a Kinstellar Budapest energiajogi csoportjának szenior ügyvédje szerint nagyon sokan jelentős vállalati transzformáció előtt állnak. Az ESG hazai és EU-s szabályrendszere egyelőre alakulóban van, és még nem ismert minden részlet. Át kell tekinteniük a rendszereiket, hogy a fenntarthatósági szempontú átvilágításnak eleget tudjanak tenni, mert nemcsak a vállalatokat, de a gazdaság egészét fogja érinteni.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Makronóm
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
A nagyberuházások, így a CATL, a BMW és a BYD fokozatos felfutása a második fél évtől élénkítheti a foglalkoztatást és csökkentheti a munkanélküliséget.
Január második felétől gyökeres fordulat következett be a forint piacán, amiben szerepet játszik a Trump által belengetett vámok szerepének átértékelése, emellett a kedvezőbb GDP-adat és a szigorúbb monetáris üzenetek is támogatták a hazai devizát. A geopolitikai konfliktusok enyhülése további forinterősödést hozhat.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
Decemberben csökkent a gazdasági bizonytalanság a Makronóm Intézet EPU indexe alapján.
Kérdéses, mikor térhet vissza a kispadra.
Egy római ügyvéd szerint akár 8-12 évet is kaphatnak az elkövetők.
