Az Európa motorját jelentő német gazdaság és benne az ipar mélyrepülésben van. Az ukrajnai háború nyomán elvesztette a hozzáférést az olcsó orosz energiahordozókhoz, s a kínai felvevőpiacra is egyre kevésbé számíthat. A Németországhoz sok szállal kötődő Magyarországnak sem mindegy, hogyan alakul a helyzet.
A Tesla amerikai elektromosjármű-gyártó Európában épülő első gyára a Berlin melletti Grünheidéban 2021 májusában. Fotó: MTI / EPA / Filip Singer
Bácsi Attila és Santo Martin írása a Mandiner hetilapban.
A 19. században az Európa beteg embere kifejezés az Oszmán Birodalom hanyatlását írta le. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta ez a szerep Németországé. A világ negyedik és Európa legnagyobb gazdasága olyan strukturális problémákkal szembesül, amelyek több évtizednyi jólétnek vethetnek véget. Németország volt az egyetlen a G7 államai közül, amely nem növekedett az előző évben, hanem 0,3 százalékkal zsugorodott. Ráadásul a kormány a 2024-es növekedési előrejelzését 1,3-ről 0,2 százalékra csökkentette.
Habár a közvetlen válságot a kormány elhárította, szűk politikai mozgástere maradt a gazdaságfejlesztésre”
Mindez sajnos hatással van a magyar gazdaságra is, ami már a múlt év végén érezhető volt. Erőteljesen függünk a német gazdaságtól – nemcsak az itt működő cégek miatt, hanem külkereskedelmi kapcsolataink révén is, azaz ha ott bajok vannak, a hatásuk alól mi sem mentesülhetünk. A gondot az okozza, hogy a német gazdaság problémái sokrétűek és mélyrehatók: a magas technológiai fejlettség és az alacsony energiaárak kombinációja korábban nagy versenyképességi előnyt jelentett a világpiacon. Azonban az erőltetett zöldítés, az atomenergia háttérbe szorítása és az orosz energiahordozóktól való elfordulás, kiegészülve a technológiai lemaradással éppen a korábbi növekedési modell pilléreit döntötte romba.
E problémák hatása az év végén a magyar gazdaságban is jelentkezett, ahogy azt az utolsó hónapok ipari, illetve külkereskedelmi adataiban is láthattuk. Tehát pont akkor vesztettük el a mentőövünket, amikor már úgy-ahogy kievickéltünk a vízből – a fogyasztás a kiskereskedelem és a turizmus év végi számai alapján éppen kezdett életjeleket mutatni.
Figyelve a német történéseket, nem mondhatjuk, hogy gyorsan kezelni fogják a problémáikat, nincs jele annak, hogy felismerték volna a bajok forrását, és aktívan dolgoznának a megoldásukon. A német hangulatindexek alapján a gazdasági szereplők sem optimisták. Tehát külső húzóerőre egyelőre nem számíthatunk, maradnak a belső források.
Az omladozó hidak és a rossz állapotú autópályák a mindennapi valóság részévé váltak”
Borúsan látja a német helyzetet az ország egyik legnagyobb gazdaságkutató intézete, a Kiel Institut für Weltwirtschaft is: 2024-ben a bruttó hazai össztermék 0,1 százalékos növekedésére számít, szemben a korábbi 0,9 százalékos előrejelzéssel, és 2025-re is mindössze 1,2 százalékos bővülést jósol. Ez azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdasága gyakorlatilag megtorpant, és bár a teljes recessziót elkerüli, így is a német lesz a leglassabban növekvő nagy gazdaság 2024-ben. Ennek hatásait Európa többi része is megérzi.
A 2008-as gazdasági válság után – részben a munkaerőpiaci reformoknak köszönhetően – a német export és nemzetgazdaság is fellendült, amit az olcsó orosz energia, a nagy tömegben beáramló kelet- és közép-európai szakképzett munkaerő, valamint Kína gazdasági növekedése táplált. Ez az orosz–ukrán háború kirobbanásáig versenyképes feldolgozóipart eredményezett. Németország a korábbi döntéseinek következményeitől szenved: elsajátítva a globalizáció játékszabályait, biztonságát az USA-tól, exportvezérelt növekedését Kínától, energiaintenzív iparát pedig Oroszországtól tette függővé. Mostanra az utóbbi kettő megrendült.
Kína a közelmúltig Németország második legnagyobb exportpiaca volt, az ottani lassuló gazdasági növekedés a német áruk iránti keresletet is visszafogta, és van rá esély, hogy a korábbi étvágy többé nem is tér vissza. A partnerből rivális lett, mivel Kína már képes olyan termékeket előállítani, amilyeneket eddig Európából importált. Ez érvényes Németország legfontosabb exportcikkére, a gépkocsira is, amit jól mutat az olyan márkák lendülete, mint a BYD. A kínai autószállítások volumene 2022-ben meghaladta Németországét, elsősorban az elektromos járművek előretörésének eredményeként. Ez az autóipari beszállítói lánc több ezer vállalatának jelent problémát Németországban és más európai országokban.
A Bosch több ezer munkavállaló elbocsátását tervezi, a BASF 2600 munkahelyet szüntet meg”
A világjárvány okozta zavarok, majd közvetlenül utána az energiaválság idején a német autógyártók hónapokig vártak csipekre és más alkatrészekre, ami világossá tette azt is, milyen kockázatot rejt, ha beszállítók távoli hálózatára támaszkodnak. A folyamat ellensúlyozásaként a kormány igyekszik a technológiai vállalatokat bevonzani: 10 milliárd eurós támogatást nyújt startupoknak. Az Intel 30 milliárd eurót ruház be két csipgyártó üzem építésébe Magdeburgban, a tajvani TSMC pedig Drezdában létesít hasonló egységet 5 milliárd eurós kormányzati támogatással.
A zavarok nem csak a járműipart jellemzik. A napelemgyártók létszámcsökkentésre vagy üzembezárásra kényszerülnek, mivel nem tudják tartani a lépést az államilag támogatott kínai riválisaikkal.
Az energiaigényes ipar, a német gazdaság szíve az energiaválság következményeivel nem tud megbirkózni – az ország ipari termelési indexe a 2017-es csúcs óta meredeken csökken. 2019 januárjában a villamos energia átlagos havi nagykereskedelmi ára 49,4 euró volt megawattóránként, az energiakrízis csúcsán, 2022 augusztusában 469,4, 2024 februárjában pedig 76,6 euró. Az olcsó orosz energia az ukrajnai háború kirobbanása előtt a Németországban elfogyasztott mennyiség több mint 50 százalékát adta, ennek hiánya tevékenységük átszervezésére és gyárak bezárására kényszerítette a vállalkozásokat. A Német Iparszövetség 2023. szeptemberi felmérése szerint az országot elhagyó vállalatok az energiabiztonsággal kapcsolatos problémákat és az energiaköltséget nevezték meg távozásuk első számú okaként.
A folyamat szemmel látható: a francia Michelin gumiabroncsgyártó 2025 végéig bezárja két németországi üzemét, egy harmadikban pedig leépítést hajt végre, ami több mint 1500 munkavállalót érint. Az amerikai rivális Goodyear hasonló lépéseket tervez két üzemével. Az autóalkatrészeket gyártó Continental júliusban bejelentette, hogy bezárja egyik üzemét. A Bosch is több ezer munkavállaló elbocsátását tervezi, a BASF, Európa legnagyobb vegyipari vállalata 2600 munkahelyet szüntet meg, a szintén vegyipari Lanxess 7 százalékos létszámcsökkentést hajt végre. A tét nagy: Németországban a feldolgozóipar 7,5 millió embert, vagyis a munkaerő 16 százalékát foglalkoztatja, s a termékei felét külföldön értékesíti.
A magas energiaárak, a kínai konkurencia és az Egyesült Államok mindent maga alá gyűrő iparpolitikája együtt ostromolja a német gazdaságot. A 2022-es amerikai inflációcsökkentő törvényben foglalt támogatások és ösztönzők miatt a német vállalatok készek arra, hogy termelésüket az Egyesült Államokba helyezzék át. A Porsche például azt fontolgatja, hogy az Atlanti-óceán túloldalán épít energiatároló-gyártó kapacitásokat a vállalat bölcsőjét jelentő Baden-Württemberg tartomány helyett. Ahogy a gyártáshoz szükséges alkatrészek előállítása elhagyja az országot, az ellátási láncok széttöredeznek, a tudás és a készségek szétszóródnak. Az integrált környezet az innováció motorja, enélkül Németország kulcsfontosságú előnytől esik el.
Ha Németország nem tud versenyképesen exportálni, akkor elveszíti az egyik legnagyobb erősségét. Vannak erre utaló jelek: az EU-n kívüli államokba irányuló kivitele 2023 decemberében 9,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Németország fellendülése a világ két legnagyobb gazdaságától, az USA-tól és Kínától, valamint a hazai fejleményektől függ. Az Egyesült Államok, amely 2015 óta a legnagyobb német exportcélország, az utóbbi években protekcionista fordulatot vett, ennek ékes példája az említett inflációcsökkentési törvény. Az ázsiai nagyhatalomtól való függőség ugyancsak aggodalomra ad okot: tavaly júliusban a Németország GDP-jének 3 százalékát kitevő export több mint 6 százalékponttal esett az előző évhez képest.
Az exporttól való túlzott függőségen és az energetikai átállás kihívásain kívül gondot jelent a német gazdaságnak a népesség elöregedése, illetve az alulfinanszírozottság, amelyet eddig elfedett a jó gazdasági teljesítmény. A szociáldemokrata Olaf Scholz vezette koalíciós kormánynak az utolsó pillanatban kellett felülvizsgálnia az idei kiadásokat, többek között a mezőgazdasági gázolajra vonatkozó támogatás megszüntetésével. A gazdák traktorjaikkal elzárták az utakat a döntés ellen tiltakozva.
A pandémia és a háború megváltoztatta a világot, de Németország elmulasztotta a beruházásokat és a reformokat. Az állami projektek hiányosságaiból fakadó következmények az ország infrastruktúráján eddig kevéssé voltak észlelhetők. Mára azonban az omladozó hidak és a rossz állapotú autópályák a mindennapi valóság részévé váltak. Európa legnagyobb gazdasági hatalmának megfelelő internethálózata sincs, ami megnehezíti az ipari digitalizációt. Az elavult kormányzati szoftverek és a túlzott bürokrácia miatt a szélturbinák építőinek hónapokat kell várniuk, mire megkapják a szükséges engedélyeket. A GEA vállalat például napelemes kapacitást telepített egy gyárba, tavaly két hónappal az építkezés megkezdése előtt kérte az engedélyeket az áram betáplálására, és még mindig vár a jóváhagyásra.
A kínai autószállítás volumene 2022-ben meghaladta Németországét”
Az orosz–ukrán háború hatásai feltárták a német gazdasági modell gyengeségeit. Orvoslásukhoz versenyképes áron kell pótolni a kieső orosz energiát, korlátozni kell a nemzetközi kitettséget, meg kell oldani a munkaerőhiány problémáját a társadalmi feszültségek növelése nélkül, csökkenteni szükséges a bürokráciát, továbbá meg kell újítani az elavult fizikai és digitális infrastruktúrát. Németországnak alapvető gazdasági átalakulásra van szüksége, vagyis nem a következő két év a legnagyobb kihívás számára, hanem a következő tíz.
A kormány kísérleti lépéseket tett ebbe az irányba a beruházások ösztönzésével, az induló vállalkozások finanszírozásának növelésével, az infrastrukturális projektek jóváhagyásának felgyorsításával, valamint a szakképzett munkaerőre vonatkozó bevándorlási szabályok enyhítésével. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt képes volt profitálni a kabinet elégtelen teljesítményéből, ráadásul a kormánypártok között jelentős nézeteltérések vannak, s tavaly novemberben az alkotmánybíróság kimondta a szövetségi költségvetésről, hogy alkotmányellenes. Habár a közvetlen válságot a kormány elhárította, szűk politikai mozgástere maradt a gazdaságfejlesztésre, ami tovább rontja az ország, vele együtt pedig hazánk és Európa kilátásait.
A szerzők a Makronóm Intézet elemzői.
A képviselői tiszteletdíj Bujdosó Andrea frakcióvezető és Kalázdi-Kerekes Kinga tiszás képviselő javaslat alapján 10-35 százalékos mértékben csökken.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
A holland miniszterelnök szerint „Ukrajna jövője az Európai Unióban van”.
Az ukrajnai fronton kialakult patthelyzet miatt Putyin a konfliktus földrajzi kiterjesztésével próbálhatja meg kikényszeríteni a status quo megváltozását.
Az amerikai elnök támogatása a nacionalista-konzervatív kelet-európai vezetők felé meghaladja a hagyományos szövetségi logikát – írja az onet.pl.
Az elismerést azon települések kapják, amelyek a háború első napjaitól kezdve valós és érdemi segítséget nyújtottak Ukrajnának.
Orbán Viktor leváltása lendületet adhat a tárgyalásoknak.
Az MCC Klímapolitikai Intézet kerekasztal-beszélgetésén arra keresték a szakértők a választ, hogyan hat a klímaváltozás vízbázisainkra, és miért tekinthető a víz stratégiai nemzeti kincsnek. Illetve, hol tartunk az ásványvíz fogyasztás kultúráját illetően.
