A tisztán elektromosautó-piac lassulásával egyenes arányban pörög fel a hibrideké az Egyesült Államokban. A háttérben nemcsak a távolságpánik és az anyagiak állnak, hanem az amerikai elnökválasztás is.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Világszerte lassuló tendenciát mutatnak az elektromos járművek eladási mutatói, a leglátványosabban azonban az Egyesült Államokban mérhető a jelenség. Ezzel párhuzamosan feltámadtak a hibridek, és olyan értékesítési rátát produkálnak, amely egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt. Ráadásul az autógyártók és a beszállítók a kapacitásnövelő befektetéseket is elkezdték átmozgatni a tisztán elektromosokról a hibridek gyártására és kiszolgálására, vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a mostani trendet nem ideiglenesnek, hanem hosszú távúnak tekintik.
Mindez a fogyasztói igények változásával, de az amerikai elektromos gyártók (a Teslát kivéve) nem túl magas minőségű produktumaival is magyarázható. Klasszikus példa a Ford, amely a tisztán elektromos F–150 Lighting gyártását egy hirtelen mozdulattal visszarántotta, míg a hibridek megrendelését alig győzi teljesíteni.
A Reuters közlése szerint az Egyesült Államokban februárban ötszörös volt a különbség a hibridek és a tisztán elektromos járművek eladási mutatói között – az előbbiek javára. A Stellantis tulajdonában lévő Jeep 2023 második felében a Wrangler-eladásainak már a felét intézte a hibridkészletből, szemben az első hat hónap 37 százalékával.
A Ford szintén elkezdett tarolni, a hibrideladások nála is 37 százalékkal ugrottak meg, csakhogy elég volt hozzá az év első két hónapja. A siker elsősorban a Maverick modellnek tulajdonítható, amely 25 815 dolláros alapáron szerezhető be. A cég márkakereskedői szerint még többet el tudnának adni belőle, ha lenne a háttérben elég gyártói kapacitás, pedig a vállalat műszakbővítéssel gyakorlatilag már 0–24-ben ráállt az összeszerelésre.
És itt van persze a Toyota, amely éppen csak nyitogatja a szemeit a tisztán elektromos piacon, miután mindvégig ragaszkodott hibrid-politikájához. Ebben a pillanatban az USA hibridpiacán egyébként is trónon ülő japán vállalat elméletét igazolják az eladások, így mind a modellek számában, mind az összértékesítésben merész növekedést tervez. Teheti:
a tavalyi összeladás 29 százalékát tették ki a hibridek, az idei év első hónapjai azonban máris akkora növekedést mutatnak, hogy egyből 45 százalékot céloztak meg a vezetőségben.
A vállalat a megrendelések emelkedése miatt csökkenteni tudta a belső égésűekhez viszonyított árkülönbséget is. A nagy menetelés előtt ez modellenként 6-7000 dollár körül mozgott, most 1500 és 2000 között van, vagyis anyagilag is ösztönzően hat a vásárlókra, hogy hibridet válasszanak.
Ha az egész észak-amerikai piacot tekintjük, a hibridhívőknél lapul az aduász: míg a tisztán elektromos autók megrendelésszáma egymillió darabbal csökkent a tavalyi évben, a hibrideké ugyanennyivel nőtt.
Az amerikai gyártók félúton álltak meg, és nagyon úgy tűnik, hogy az elnökválasztás eredményéig nem is nagyon mozdulnak tovább. A hibridek térhódítása nem illeszkedik Joe Biden terveibe, aki a tisztán elektromos járművek gyártására és elterjesztésére különített el több százmilliárd dollárt az inflációcsökkentő törvényben (IRA) olyan ösztönzőkkel, mint például a 7500 dolláros adójóváírás (az Egyesült Államokban gyártott) elektromos jármű vásárlása esetén.
A Fehér Ház valószínűleg még e hónapban szigorítani fog a járművek szén-dioxid-kibocsátási szabványain, amely felpörgetné a gyártók tisztán elektromos termelését – Biden tervei és akarata szerint 2030-ra ez 60 százalékos lenne.
Donald Trump azonban egészen más eset. A volt (és valószínűleg leendő) elnöknek ismert az elutasító álláspontja a tisztán elektromos járművekkel szemben.
Trump nem az új technológiától fél, csupán meggyőződése, hogy a járműgyártás eme szegmensében az amerikai ipar nem lenne versenyképes a kínaival, így gazdasági szempontok alapján igyekezne gátat szabni a határidők kiszabásának és a kötelező kvótáknak.
Miután a régi, belső égésű motorokban utazó autógyáraknak óriási összegekbe kerül az átállás az elektromos járművekre, nem beszélve az új ellátási láncok kiépítéséről és magáról a tervezési költségekről, a legkézenfekvőbb megoldás számukra a hibrideket favorizálni, és várni, hogy Donald Trump miként határoz majd a számukra egyre nyomasztóbb szabályozásokról.
Magyarán: a hibridekkel ki lehet bekkelni az időt a Biden-kormány bukásáig, az új elnöknél pedig még lobbizni sem kell nagyon ahhoz, hogy a dolgok a gyártók szája íze szerint alakuljanak.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az Opel kivételével az összes német autómárka 9 és 19 százalék közötti pluszt szedett magára egy évtized alatt. Az új kocsik átlagos súlya mintegy 1,7 tonna, ennek megfelelően nő a hosszuk és a szélességük is. Meddig lehet még hízlalni őket?
A tisztán elektromos autók kereslete világszerte csökken. A Ford, a Renault, a Kia, a Hyundai, a Porsche és a Stellantis a tisztán elektromos járművek fejlesztéséről a hibrid hajtásláncok fejlesztésére helyezi át a hangsúlyt.
Az elektromos és hibrid járművek halkabbak a belső égésű motorral rendelkező társaiknál, így nehezebb őket hallani, különösen városi környezetben.
Tomasz Szmydt, szerint az országa külpolitikáját az Egyesült Államok diktálja.
Az unió azt tagadta meg, amit ér: a békét és a jólétet.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
Nagyszabású show kerekedett a történelmi bemutatóból. Az F1-autók idei dizájnját egyszerre mutatták be a csapatok Londonban, a világbajnokot kifütyülte a 25 ezres közönség.
