A Makronóm Intézet szakértője szerint a ma közzétett friss szolgáltatás-külkereskedelmi adatokból az tűnik ki, hogy e szegmensen keresztül a német gazdaság problémái egyelőre nem gyűrűztek be hozzánk. Például a hazai turizmusban még mintegy 20 százalékos növekedési potenciál van a koronavírus-járvány előtti szinthez képest.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Felemás képet mutat egyelőre a szolgáltatás-külkereskedelem. E szektorok tavalyi negyedik negyedéves adatai szerint a 2023. október–decemberi időszakban 2,6 milliárd eurós többlet alakult ki a mérlegben. Ez viszont a szolgáltatásimport értékének éves stagnálásából, illetve az export korábbi negyedéveknél érdemben alacsonyabb, csupán 5,8 százalékos növekedéséből következett. Így a tavalyi negyedik negyedévben a termék-külkereskedelem mellett a szolgáltatások forgalma is kedvezőtlen képet mutatott.
A múlt év egészében a szolgáltatásimport értéke 6,7, míg az exporté 11,6 százalékkal nőtt az euróban kifejezett adatok alapján, így pedig a szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg többlete megközelítette a 11 milliárd eurót.
A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom azért is kiemelten fontos, mert ugyan méretét tekintve elmarad a termék-külkereskedelemtől – nagyságrendileg az ötöde annak –, azonban a nettó export többletének döntő hányada a szolgáltatásokhoz köthető.
Országok szerinti bontásban a 10 legfontosabb külkereskedelmi partnerünk közül a tavalyi negyedik negyedévben a szolgáltatásimport csak kettő irányából csökkent az euróban számított adatok alapján, az Egyesült Királyságból és Írországból, ugyanígy az export is csak az Egyesült Királyság, valamint Románia felé mérséklődött.
A legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, hasonlóan a termékekhez, itt is Németország 20 százalékos részesedéssel, azonban a forgalom itt nem mutatott visszaesést, euróban az import 3,8, míg az export 11,1 százalékkal nőtt. Vagyis a szolgáltatás-külkereskedelmen keresztül a német gazdaság problémái még nem gyűrűztek be a magyar gazdaságba, ahogy azt például az ipari adatok esetében láthatjuk. A korábbi kedvezőtlenebb adatokért mindkét relációban az EU-n kívüli európai, valamint az ázsiai országokkal folytatott alacsonyabb forgalom volt felelős.
Szolgáltatáscsoportonként vizsgálva kiemelendő, hogy a három legnagyobb súlyú terület közül csak a szállítási szolgáltatások importja és exportja csökkent, 19,3, illetve 15,2 százalékkal, amely a termék-külkereskedelmi adatokban látható visszaesésre vezethető vissza. A turizmus esetében ellenben jelentős, 40 százalék feletti növekedést mutatnak az adatok mindkét relációban, ami a nemzetközi turizmus koronavírus-járvány utáni újraindulását mutatja úgy a Magyarországra érkező külföldi vendégek, mint a magyarok külföldi utazása kapcsán.
Emellett emelkedett az üzleti szolgáltatások exportja és importja is, ám a megelőző negyedéveknél érdemben kisebb mértékben. Az éves többlet több mint harmadáért a turizmus ágazat volt felelős, míg a szállítási szolgáltatások részaránya az egyenlegből 27, az üzleti szolgáltatásoké pedig 18 százalékot tett ki.
Az idei évben várakozásaink szerint tovább javulhat a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege. A turizmusban még nagyságrendileg 20 százalékos növekedési potenciál van a koronavírus-járvány előtti külföldi vendégforgalom eléréséhez. Emellett a gazdasági növekedés beindulásával, a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulásával, illetve az ipari termeléshez kapcsolódó szolgáltatások kiépülésével a szállítási és üzleti szolgáltatások többlete is tovább emelkedhet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Bár Magyarország mutatói még nem álltak vissza a koronavírus-járvány előtti szintre, Budapest így is az elmúlt évek legmagasabb számait produkálta.
A turizmus továbbra is Magyarország legdinamikusabban fejlődő ágazata – hangsúlyozta közleményében a Visit Hungary.
A fővárosba érkező hajós turisták száma is rekordot döntött.
A földkerekség tizedik legbiztonságosabb országának választották hazánkat.
Idén 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon a pihenni vágyók, mint 2024-ben.
Mindent megváltoztat a kormány döntése az ukrán fegyverek ügyében.
Újabb dalt írtak a magyar középpályásról.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
