Csalfa remények
Berlinnek új impulzusokra van szüksége: ha nem történik kedvező változás, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért akár húsz százalék fölé kerülhet.
A Makronóm Intézet szakértője szerint a ma közzétett friss szolgáltatás-külkereskedelmi adatokból az tűnik ki, hogy e szegmensen keresztül a német gazdaság problémái egyelőre nem gyűrűztek be hozzánk. Például a hazai turizmusban még mintegy 20 százalékos növekedési potenciál van a koronavírus-járvány előtti szinthez képest.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Felemás képet mutat egyelőre a szolgáltatás-külkereskedelem. E szektorok tavalyi negyedik negyedéves adatai szerint a 2023. október–decemberi időszakban 2,6 milliárd eurós többlet alakult ki a mérlegben. Ez viszont a szolgáltatásimport értékének éves stagnálásából, illetve az export korábbi negyedéveknél érdemben alacsonyabb, csupán 5,8 százalékos növekedéséből következett. Így a tavalyi negyedik negyedévben a termék-külkereskedelem mellett a szolgáltatások forgalma is kedvezőtlen képet mutatott.
A múlt év egészében a szolgáltatásimport értéke 6,7, míg az exporté 11,6 százalékkal nőtt az euróban kifejezett adatok alapján, így pedig a szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg többlete megközelítette a 11 milliárd eurót.
A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom azért is kiemelten fontos, mert ugyan méretét tekintve elmarad a termék-külkereskedelemtől – nagyságrendileg az ötöde annak –, azonban a nettó export többletének döntő hányada a szolgáltatásokhoz köthető.
Országok szerinti bontásban a 10 legfontosabb külkereskedelmi partnerünk közül a tavalyi negyedik negyedévben a szolgáltatásimport csak kettő irányából csökkent az euróban számított adatok alapján, az Egyesült Királyságból és Írországból, ugyanígy az export is csak az Egyesült Királyság, valamint Románia felé mérséklődött.
A legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, hasonlóan a termékekhez, itt is Németország 20 százalékos részesedéssel, azonban a forgalom itt nem mutatott visszaesést, euróban az import 3,8, míg az export 11,1 százalékkal nőtt. Vagyis a szolgáltatás-külkereskedelmen keresztül a német gazdaság problémái még nem gyűrűztek be a magyar gazdaságba, ahogy azt például az ipari adatok esetében láthatjuk. A korábbi kedvezőtlenebb adatokért mindkét relációban az EU-n kívüli európai, valamint az ázsiai országokkal folytatott alacsonyabb forgalom volt felelős.
Szolgáltatáscsoportonként vizsgálva kiemelendő, hogy a három legnagyobb súlyú terület közül csak a szállítási szolgáltatások importja és exportja csökkent, 19,3, illetve 15,2 százalékkal, amely a termék-külkereskedelmi adatokban látható visszaesésre vezethető vissza. A turizmus esetében ellenben jelentős, 40 százalék feletti növekedést mutatnak az adatok mindkét relációban, ami a nemzetközi turizmus koronavírus-járvány utáni újraindulását mutatja úgy a Magyarországra érkező külföldi vendégek, mint a magyarok külföldi utazása kapcsán.
Emellett emelkedett az üzleti szolgáltatások exportja és importja is, ám a megelőző negyedéveknél érdemben kisebb mértékben. Az éves többlet több mint harmadáért a turizmus ágazat volt felelős, míg a szállítási szolgáltatások részaránya az egyenlegből 27, az üzleti szolgáltatásoké pedig 18 százalékot tett ki.
Az idei évben várakozásaink szerint tovább javulhat a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege. A turizmusban még nagyságrendileg 20 százalékos növekedési potenciál van a koronavírus-járvány előtti külföldi vendégforgalom eléréséhez. Emellett a gazdasági növekedés beindulásával, a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulásával, illetve az ipari termeléshez kapcsolódó szolgáltatások kiépülésével a szállítási és üzleti szolgáltatások többlete is tovább emelkedhet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock