Nem kell még temetni a belső égésű motorokat – a nagy gyártók kitartanak

A közelmúltban – más gyártók mellett – rengeteg bírálatot kapott a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota. Jobbára azért, mert nem volt hajlandó teljesen lemondani a belső égésű motorokról, még 5-10 éves távlatban sem. Ráadásul a japán óriás esetén nem is arról van szó, hogy környezetet szennyező dízeleket vagy óriási, 6-8 hengeres benzines szörnyeket szeretnének gyártani még 2030, vagy 2035 táján is, amikor már az EU-ban nem is engednének pusztán belső égésű autókat értékesíteni. 

A Toyota vezetői mindössze azt jelezték több alkalommal, hogy a jelentősen kevesebbet fogyasztó, városi környezetben többnyire árammal, hosszabb utazások alatt azonban benzinnel működő hibrid autókra (is) voksolnak. Azaz az otthon vagy az utcai elektromos pontokon is tölthető plug-in hibrid elektromos kocsiknak (PHEV) is van, illetve lesz is létjogosultságuk. Az ilyen autók, a PHEV-k jellemzően 40–60 kilométert képesek pusztán elektromos üzemmódban futni; igaz, az újabbak nem túl hideg időben ennél is érdemben többet. Azaz a városok levegőjét egyáltalán nem, vagy alig szennyezik, hiszen a többség ezeket szinte tisztán elektromos módban tudja használni, ha a városon belül, illetve elővárosokban közlekedik. Például munkába járásra, ügyeket intézni, gyerekeket fuvarozni az átlagpolgárok többségének napi 60-70 kilométer elegendő, majd este újra töltőre kerülhet a jármű. A fő műszaki érv is érthető: ilyen hatótáv miatt nem szükséges sok száz kiló energiatárolóval megtömni az autókat. Hosszabb távolságokra így jöhet – az elektromos rendszerrel amúgy jól együttműködő – benzinmotor, amelynek a fogyasztását is látványosan csökkenti a hibrid megközelítés. 

A fogyasztók sem csak az elektromos autót keresik 

A Toyota mint a piac nagy szereplője, többször figyelmeztetett arra is, hogy a fogyasztók ma sem szívesen vásárolnának drágább, tisztán elektromos kocsikat, angol rövidítéssel EV-ket. 

Miközben a növekedés lassulása és a kamatok emelkedése világszerte visszafogja a keresletet. A nem megfelelő, lassan fejlődő elektromos töltő-infrastruktúra már csak hab a tortán. Ezek az aggodalmak – kis túlzással – együttesen befagyasztják az elektromos autók iránti lelkesedést Európától az Egyesült Államokig. Így most a Toyota egykor eretnekségnek számító törekvései átértékelődnek – írta a minap a Financial Times szakértője. 

A japán gépkocsigyártó eltökélt szándéka, hogy dollármilliárdokat öl a hagyományos belső égésű motorral és energiatárolóval kombinált hibrid járművekbe, bírálatokat váltott ki a befektetők és a környezetvédők részéről egyaránt. 

Bocsánatkérés és csökkenő e-autó-eladások  

A Financial Times hivatkozik Adam Jonasra, a Morgan Stanley elemzőjére, aki magabiztosan azt jósolta, hogy az agresszív kormányzati szabályozás és a teljesen elektromos modellek iránti fogyasztói preferencia gyorsan háttérbe szorítja a hibridek piacát.  

Miközben a Jato Dynamics által összeállított adatok szerint az elmúlt három évben nőtt a kereslet az elektromos autók iránt, az Egyesült Királyságban  vissza is esett a részarányuk az új gépkocsik piacán, az Egyesült Államokban és Európában pedig, bár a részarányuk nem csökkent, lelassult az eladások növekedése. 

Erősen jönnek fel a PHEV-k 

A piaci váltás máris megerősítette a Toyota helyzetét. A világ legnagyobb autógyártójának hibrid (PHEV)-eladásai tavaly közel 1 millióval, 3,4 millió darabra emelkedtek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat a márciusig tartó pénzügyi évre rekordszintűre, 4,9 milliárd jenre (33 milliárd dollár) emelte az üzemi eredményre vonatkozó előrejelzését. 

Az iparági szakértők nagy része még mindig úgy véli, hogy az autógyártók legfontosabb hosszú távú célja a nyereséges elektromos gépkocsik kifejlesztése, de 

 Az amerikai hibridpiacon, amelyet főként a Toyota, a Honda és a dél-koreai Kia, Hyundai duó ural, a belpiaci és az európai gyártók is nagy versenyben vannak, hogy egyáltalán felzárkózzanak. 

A múlt hónapban a General Motors (GM) vezetése, amely az elmúlt években jobbára fokozatosan kivonta kínálatából a plug-in hibrideket, azt nyilatkozta: újra elővenné ezt a technológiát. A cég részéről elismerték: 

A másik amerikai óriásmárka, a Ford a hibridekre átmeneti technológiaként tekint, most azt jósolja, hogy az ilyen modellek eladásai az idén 40 százalékkal nőnek majd. Ez pedig a tavalyi ütem duplája. A cég több mint 52 ezer Ford Maverick PHEV-rendszerű pick-upot adott el 2023-ban, amivel a Toyota és a Honda modelljei után az ötödik legkelendőbb hibridautó az Egyesült Államokban. 

„Az adataink azt mutatják, hogy az EV-k sok vásárló számára egyértelmű célpontot jelentenek, ám a tényleges átállás több időt vesz igénybe, mint amire 18 hónappal ezelőtt számítottunk” – idézi a Financial Times Jim Farley-t, a Ford vezérigazgatóját. Aki egyébként a részvényeseknek szólva hozzátette: a hibridek egyre fontosabb szerepet fognak játszani az iparágunk átállásában, és hosszú távon itt lesznek velünk. 

Ez egy érdekes pálfordulás a hibridekkel kapcsolatos korábbi borús kilátásokhoz képest, amelyeket Jessica Caldwell, az Edmunds, egy az autóvásárlóknak szóló szakportál vezetője szerint az ágazati guruk eddig azért hagytak figyelmen kívül mint áthidaló stratégiát, mert azt „nem érezték szexinek és menőnek”. 

Az eladások egyharmada is hibrid lehet  

Akio Toyoda, a Toyota elnöke eközben azt jósolta, hogy az elektromos gépkocsik iránti kereslet a globális piac 30 százaléknál fogja elérni a plafont. Ha ez így lesz, akkor a hibridek további látványos felfutása várható a következő években.  

Igaz, mégsem ennyire egyszerű a képlet, ugyanis a PHEV-k, a tölthető hibridek mellett a klasszikus, azaz nem tölthető, immár három évtizede velünk élő hibridautók, az úgynevezett lágy hibridek (mild hibridek) jóval nagyobb haszonkulccsal gyárthatók. Ezekről azonban nem mondható el, hogy egyáltalán nem szennyezik a levegőt, így a szigorúbb városvezetések előbb-utóbb az utóbbi, azaz tisztán elektromos közlekedésre nem képes hibrideket is kiszoríthatják a települések központjából.  

A részvények szárnyalnak 

A befektetők máris jutalmazták a Toyotát: az autógyártó részvényei az elmúlt 12 hónapban több mint 80 százalékkal emelkedtek. A Tesla papírjai ugyanebben az időszakban több mint 5 százalékkal estek, hiszen Musk vállalata a kis számú, tisztán elektromos modellre összpontosít, ami éles ellentétben áll a Toyota inkább hibridekre fókuszáló stratégiájával. 

Carl Vine, az M&G portfóliómenedzsere (Toyota-részvényesként) úgy véli, hogy a vállalat „igazságtalan kritikákat kapott” az elmúlt években. Az erős autóvillamosítási lobbi és néhány Toyota-kritikus azt sugallta, hogy a japán cég a hibridek favorizálásával visszalép az elektrifikáció terén. Ám a szakember szerint a Toyota a kezdetektől fogva azt állította, hogy a kérdés nem fekete és fehér: időt kell szánni a járműipar zöldítésére, és többféle utat kell követnünk – vélik ma is a távol-keleti nagyvállalatnál. 

A Toyota vezetése azt jósolja, hogy 2025-re már évi 5 millió hibridet fog eladni, közben 2030-tól évente mindössze 3,5 millió elektromos autó eladását tűzték célul. Tavaly mindössze 125 ezer plug-in hibridet értékesített a japán óriásmárka. 

Az amerikai hibridek és az IRA 

Ugyanakkor Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója szerint az EV-knek az elektromos kocsik iránti kereslet lassulása ellenére is dominálniuk kell az európai piacot, ha az iparág el akarja érni az EU kibocsátási célkitűzéseit. „Nem kell, hogy valaki matematikai Nobel-díjas legyen ahhoz, hogy megértse, hogy az elektromos autóknak nagy szerepet kell játszaniuk a jövőben” – mondta. 

 Az Egyesült Államokban ugyanis hosszabbak az ingázási távolságok, és arrafelé jobban szeretik a benzinzabáló motorokat. 

Doug Eroh, a Los Angeles külvárosában található Longo Toyota márkakereskedés vezetője például úgy nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy a hibridek részesedése az eladásokból több mint kétszeresére, 2019-ről 42 százalékra nőtt tavaly. Ő most arra számít, hogy az idén jóval 50 százalék feletti részesedést érnek el.  

Magas rangú kormányzati tanácsadók és kampánytisztviselők a Financial Timesnak úgy nyilatkoztak, hogy egy második Donald Trump-kormány várhatóan megpróbálná visszavonni Joe Biden elnök inflációcsökkentő törvényét (IRA), amely 369 milliárd dollárnyi adókedvezményt és támogatást ígért Amerika megújuló energiára való átállásának felgyorsítására. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.