A mesterséges intelligencia ma már rengeteg iparágat érint, és ez alól a reklámipar sem kivétel. Ma már tökéletes arcú és bőrű, valódinak ható, kifejezetten mesterségesen megalkotott virtuális influenszerek is reklámozhatják kedvenc termékeinket anélkül, hogy meg tudnánk különböztetni őket a valódiaktól.
A bőrük és az alakjuk mindig tökéletes, nincs rossz napjuk és nem válogatnak – a mesterséges intelligenciával alkotott influenszerek szépen lassan beszivárognak a közösségimédia-oldalainkra anélkül, hogy észrevennénk, nem is valódi emberek.
Aitana Lopezt például több mint 200 ezren követik a közösségi médiában. Szelfiket posztol koncertekről, és többek között az Olaplex hajápoló termékcsalád, valamint a Victoria’s Secret fehérnemű-óriás árucikkeit reklámozza.
A márkák körülbelül ezer dollárt fizetnek neki posztonként, és az sem zavarja őket, hogy nem is valódi ember teljesíti a kéréseiket.
Aitana egy mesterséges intelligencia segítségével létrehozott „virtuális influenszer”, és csupán az egyike annak a több száz digitális avatárnak, amely betört a 21 milliárd dollárosra nőtt tartalomkészítői piacra.
A virtuális influenszerek egyre népszerűbbek, emiatt pedig a valódiak aggódnak, hiszen csökken a megkeresésük, ez pedig bevételkieséshez vezethet. A Business Insider szerint azonban nem minden tartalomgyártó fél a munkája elvesztésétől, hiszen a „hitelességet” nem lehet csak úgy reprezentálni mesterséges intelligenciával. Sokan azért vásárolnak meg tartalomgyártó által reklámozott termékeket, mert az hiteles és szavahihető, hiszen sok influenszer valóban csak azokat a termékeket reklámozza, amellyekkel valóban elégedett.
Az elmúlt néhány évben voltak nagy feltűnést keltő együttműködések luxusmárkák és virtuális influenszerek között, például Kim Kardashian sminkcsaládja, a KKW Beauty Noonoourival vagy a Louis Vuitton Ayayival.
A H&M egy virtuális influenszerrel készített reklámjának Instagram-elemzése azt mutatta, hogy
11-szer több embert ért el, és 91 százalékkal kevesebb költséget eredményezett egy személyre vetítve, mint egy hagyományos hirdetés.
Becky Owen, a Billion Dollar Boy globális marketing- és innovációs vezetője szerint bár a virtuális influenszerek nem befolyásolják úgy az eladásokat, mint a valódiak, mégis emlékezetes tartalom készül, amely növeli a márka ismertségét és pozitívan hat a vásárlókra. Emellett pedig divatossá váltak a hasonló tartalmak, így a nagyobb brandek példája magával rántja a kisebb vállalatokat is, amelyek igyekeznek felzárkózni.
Rebecca McGrath, a Mintel média- és technológia-társigazgatója hozzátette, hogy
a közös munka is sokszor egyszerűbb a virtuális tartalomgyártókkal, hiszen nincsenek saját igényei, véleménye, és nem vétózza meg a vállalatok ötleteit vagy felkérését.
A valódi tartalomgyártók szerint az az egyik fő probléma virtuális társaikkal, hogy nem jelölik meg, hogy MI készítette őket. Bár néhány esetben – például a rajzfilmesebb karaktereknél – egyértelmű, azonban némelyikről nagyon nehéz megmondani, hogy nem valódi.
Pedig ez egy igen fontos információ, hiszen az Instagramhoz hasonló
közösségimédia-oldalak szereplői hatással vannak a fiatalok önképére, akik azt hihetik, hogy az általuk valósnak hitt virtuális tartalomgyártó valóban minden nap tökéletesen néz ki, mindig jókedve van, mindig van ideje és pénze utazni.
Összességében az Aitanához és társaihoz hasonló, mesterséges intelligenciával alkotott tartalomgyártók jelentős változásokat hoznak az influenszermarketing világába. Hiperrealisztikus képeikkel és tökéletes megjelenésükkel lassacskán meghódítják a közösségi médiát, ezzel együtt pedig egyre inkább felvetik a kérdést a valódiság és a digitális reprezentáció határairól.
Címlapfotó: Shutterstock
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
A politikai vizekre tévedt influenszer a kritikus kommentek többségét ugyan már törölte az oldaláról, de még így is látszik, hogy a követőinél kezd betelni a pohár.
De mi az igazság, és honnan jön, milyen kulturális gyökerekkel rendelkezik ez az egész rágalomhadjárat?
„Azért küzdünk, hogy a magyar vállalkozások erősebbek és sikeresebbek legyenek” – szögezte le a nemzetgazdasági miniszter.
Így jutottunk a maffiakormánytól Semjén Zsolt bemocskolásáig.
Szijjártó Péter tanzániai kollégájával véglegesítette azt a megállapodást, melynek révén magyar vállalatok látnak majd el tömegeket ivóvízzel a Viktória-tó környékén.
Laár 10 milliót kapott, most mindent kimond.
Sokunk vágyát valósította meg hajdani párttársa, Sallai R. Benedek, aki egy megbeszélésen akkora brusztflekkel kínálta meg a lógyógyászt, hogy az a széket is vitte magával.
