Európában kezdenek csúnyán nézni a dél-koreai fegyvergyártásra, amiért az újabb és újabb piacokon hódít. Pedig Szöul csupán azt tette, amit az európai kormányoknak is kellene: hosszú távú szerződéseket biztosított saját vállalatainak, hogy a gyártás akkor se álljon le, amikor nincs külső megrendelés.
Dél-Korea átkos örökséget kapott északi szomszédja révén: az ország folyamatos készenlétben áll egy esetleges konfliktusra. Ennek megfelelően óriási összeget tol a hadiipari fejlesztésekbe és magába a gyártásba is. Olyannyira, hogy 2022-re a világ kilencedik legnagyobb fegyverexportőrévé tudott válni, ami a globális piac 2 százalékos részesedését jelenti a számára. A húzóvállalatok a tüzérségi rendszereket gyártó Hanwha Aerospace, a harckocsikat készítő Hyundai Rotem és a vadászrepülőkben utazó Korea Aerospace Industries lettek.
Amint a három cég profiljából is kikövetkeztethető, Dél-Korea elsősorban a hagyományos fegyverzet gyors szállításában jeleskedik. Ez pedig felbecsülhetetlen jelentőségű lett: minden előzetes várakozás ellenére az ukrajnai háborúban nem a high-tech diadalmaskodott, hanem elsősorban a hagyományos fegyverek, azon belül is a tüzérségi rendszerek.
Az a gyártó, amely eleve ezen a vonalon mozog, óriási előnyben van a kapacitáshiánnyal küszködő riválisaihoz képest.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a dél-koreai fegyverkereskedelem soha nem látott magasságokba emelkedett. A nyugati országok mellett hirtelen megjelentek az ázsiaiak is a vásárlói táborban. Ők eddig alapvetően az orosz haditechnikát vásárolták, ám az orosz export érthető zuhanása és a szankciók miatt kénytelenek diverzifikálni készleteiket.
Dél-Korea pontosan tisztában van vele, hogy kulcsfontosságú pozícióba került a globális fegyverpiacon. Amikor 2022-ben Lengyelország bejelentette, hogy több mint 10 milliárd dollár értékű szerződést kötött az ázsiai országgal többek között 1000 darab K2 harckocsi és hatszáz K9 önjáró lövegre, Dél-Korea szintet lépett, és bekerült az elit klubba.
A befektetők érdeklődése természetesen konkrét számokkal is mérhető volt: a Hanwha Aerospace részvényei például túl vannak az értékduplázáson a háború kitörése óta.
A titok nyitja elsősorban a hagyományos fegyverzet gyártói kapacitásának megtartásában és az előállított mennyiség nagyságában rejlik. A „bármennyit tudunk szállítani” mondat kellemesen cseng a megrendelői fülekben, egyben igen kedvezően hat az ár-érték arányra is, magyarán: Dél-Korea már pusztán a mennyiségi potenciáljával le tudja nyomni nyugati vetélytársait.
A szöuli vezetés egy pillanatra sem engedi el a fegyvergyártók kezét. Olyan védőhálót vont az iparág köré, amely garantálja azt, hogy amennyiben csökkenne a külföldi vásárlási kedv, az ínséges időszakban a kormány adjon le nagyívű rendeléseket.
Ezzel azt tudták biztosítani, amit az amerikai és az európai kormányok képtelenek voltak: a hosszú távú szerződéseket.
Ennek birtokában a dél-koreai gyártók nem szerelték le megrendelések hiányában a gyártósoraikat, nem bocsátották el az alkalmazottaikat, a mérnökeiket, nem zártak be gyárakat. Mindez kiegészülve a fegyveripar felé kínált vonzó exporthitel-lehetőségekkel a lehető legszerencsésebb kombinációnak bizonyult. A Nyugat most szembesül azzal a problémával, hogy hiába ad le gigarendeléseket a saját vállalatainak, kapacitás hiányában azok képtelenek teljesíteni azt. Szöul okosan oldotta meg a problémát, most pedig tarolni kezdett a politikája miatt.
Ausztrália eredetileg a német Rheinmetalltól szeretett volna páncélozott járműveket beszerezni, ám az ajánlattevők sorában felbukkant a dél-koreai Hanwha is, amely aztán diadalmaskodni tudott az alacsonyabb áraival. A német cég egy 3,4 milliárd dolláros megrendelést bukott el ezzel.
A nyugati védelmi ipar főszereplői közül többen fejcsóválva nézik Dél-Korea robbanásszerű felemelkedését a legnagyobb exportőrök közé – és egyáltalán nem lelkesednek a látottaktól. Mind az amerikai, mind az európai gyártók aggódva figyelik, ahogy az ázsiaiak újabb és újabb piaci területeket hódítanak el tőlük.
A dél-koreai sprintelés nemcsak a vállalatokat, hanem a politikusokat is aggasztja. A háború kitörése óta Európa azzal küzd, hogy felfuttassa a védelmi iparát, ám egyelőre kudarc éri kudarc után: köszönhetően az állami megbízások hiányának és a kapacitások szűkösségének. Vagyis éppen annak a két dolognak, amellyel Szöulnak semmi problémája nincsen. Ez pedig hosszabb távon olyan szituációt alakíthat ki, amelyben a dél-koreai vállalatok legyalulják az európai riválisaikat, mégpedig hazai pályán.
***
Fotó: MTI/EPA/YNA
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Zelenszkij szorult helyzetétől az európai gazdaság válságán át egészen a globális titkosszolgálati játszmákig vesszük górcső alá a világpolitika legforróbb pontjait.
Többek között az is kiderült, hogy maradnak-e a védett üzemanyagárak.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
A háború kitörése óta ez a legnagyobb támadás a térségben.
Hamarosan Pekingben fog találkozni Hszi Csin-ping és Donald Trump.
Hegyi Zsolt vezérigazgató szerint a tragédia tanulságként szolgálhat, és életeket menthet a vasúti átjárókban való fokozott figyelem.
Bognár György ismét elveszítheti a remek fizikumú támadót. Ádám Martint a szülővárosába csábítják.
