A Putyin által aláírt költségvetési terv jövőre már 140 milliárd dollárt állít a háború szolgálatába, ám nem biztos, hogy minden előre kalkulált összeg valóban befolyik a kasszába.
Oroszország elnöke november végén írta alá a 2024–26-os költségvetési tervet, amely volumenét tekintve már-már túlmutat egy klasszikus háborús büdzsén. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) részletesen elemezte a nyilvánosságra került adatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy Putyin egyértelműen a háború 2024-es (győztes) befejezésére törekszik, ám az ahhoz szükséges finanszírozás néhány eleme feltételezéseken alapul.
Oroszország 2021-ben – amikor már javában készült a háborúra – 65,9 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, amellyel akkor a világ ötödik fegyverkezésre legtöbbet költő állama volt. Az idén januári tervezetben már 84 milliárd szerepel, ami a GDP 3,3 százalékát jelenti, szeptemberben pedig már 6 százalékkal számolt a Kreml.
A legújabb, novemberben szentesített dokumentum azonban egészen brutális kiadási ugrást tartalmaz: a jelentés szerint Oroszország 12 765 milliárd rubelt, vagyis körülbelül 140 milliárd dollárt tervez a háborús erőfeszítésekre fordítani, ami a GDP-jének a 7,1 százalékát teszi ki – ez az összes állami kiadás 35 százaléka.
A törvénytervezet feltárja azokat a területeket is, amelyek rovására a védelmi büdzsé ilyen mértékben tud növekedni. Alapvetően a szociális területek járnak rosszul, beleértve a lakhatási támogatási rendszert, ahol 2,8 százalékról 2,2-re esnek vissza a kiadások a 2023-as évhez képest, de a Kreml az oktatási szegmens finanszírozását is lefaragja 4,8 százalékról 4,2-re, míg az egészségügyre fordítható összeg az idei 5,2 százalékos szintről 4,4-re fog visszaesni.
A SIPRI szerint az új költségvetési terv elméletileg rendben van, azonban könnyen homokszem kerülhet a fogaskerekek közé, ugyanis 22 százalékos állami bevételnövekedést feltételez a jövő évre, amely alapvetően az olaj- és gázkereskedelemből származó összegek jelentős emelkedésén, valamint több olyan gazdasági tevékenységen alapul, amelynek a bevételeit az eddig sikeresen elkerült szankciós hatások, a világgazdaság hirtelen megereszkedése, de akár egy gyengébb belföldi hazai teljesítmény is jelentősen befolyásolhatja.
Ami azonban a legszembetűnőbb a tervezetben, az az, hogy a katonai kiadások jövő évi csúcsra futtatása után Putyin 2025-ben és 2026-ban csökkenteni akarja a védelmi büdzsét.
Ez viszont arra utal, hogy az orosz elnök 2024-ben szeretné lezárni a háborút, hogy az után már a gazdaságélénkítés legyen az elsődleges szempontja, visszapumpálva a pénzt a most nélkülöző területekbe is.
A SIPRI elemzése arra is rámutat, hogy a jövő évre tervezett monstre büdzsé összegei nem teljes egészében a hadseregre és a hadműveletekre mennek el, a Kreml ugyanis innen finanszírozza az Ukrajnától elcsatolt területek védelmét, illetve az újjáépítést is, nem beszélve arról, hogy az orosz fegyvergyárak által felhalmozott adósságokat szintén ebből a zsebből fizetik.
***
Fotó: Shutterstock
A hét, amikor megtudtuk: Magyar Péter zárt ajtók mögött nagyon nagy háborúra készül, a nyilvánosságban ezt persze tagadja a Tisza. Mi fog dönteni vasárnap? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A legutóbbi országgyűlési választás előtt háború tört ki a szomszédunkban, ami alapjaiban határozta meg a kampányt. A konfliktus azóta sem jutott nyugvópontra. Gömbicz Nándor írása.
A miniszterelnök országjárása valamennyi állomásán hangsúlyozta, hogy csak a Fidesz a biztos választás, és ez a szövetség tudja Magyarországot kívül tartani a háborúból.
A történelem azonban bebizonyította, hogy a nagy világmegváltó projektek hiába tűnnek erkölcsinek, morálisnak, valós tartalmukban mindig politikai és gazdasági természetűek. Dezső Tamás írása.
A Tisza Párt elnöke maga ismerte be, mi a valóság.
Három napig elhallgatnak a fegyverek Ukrajnában.
A kampány végére csak kiderült, hogy a magyar ellenzék vezetője nem ért egyet saját magával – így aztán kevés okot ad bárki másnak vele egyetérteni. Kohán Mátyás írása.
A TV2 dokurealityjében ezúttal dr. Szilva István mutatkozik be, aki Sajóbábony vezetőjeként a víziók helyett a tettekre szavaz. A korábbi epizódokban megismert roma tanárnő pedig unokaöccse útját egyengeti az orvosi egyetemre.
A legutóbbi országgyűlési választás előtt háború tört ki a szomszédunkban, ami alapjaiban határozta meg a kampányt. A konfliktus azóta sem jutott nyugvópontra. Gömbicz Nándor írása.
