Kiborultak a német gazdák: Ukrajna EU-csatlakozása a családi gazdaságok halálát jelentené

2023. november 21. 19:58

A Német Gazdaszövetség óva inti a döntéshozókat attól, hogy az uniós közös agrárpolitikát (KAP) a jelenlegi rendszerében, de Ukrajna csatlakozásával próbálják értelmezni, az ugyanis a családi vállalkozások megszűnését fogja eredményezni Európában.

2023. november 21. 19:58
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

Nem rejtette véka alá ellenérzését a Német Gazdaszövetség (DBV), amikor az Európai Bizottság november elején bejelentette, hogy javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. A végső szót természetesen a december közepén rendezendő EU-csúcson a tagállami vezetők mondják majd ki, és ami a magyar felet illeti, a válasz alighanem egy határozott és döntő „nem” lesz, így a tárgyalások nem fognak elkezdődni. Ettől függetlenül a DBV elnöke igen hangsúlyosan fejtette ki a német (európai) gazdák álláspontját és aggodalmát Ukrajna esetleges csatlakozásával és az EU mezőgazdasági támogatási programjának jövőjével kapcsolatban.  

Kígyómelengetés 

Joachim Rukwied, a szervezet elnöke az Euractive lapnak úgy fogalmazott: amennyiben Ukrajna mint mezőgazdasági nagyhatalom a jelenlegi szabályozási körülmények között csatlakozást nyerne, az az európai, családi gazdálkodásra épülő modell halálát jelentené.  

Mint arról már bővebben írtunk: a fő probléma a közös agrárpolitika támogatási rendszerének alapjaival van, miután az az országok mezőgazdasági területeinek nagysága alapján osztja szét a pénzt. 

386 milliárd eurós tortáról van szó, amelynek a legnagyobb szelete kerülne Ukrajnához, ahhoz az országhoz, amelyben egy átlagos gazdaság alsó hangon 1000 hektárt jelent – szemben az EU-s tizenhattal.  

Miután északkeleti szomszédunk új tagállamként hosszú ideig többet venne ki a közös költségvetésből, mint amennyit vissza tudna tenni, csatlakozása a többi tagország pénzének drasztikus csökkenésével járna. Az EU jelenlegi mezőgazdasági nagyhatalmainak, Franciaországnak és Lengyelországnak esélye sem lenne labdába rúgni a megváltozott szabályok szerint játszott meccsen, de ennél is cudarabb idők várnának a közepes és kisebb termelőkre, például Bulgáriára vagy Magyarországra. 

Mindenki rosszul járna, kivéve Ukrajnát 

Rukwied szerint tehát egy Ukrajnát is magában foglaló közös agrárpolitika működésképtelen lenne, kivéve, ha felvállaltan a jelenlegi uniós tagállamok rovására megy. A DBV elnöke attól lett ideges, hogy több ízben is felbukkant 2030 mint az ország lehetséges csatlakozási dátuma. Ez – mint mondta – teljesen tönkreverné a KAP következő finanszírozási ciklusát, amely 2028-ban kezdődik és 2034-ig tart, ám a jelenlegi Európai Unióra, nem pedig egy kibővítettre alapozva. 

A német gazdák véleménye egyébként nagyrészt egybecseng az uniós tagállamok általános (kivéve a realitástól már elszakadt balti országok) véleményével, amely szerint a KAP a jelenlegi formájában nem folytatódhat, hiszen a hektáralapú támogatás minden pénzét azonnal elszippantaná Kijev. 

Ukrajna 42 millió hektár termőföldje több, mint az EU hasonló területeinek egyharmada. Más szavakkal: az ukrán agrárterületek akkorák, mint egész Olaszország. 

A német agrártárca például a területalapú és feltétel nélküli agrártámogatás végérvényes eltörlését javasolja, és szintén reformokat követel, kiváltva ezzel Kijev haragját. 

A méret a lényeg 

Ukrajna azzal érvel, hogy csatlakozása megerősítené az EU agrárszektorát, az uniót pedig a mezőgazdaság globális szereplőjévé tenné. Ez az egyetlen érv, amit pozitívumként lehet elfogadni eddig a csatlakozással kapcsolatban. Ha megtörténne, az geopolitikai téren óriási előnyt biztosítana az EU-nak agrárfronton. A blokk a globális gabonaexport 30 százalékát birtokolná, ezzel pedig maga mögé utasítaná Oroszországot is. Az nem kérdés azonban, hogy a jelenlegi rendszerrel ezt csak a többi uniós tagállam mezőgazdaságának összeroppantásával lehetne megtenni.  

Másfelől – állítják Kijevben – teljesen felesleges bármelyik tagállamnak ezen idegeskednie, ugyanis Ukrajna esetleges csatlakozása a ma ismert KAP törvényszerű végéhez vezet. Ez jogos felvetés lehet, északkeleti szomszédunk mezőgazdasági versenyképessége békeidőben ugyanis önmagában, EU-s támogatások nélkül is megállná a helyét, ám ne feledjük, mennyi uniós szabályt kell majd kötelezővé tennie a saját piacán ahhoz, hogy egyáltalán elérhesse hőn áhított célját. 

Erre utalt Rukwied is, amikor arról beszélt, hogy Ukrajna olyan országként akar csatlakozni az EU-hoz, amelynek a mezőgazdasága egyáltalán nem tart be semmiféle EU-s előírást (például a tagállamokban betiltott növényvédő szerek esetében), ami már így is tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja.  

Azzal Kijev is tisztában van, hogy mezőgazdasági dominanciája óriási veszélyt jelent az uniós gazdálkodásra, így máris megígérte, hogy rengeteg energiát fektet majd az integrációs folyamatokba, vagyis szerinte a végén mindenki jól jár. Jelen pillanatban igen kevesen osztoznak a lelkesedésben az uniós államok közül. A KAP óriási problémája pontosan arra hívja fel a figyelmet, amiről egyre többen beszélnek a hurráoptimizmus álarca mögött: lehet, hogy Ukrajna felkészültnek érzi magát a csatlakozásra, az Európai Unió azonban egészen biztosan nincs felkészülve arra, hogy Ukrajnát beengedje az ajtaján.  

 

*** 

 

Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko 

 

Tavaszi kampány

Kapcsolódó cikkek

Összesen 65 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lajoss
2023. december 02. 11:07
A magyar fenyegetett családok : a Mészáros klán….a Csányi uradalom…
pesszimista
2023. november 22. 07:50
Változik a világ 40 évvel ezelőtt bármennyi élelmiszert termeltek a Magyarok a Szovjetunió átvette. Az élelmiszerboltok előtt mindenütt sorok álltak, mert nem termetek eleget. Most , hogy kihasználják adottságaikat olyan sok lett belőle, hogy összeomlással fenyegetik egész Nyugat-Európa mezőgazdasággát.
faramuci
2023. november 22. 05:50
Az amcsik mindenkit is átb@sznak,most épp egy ukrajna álarcot húztak hogy kiirtsák az európai mezőgazdaságot. 1945 utáni Stratégia: Darabold apró,irányítható "csinált" országokra európát,vedd el,önrendelkezésüket és urald le mind. Pár tíz év és majd az új földesuraink földjein dolgozhatunk a napi betevőnkért,ez a cél.
bornemissza-3
2023. november 22. 04:57
Nyugati oroszok lesznek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik