Az Európai Bizottság új szabályokat javasolt a mesterséges intelligenciát (MI) használó termékek és digitális eszközök (például drónok) által károsított, esetleg elhalálozó emberek megsegítésére. Az új szabályoknak köszönhetően az eszközökkel kapcsolatos incidensek miatt pereskedőknek könnyebb dolguk lenne, hiszen nem kell majd annyi bizonyítékot gyűjteniük.
Didier Reynders igazságügyi biztos szerint a javaslat olyan jogi keretet hozna létre, amely megfelel a digitális korszaknak. Az önvezető autókra (ahol kiváltképp előfordulhat akár halálos baleset is), a hangalapú asszisztensekre és a keresőmotorokra szintén vonatkozhatnak majd az új szabályok.
Ha a Bizottság szabályait elfogadják, akkor
A mesterséges intelligencia (MI) a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Emellett lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkozzon azzal, amit észlel, problémákat oldjon meg, és konkrét cél elérése érdekében tervezze meg lépéseit. A számítógép nemcsak adatokat fogad (már előkészített vagy összegyűjtött adatokat érzékelőin, például kameráján keresztül), hanem fel is dolgozza azokat, és reagál rájuk.
Ezek tudatában nem meglepő, hogy az MI rendkívül csábító azok számára, akik tudják, hogyan használják azt, és persze meg tudják fizetni – derül ki Tilesch György, Mesterség és Intelligencia című könyvéből – „Minden bizonnyal az MI a hatalom újraelosztásának legfontosabb eszköze lesz a 21. században. Emellett az MI egyben egy exponenciális átalakulás magját képezi:
nemsokára minden technológia MI-alapú lesz.”
Tilesch György szerint jelenleg a MI törékeny – bár az iparban már több helyen is alkalmazzák, mondhatni, még csak most ismerkedünk a lehetőségeivel.
Bár még nem találkozunk az utcán MI vezérelt robotokkal, és nem jön velünk szembe az MI minden nap, már annyira pont beszivárgott az életünkbe, hogy szabályokat, törvényeket fogalmazzunk meg erre vonatkozóan annak érdekében, hogy ne forgassa fel mindenestül az életünket, és ne hátrányunkra, hanem előnyünkre váljon a program - úgy látszik, ezt az Európai Bizottság is felismerte.
Az új szabály azt jelentené, hogy az áldozatoknak nem kell bonyolult MI-rendszereket kibogozniuk ahhoz, hogy bizonyítani tudják ügyüket.
Ez azért előnyös, mivel például a drónokat gyártó cégek károkozás esetén nem hivatkozhatnak arra, hogy nem maga a cég állt közvetlenül az irányítók mögött.
Ha egy autó mechanikai hiba miatt ütközik, az a gyártó felelőssége és nem a járművezetőé. Ezt a vonalat végiggondolva logikus, hogy az MI esetében sem az „MI fizet a károkért”, hanem a gyártó.
Ha ezt a tervezetet elfogadják, akkor még a mostaninál is fontosabb lesz az első tesztelés. Európa továbbra is szigorú szabályokkal szorongatja a nagy technológiai cégeket – de vajon reálisan?
Az Európai Bizottság szerint
Amennyiben megosztjuk az MI rendszerekkel kapcsolatos információkat az áldozatokkal, úgy ők képesek lesznek arra, hogy átlássák és megértsék a nagy egészet, így egy perben könnyebben érvelhetnek majd.
Bár az ehhez hasonló szabályok gyakran elkedvetleníthetik a vállalkozásokat, Sarah Cameron, a Pinsent Masons ügyvédi iroda technológiai jogi igazgatója szerint a szabályok a fogyasztókat és vállalatokat egyaránt segítik a MI-alapú termékekkel kapcsolatos problémák tisztázásában.
„A MI bevezetésének egyik fő akadálya a vállalkozások számára annak összetettsége, autonómiája és átláthatatlansága (az úgynevezett fekete doboz hatása) volt, ez pedig bizonytalanságot teremtett, és nehéz volt eldönteni, hogy kié a felelősség” –mondta.
„A szabály biztosítja majd azt, hogy amennyiben a MI-rendszerek hibásak és fizikai kárt vagy adatvesztést okoznak, akkor kártérítést lehessen követelni a MI-rendszer szolgáltatójától vagy a gyártótól.”
Évekkel ezelőtt teljesen átíratta a vele készült interjút, ami végül nem jelent meg. Most nyíltan fejezi ki, hogy meg akarja határozni a nálunk megjelenő tartalmakat.
Orbán Balázs fideszes képviselő és Magyar Péter miniszterelnök csörtéjéből teljesen más elemeket emelnek ki.
Százával érkeznek a támogató üzenetek, miután Magyarország miniszterelnöke közölte, hogy kiadóként az állam akarja megmondani, mi jelenhet meg a Mandineren.
Lassan már megjegyezni is felesleges, hogy a kormányfő a törvényhozásban nyílt törvénysértés szándékát jelentette be.
Az ötvenhatos megemlékezés után Magyar Péter visszatért a hergeléshez, és nekiment mindenkinek, aki meg mert szólalni a Házban.
Még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni ez irányú ambícióikat.
„Ez egy rövid időszak, és remélem, hogy az orosz fél elfogadja ezt a megállapodást” – mondta Aleksandar Vucic szerb elnök.
Az ügyészség többek között hivatali visszaéléssel, valamint közokirat-hamisítással vádolja a hatóság vezetőjét.
