Claudia Goldin a harmadik hölgy, aki megkapta az elismerést, de az első, aki nem megosztva. Stílusosan a nők fizetését és munkaerőpiaci helyzetét kutatja.
A Harvard Egyetem professzora, Claudia Goldin kapta az idén a közgazdasági Nobel-díjat a munkaerőpiacon uralkodó nemek közötti szakadék tanulmányozásáért és az abból levont következtetéseiért. Ő a harmadik nő, aki közgazdasági Nobelt kapott, de az első, aki nem megosztva vehette át azt. (Esther Duflo 2019-ben két férfi kutatótársával együtt vette át az elismerést, míg Elinor Ostrom 2009-ben önként osztotta meg azt munkatársával.)
Az 1946-ban New Yorkban született Goldin több mint 200 év adatait használta fel annak bizonyítására, hogy míg a bérszakadékok történelmileg az oktatásban és a munkakörökben fennálló különbségekkel magyarázhatók, napjainkban már főként férfiak és nők között alakulnak ki, akik ugyanazt a munkát végzik – egészen az első gyermek megszületéséig.
Kutatásaiban többek között bebizonyította: az 1924 és 1943 között született hölgyek generációira a „család, majd munka” jelszó volt a jellemző. Az átlag diplomás nő az egyetem elvégzése után dolgozni kezdett, majd hamarosan férjhez ment, gyerekei születtek és kiesett a munkából. Néhány év után visszatért ugyan, de a hosszan tartó távolléte a folyamatosan változó munkahelyi készségek és tapasztalatok hiányával járt együtt, ez pedig azonnal bérszakadékot nyitott meg. A helyzet az 1960-as években a fogamzásgátlók megjelenésével változott. Goldin úgy összegzett: ez segített a nők munkaerőpiaci helyzetén, a bérszakadékok azonban továbbra is megmaradtak, nemritkán 20 százalékos különbséggel a férfiak javára.
Goldin provokatív elméletének legmeghökkentőbb része azonban az, amikor rámutat a „kapzsimunka” jelenségére. Ez az a helyzet, amikor egy vállalatnak mindegy, hogy férfi vagy nő tölt be egy munkakört, a hangsúly ugyanis azon van, hogy gyakorlatilag alárendelje magát annak a munkakörnek.
Az ilyen (kiszámíthatatlanul) időigényes állásokat (jogi, pénzügyi területek) alapvetően férfiak töltik be, egyszerűen azért, mert a nők nem hajlandók a családjuktól „huszonnégy órányi” figyelmet megtagadni,
vagyis a bérszakadékok jellemzően a háztartási döntésekből születnek.
Goldin tehát formabontó módon arra mutat rá, hogy a hölgyek gyermekvállalása nem csak a kezdeti időkiesés miatt okozhat hátrányt a munkaerőpiacon. Ha egy férfi és egy nő ugyanazért a munkakörért ugyanazt a fizetést kapja, a családi állapotuk akkor is meghatározó tényező lehet egy idő után, ha a munkából kiesett idő nem a gyermeknevelés első éveire korlátozódik.
A professzor szerint a férfiak és a nők fizetésbeli különbsége csökkenthető lenne, ha a munkaadók nagyobb rugalmasságot biztosítanának az alkalmazottaknak a munkaidő területén.
Fotó: Harvard University
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Világelsők vagyunk számos daganatos megbetegedésben. Nem csoda, hiszen lesújtó képet mutatnak a statisztikák a magyarok rákprevenciós attitűdjéről is. Miért félünk? Szakértőkkel jártuk körül a témát.
Az idei orvosi Nobel-díjjal azokat a kutatókat tüntették ki, akik megértették, miként kerüli el az immunrendszerünk, hogy saját testünket támadja.
„Különösen örülök a közös zuhanyzásnak és a nőkkel való sétálásnak” – jelentette ki az elítélt.
Az egyház történetében még sosem volt erre példa.
A BKV közölte, a kollégájuk olyan súlyosan megsérült, hogy később kórházi ellátásra szorult.
Az összes erőszakos bűncselekmény csaknem kétharmadát(!) ők követik el, és ez még nem minden – mutatjuk a számokat!
Ez már nem fér bele a humorba a médiajogász szerint sem.
A magyargyűlölő német zöldpárti képviselő posztja jól mutatja, hogyan működik Brüsszel kettős mércéje.
