A technológiai szektorban már megkezdődtek az ehhez köthető leépítések: 2023-ban eddig 234 ezer munkavállalót bocsátottak el, felülmúlva az előző évi 164 ezret. Problémákat vetnek fel továbbá az olyan technológiák, mint az ügyfélszolgálati chatbotok vagy az önkiszolgáló kasszák, amelyek a munkafolyamatokat az MI segítségével az ügyfelekre hárítják, anélkül, hogy javulna a termelékenység vagy a szolgáltatás színvonala, viszont számos munkahelyet veszélyeztetnek.
A technológia általi túlzott munkakörülmény-romlást és munkahelyvesztést a történelemben a szakszervezetek általi érdekérvényesítés egyensúlyozta ki. Ennek segítségével a munkások hatással tudtak lenni a vállalatok mellett az állami döntéshozókra, amelyek szabályozták az új technológiák használatát. Ez viszont egyre nehezebb lesz, mivel a szakszervezeti tagság rekordalacsony szinten áll a fejlett országokban: az elmúlt 20 évben 21-ről 16 százalék alá csökkent a szakszervezeti tagok aránya az OECD-országokban. Ez annak a veszélyét is magában hordozhatja, hogy a vállalatok feláldozzák a dolgozók számára kedvező munkahelyi körülményeket a költséghatékonyság javára.
Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy a szakszervezetek idővel a gazdasági és technológiai fejlődés gátjává váltak és válhatnak. A 2010 utáni magyar példa, a munkaalapú társadalom kiépítése a bizonyíték arra, hogy megfelelő gazdaságpolitikával alacsony szakszervezeti részarány mellett is lehet eredményt elérni. A következő stratégiai lépcsőfok a munka- és tudásalapú társadalom építése. A gazdaságpolitika feladata, hogy felismerje az olyan technológiai változásokat, mint amilyen az MI-forradalom, és gyorsan, rugalmasan reagáljon azokra: olyan rendszereket alakítson ki, amelyben a legfontosabb szereplők, vagyis a vállalatok és a munkavállalók gyorsan tudnak reagálni. Magyarországon ezt a célt szolgálja a felnőttképzés adatalapúvá tétele, valamint a szakképzés és az egyetemek közelebb terelése a piaci szereplőkhöz. A feladat a célok szem előtt tartásával folyamatos figyelmet és beavatkozási képességet igényel az egyes szakpolitikai területektől.
Az MI-forradalom egyenlege a munkavállalói továbbképzés sikerétől függ
Az előrejelzések szerint elsősorban a repetitív, magas intelligenciát nem igénylő feladatok válhatnak automatizálttá, költségeket és időt megtakarítva. A szakértők többsége nem számít tömeges leépítésekre, ehelyett azt várják, hogy a MI majd több időt biztosít a dolgozóknak arra, hogy jelentőségteljes munkát végezzenek. A technológia viszont korlátozhatja a munkavállalók hatóerejét és fokozhatja a feladatok intenzitását is, rontva a munkahelyi körülményeket. A technológia bevezetése egyre inkább polarizálhatja munkavállalókat magasabb és alacsonyabb képzettségi szint szerint, megritkítva a középosztályt. Az MI integrációja során fontos lesz az alkalmazottak tovább- és átképzése, illetve az MI alapos megismerése és felügyelete, amely a gazdaságpolitikát is feladat elé állítja.