Jelentős munkaerőpiaci átrendeződéseket okozhat, hogy a mesterséges intelligencia már komplexebb és kreatívabb, korábban automatizálhatatlannak tartott feladatokat is át tud venni. Mindez széles körben váltott ki aggodalmat a munkahelyek tömeges megszűnéséről és a középosztály eltűnéséről. Az MI ugyanis az irodai munkaköröket fenyegeti leginkább.
A mesterséges intelligencia (MI) a repetitív, gondolkodást kevéssé igénylő munkafolyamatok kiváltásával hatékonyságot növel és költségeket csökkent. Jelentős munkaerőpiaci átrendeződéseket okozhat viszont, hogy az MI már komplexebb és kreatívabb, korábban automatizálhatatlannak tartott feladatokat is át tud venni. Mindez széles körben váltott ki aggodalmat a munkahelyek tömeges megszűnéséről és a középosztály eltűnéséről. Az MI ugyanis az irodai munkaköröket fenyegeti leginkább (1. ábra). Azt, hogy az MI-forradalom végül a munkaadóknak vagy a munkavállalóknak fog-e kedvezni, függ attól, hogy a cégek és dolgozóik mennyire gyorsan tudnak alkalmazkodni az új kihívásokhoz, ami a képzési rendszerek – és főként a felnőttképzés – rugalmassá tételét követeli meg.
Szerző: Bácsi Attila, Ladics Máté, Karl Mátyás, a Makronóm Intézet elemzői
Az emberhez némileg hasonlító, tanulásra és problémamegoldásra képes szoftverek, vagyis a mesterséges intelligencia (MI) fogalma 2022-ben tört be végleg a köztudatba. Az olyan MI-megoldások, mint a nagy nyelvi modellek, a fejlett keresőmotorok, az ajánló- és a beszédfelismerő rendszerek, vagy a képgenerátorok mind a gazdasági szereplők, mind a lakosság körében egyre inkább elterjednek.
Az MI-forradalom számtalan munkafolyamatban nyit új távlatokat, egyúttal viszont gyökeres átalakulást indíthat el a munkaerőpiacon, ugyanis az MI az összetettségük miatt korábban automatizálhatatlannak tartott munkakörökben is felveheti a versenyt.
Az MI munkafolyamatokba való beépítése iparágak széles körében vezethet hatékonyságnöveléshez és költségcsökkenéshez. Azokban a szakmákban, ahol elengedhetetlen az emberi kapcsolat, az MI tehermentesítheti a munkavállalókat az adminisztrációtól, így azok elmélyülhetnek munkájuk értékesebb részeiben. Az egészségügyben az orvosok így több időt szánhatnak betegeikre, ráadásul az MI felhasználható a prevencióban és korai beavatkozások szükségességének felismerésében. Az oktatásban interaktív könyvek és videók segítik a kognitív fejlődést, a virtuális asszisztensek megkönnyítik a szociális interakciókat és a tanulás személyre szabása is lehetővé válik. Az oktatók a felszabadult idejüket új tartalmak létrehozására és a hallgatók mentorálására fordíthatják.
A fentebb felsorolt munkahelyek nincsenek veszélyben, ugyanis ezeknél a munkaköröknél nagy szükség van az emberi empátiára és az érzelmi kötődésre. Ugyanakkor jelentős átalakuláson mennek keresztül, ami képzést és tanulást, az új technológiák adaptálását teszi szükségessé. Mindez új feladat elé állítja a gazdaságpolitikai döntéshozókat világszerte.
Az MI más iparágakban sokkal szorosabban fonódhat össze a fő munkafolyamattal, elősegítve az adatkezelést és a döntéshozást. A standardizált jogi kérdések megválaszolására, de akár egyszerűbb szerződések készítésére is alkalmas lehet. A kiskereskedelemben az operációkutatási módszereket a készletgazdálkodás, az ároptimalizálás és a szállítási logisztika, míg a gépi tanulás eszközeit a kereslet előrejelzésére, a termékértékelések feldolgozására és a célzott reklámozásra használják. Míg egyes szerepköröket, például a pénztárgépek kezelését vagy a polcok feltöltését a jövőben felválthatják az MI-alapú robotok, több álláshely nyílhat meg a vásárlók komplex feladatokban való segítésében, mivel a kiskereskedők egyre inkább az emberi szolgáltatás minőségében versenyeznek. Munkavállalókra továbbra is szükség van a döntéshozatalban és az empátiát és érzelmi intelligenciát igénylő feladatokban, különösen a márkaépítés, a marketing és a PR területén. A mezőgazdaságban az MI döntéstámogató eszközöket biztosít a gazdálkodók számára, a munkaigényes feladatok automatizálásával pedig lehetővé teszi számukra a munkaerő stratégiai beosztását, hogy más, emberi szakértelmet igénylő tevékenységekre összpontosíthassanak. Nem meglepő, hogy az MI a leginkább az IT-ben terjedt el: az amerikai programozók túlnyomó többsége (92 százaléka) már használja az MI-t, amely 55 százalékkal gyorsítja fel egyes feladatok elvégzését. A repetitív feladatok minimalizálásával a dolgozók jobban összpontosíthatnak a problémamegoldásra, a szoftverarchitektúrára és az innovációra, így az MI használata a szektorban 2030-ig akár több mint 1500 milliárd dollárral növelheti a globális GDP-t. Az automatizálás terjedésével a munkaerő ezekben az iparágakban szabadabban csoportosíthatóvá válik, így koncentrálni lehet olyan területekre, mint az emberi szolgáltatások, a marketing, az innováció és a stratégia.
Ezeken a területeken a szakemberek továbbra is stabil munkahelyre számíthatnak, feltéve, hogy megtanulják az új technológiát előnyükre hasznosítani.
Az MI megjelenésével megszületett egy teljesen új munkakör, az annotálás. Az MI fejlesztéséhez és betanításához több millió képen kell bejelölni objektumokat, hogy a program ezeket megfelelőképpen azonosítani tudja. Ezt a feladatot a techcégek jellemzően fejlődő országokba szervezik ki, általában kedvezőtlen munkafeltételek mellett. Az MI fejlődésével egyre nehezebb feladatokat kapnak az annotálók, amelyekhez már nem elég a pár alkalmas betanítás, helyette komoly szaktudás vált szükségessé, így várhatóan a munkakör lassan visszaszivárog a fejlettebb régiókba.
A hatékonyságjavítás előnyeivel párhuzamban számos aggály merült fel az MI térhódításával kapcsolatban: ahogy a modellek fejlődnek, úgy egyre több munkakör feladatát lesz képes automatizálni. Ez a folyamat már javában tart: az MI a következő években akár 300 millió munkahelyet is automatizálhat. A MI-forradalom, ezen belül is a GPT típusú nagy nyelvi modell alkalmazásának leginkább kitett foglalkozások közé az egyszerű irodai munkát végzők tartoznak, míg a vezetői és döntéshozói, illetve a fizikai jellegű munkaköröket jóval kevésbé érinti (1. ábra).
Az MI olyan szintre lépett, hogy nemcsak a könnyen automatizálható, monoton feladatokat végzi el, hanem azokat a kreatívabb folyamatokat is, amelyek szellemi kiteljesedést hoznak a dolgozók számára – viszont egyelőre csak kisebb léptékben.
A technológiai szektorban már megkezdődtek az ehhez köthető leépítések: 2023-ban eddig 234 ezer munkavállalót bocsátottak el, felülmúlva az előző évi 164 ezret. Problémákat vetnek fel továbbá az olyan technológiák, mint az ügyfélszolgálati chatbotok vagy az önkiszolgáló kasszák, amelyek a munkafolyamatokat az MI segítségével az ügyfelekre hárítják, anélkül, hogy javulna a termelékenység vagy a szolgáltatás színvonala, viszont számos munkahelyet veszélyeztetnek.
A technológia általi túlzott munkakörülmény-romlást és munkahelyvesztést a történelemben a szakszervezetek általi érdekérvényesítés egyensúlyozta ki. Ennek segítségével a munkások hatással tudtak lenni a vállalatok mellett az állami döntéshozókra, amelyek szabályozták az új technológiák használatát. Ez viszont egyre nehezebb lesz, mivel a szakszervezeti tagság rekordalacsony szinten áll a fejlett országokban: az elmúlt 20 évben 21-ről 16 százalék alá csökkent a szakszervezeti tagok aránya az OECD-országokban. Ez annak a veszélyét is magában hordozhatja, hogy a vállalatok feláldozzák a dolgozók számára kedvező munkahelyi körülményeket a költséghatékonyság javára.
Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy a szakszervezetek idővel a gazdasági és technológiai fejlődés gátjává váltak és válhatnak. A 2010 utáni magyar példa, a munkaalapú társadalom kiépítése a bizonyíték arra, hogy megfelelő gazdaságpolitikával alacsony szakszervezeti részarány mellett is lehet eredményt elérni. A következő stratégiai lépcsőfok a munka- és tudásalapú társadalom építése. A gazdaságpolitika feladata, hogy felismerje az olyan technológiai változásokat, mint amilyen az MI-forradalom, és gyorsan, rugalmasan reagáljon azokra: olyan rendszereket alakítson ki, amelyben a legfontosabb szereplők, vagyis a vállalatok és a munkavállalók gyorsan tudnak reagálni. Magyarországon ezt a célt szolgálja a felnőttképzés adatalapúvá tétele, valamint a szakképzés és az egyetemek közelebb terelése a piaci szereplőkhöz. A feladat a célok szem előtt tartásával folyamatos figyelmet és beavatkozási képességet igényel az egyes szakpolitikai területektől.
Az előrejelzések szerint elsősorban a repetitív, magas intelligenciát nem igénylő feladatok válhatnak automatizálttá, költségeket és időt megtakarítva. A szakértők többsége nem számít tömeges leépítésekre, ehelyett azt várják, hogy a MI majd több időt biztosít a dolgozóknak arra, hogy jelentőségteljes munkát végezzenek. A technológia viszont korlátozhatja a munkavállalók hatóerejét és fokozhatja a feladatok intenzitását is, rontva a munkahelyi körülményeket. A technológia bevezetése egyre inkább polarizálhatja munkavállalókat magasabb és alacsonyabb képzettségi szint szerint, megritkítva a középosztályt. Az MI integrációja során fontos lesz az alkalmazottak tovább- és átképzése, illetve az MI alapos megismerése és felügyelete, amely a gazdaságpolitikát is feladat elé állítja.
Habár az MI teremt új munkákat is, ezek egyelőre nem tűnnek olyan állásoknak, amelyek teret engednek az emberi kiteljesedésnek. Már most látható, hogy az MI betanításához szükséges munkaköröket sokszor alulfizetik (például annotálás), és a munka komoly szellemi megterhelést jelent. Komoly, a gazdaságin túlmutató társadalmi feszültségekhez vezethet továbbá az, hogy a fejlett országokban történelmi összehasonlításban gyenge a munkavállalók érdekvédelme és -érvényesítése, így a munkaadók erős tárgyalási pozícióból indulnak. Az automatizáció és augmentáció (a meglévő munkakörök kiegészítése az MI-felhasználással) foglalkoztatást érintő hatásai az egyes országok jövedelemszintjétől és a különböző foglalkozási csoportoktól is függnek, ugyanakkor az a jelenlegi trendek alapján már kijelenthető, hogy a fejlettebb államok irodai munkavállalóit érinti leginkább a folyamat.
Címlapfotó:123rf.com
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Olcsóbb, gyorsabb, több – a pekingi iparpolitika újra működik. Miközben az amerikai szereplők még a jövőt áraztatják a befektetőkkel, a humanoid robotok piacán már most elsöprő a kínai fölény.
Az elmúlt egy év korrupciós botrányai jelentősen meggyengítették az elnök hatalmát, ráadásul korábbi nagy külföldi szövetségese, az USA vezetője is szívesen látna már valaki mást a helyén. Vajon a belpolitikai turbulencia és a külföldi szövetségesek elégedetlensége vezethet-e ahhoz, hogy újabb belpolitikai zavargások törjenek ki az országban, ezúttal háború idején?
A Microsoft a Copilot megmentése érdekében kényszerből beengedte az Anthropic mesterséges intelligenciáját a szigorúan zárt vállalati ökoszisztémájába. Az európai techátállást is felgyorsító megállapodás azonban hosszú távon trójai falóként döntheti meg a redmondi óriáscég évtizedes szoftveres egyeduralmát.
Az amerikai hadsereg mesterségesintelligencia-alapú fegyvereket is bevet a Közel-Keleten.
A családja és az örökösei támogatják az ötletet.
Egyértelmű az üzenet, ez köti össze a két országot.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
Az első nyugati kormányfő, aki látogatást tesz a térségben az iráni háború óta.
