Százmilliárd forintra rúg a magyar gazdák vesztesége az olcsó ukrán gabona dömpingje miatt – figyelmeztetett a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke. Mi várható a következő hónapokban?
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Szeptember 15-én lejár az ukrán gabonára vonatkozó uniós behozatali tilalom, ami kilátástalan helyzetbe kergetheti a magyar gabonatermesztőket. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke szerint a korábban felhalmozódott ukrán gabona közel százmilliárd forintos kárt okozott a magyar gazdáknak.
Nagy István agrárminiszter azt ígérte, ha kell, önhatalmúlag is meghosszabbítják az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmát.
Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia összefogott, de csak az idén májusban tudta elérni, hogy az Európai Bizottság határozatban tiltsa meg, hogy területükön értékesíthető legyen az ukrán gabona.
Az intézkedések előtt nagy mennyiségben felhalmozódott ukrán gabona azonban még mindig jelentősen befolyásolja a hazai piacot.
A nyári aratás viszonylag elfogadható termést hozott, ennek ellenére nem működik a gabonapiac, hiszen a hazai tározókból még nem fogyott ki az alacsony áron felhalmozott ukrán gabona. A hazai termést így egyáltalán nem, vagy csak töredékáron vásárolnák meg a nagykereskedők és a feldolgozók. A magyar termelők önköltségi ár alatt sem tudják eladni a termést.
Míg tavaly 130 ezer forintot is adtak a kereskedők a búza tonnájáért, most ennek a felét sem kínálják. Sőt, igyekezet sincs arra, hogy felvásárolják a termést, a magtárakban ugyanis még mindig sok az ukrán gabona, ami letöri az árakat. Másrészt az olcsó ukrán gabona kiszorítja a magyar gabonát is a hagyományos európai piacokról.
A helyzet kritikus, és tovább fog súlyosodni, ha az unió nem hosszabbítja meg az ukrán agrártermékekre vonatkozó szeptember 15-ig érvényes behozatali tilalmat a vele szomszédos országokba.
A kisebb gazdák kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen a felvásárlók, a nagy feldolgozók birtokolják a hazai raktárkapacitások többségét, ami Jakab István szerint is egyfajta zsarolási potenciált jelent, amivel leverhetik az árakat. Az elmúlt időszakban megtapasztalhattuk a nagyvállalatok viselkedését az élelmiszer-infláció kapcsán, hogy miként „optimalizálták a profitjukat”, sajnos most is hasonló magatartási mintát láthatunk, hiszen a behozatali tilalom esetleges feloldása komoly haszonnal kecsegtethet.
Nagy István agrárminiszter úgy nyilatkozik, hogy a kormány továbbra is védeni fogja a magyar gazdákat, és „ha szeptember 15-én nem hosszabbítja meg az Európai Unió a behozatali tilalmat, akkor nemzeti hatáskörben mi meghosszabbítjuk”. A tárcavezető hangsúlyozta, ha kell, akár szabályt is szegnek az érdekükben és fenntartják az ukrán termékek behozatali tilalmát.
Az unió persze különösebben nem érdekelt a hosszabbításban, hiszen az olcsó agrártermék közvetlen károkat elsősorban az Ukrajnával szomszédos öt ország agrárpiacán okoz. Magyarázatként az EU frontországai kevésnek tartják azt, hogy legyünk szolidárisak Ukrajnával, miközben tönkremennek a gazdáik.
A behozatali tilalom bevezetése megoldást lehetne, de ez úgymond sérti az uniós szabadkereskedelmi jogokat. Az idén is csak azért módosította az unió az előírásokat, és ami lehetővé tette a behozatali tilalmat, mert az öt tagország összefogott.
Nagy István agrárminiszter szerint semmi nem indokolja a behozatali tilalom megszüntetését, hiszen a napraforgó és kukorica aratása még el sem kezdődött. Ha feloldanák a tilalmat, a raktárak telítődnének, és nem lenne hely a friss termésnek, akkor még nehezebbé válna az értékesítés.
Abba az uniós tisztviselők nem gondolnak bele, hogy az ukrán gabona akkora mennyiségben áll rendelkezésre, ami teljesen felboríthatja az uniós agrárpiacot. Korábban az ukrán gabona 85 százaléka tengeri úton az afrikai és közel-keleti piacokra irányult. Az már csak mellékszál, hogy Ukrajnában még mindig használhatnak olyan növényvédő szereket, amelyeket az EU-ban már rég betiltottak. Nemcsak ez okoz versenyelőnyt az ukrán termékeknek, hanem a valóban kimagasló minőségű termőtalaj, a nagy parcellák, ahol hatékonyabban lehet használni a mezőgazdasági óriásgépeket, illetve a nagyon alacsony munkaerőköltség.
Amennyiben nem sikerül megoldást találni a behozatali tilalom meghosszabbítására, az öt országnak feltehetően nem marad más választása, mint hogy nagyon szigorúan el kezdi ellenőrizni a szállítmányokat. Hogy ez az áruforgalom feltorlódásával járna? – mindig első az egészség védelme. Másrészt nem hallhattunk arról sem, hogy az öt országban valaki szűrte volna az esetleges GMO-növényeket, amelyeknek a termesztése Ukrajnában megengedett.
Erős érvnek hangzik, hogy szolidárisnak kell lennünk az ukrán néppel, amikor az a létéért harcol. Sokan viszont felteszik a kérdést, hogy az ukrán agrárexportőrök mennyire azonosíthatók az ukrán néppel.
Ukrajna 33 millió hektárnyi szántóföldje (összehasonlításképpen Magyarország mezőgazdasági területe 5,4 millió hektár) a világ legtermékenyebb termőterülete. Viszont az oligarchák és a nagy agrárvállalkozások által ellenőrzött földterületek összességükben meghaladják a kilencmillió hektárt, ami az ország szántóterületének a 28 százaléka. A maradékon több mint nyolcmillió ukrán gazdálkodó osztozkodik.
A tíz legnagyobb földbirtokos cég közül egy kivételével mindegyiket külföldön jegyezték be, főként olyan adóparadicsomokban, mint Ciprus vagy Luxemburg. Számos agrárgazdasági cég lehetővé tette a részvényeikbe való befektetést, amelyek közül többet a párizsi, a londoni vagy a varsói tőzsdén jegyeztek be.
A részvényeseken és befektetőkön túl az, hogy ki ellenőrzi a legnagyobb agrárcégeket, függ a cégek eladósodottságának mértékétől is. Az elmúlt években az ukrán agrárvállalkozások számára az európai bankintézetek kulcsfontosságú hitelezők voltak. Az EBRD, az EBB és a Világbankhoz tartozó IFC az elmúlt 15 év során csak a hat legnagyobb ukrán földbirtokos cégnek 1,7 milliárd dollárt kölcsönzött.
A 2014-es Majdan-fordulatot követően a Világbank, az IMF és az EBRD egy masszív strukturális kiigazítási programmal alapozta meg a nagyszabású privatizációt Ukrajnában. A nagy agrárvállalkozások támogatásával a nemzetközi pénzintézetek valójában egy olyan ipari mezőgazdasági modellt támogatnak, amely a nagyüzemi monokultúrák intenzív használatán alapul, és amelyről már régóta bebizonyosodott, hogy környezet- és társadalomromboló. (Európában most korlátozzák a parcellák maximális méretét!)
Miközben a támogatások a nagyvállalkozásokat preferálják, az ország élelmezésbiztonságának a garantálásában elengedhetetlen az ukrajnai kis és közepes méretű gazdálkodók szerepe. A bankok viszont elsősorban azoknak a gazdáknak adnak kölcsönt, akiknek a gazdasága meghaladja az 500 hektárt, márpedig az átlaggazdálkodónak ennél lényegesen kisebb földterülete van.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői tárgyalása után kijelentette, hogy hamarosan újra lehet éleszteni azt a gabonaszerződést, amely az ENSZ szerint az ukrán gabona piacra kerülésével segített enyhíteni az élelmiszerválságot – így tájékoztattak a vezető portálok. Az oroszok viszont nagyon jól tudják, hogy Ukrajna túlélésének az egyik feltétele, hogy értékesíteni tudja a gabonáját.
Oroszország július 17-én jelentette be a gabonaügylet végrehajtásának a felfüggesztését, mivel nem teljesültek az orosz műtrágyák és egyéb termékek exportját biztosító megállapodások feltételei. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy minden Ukrajnához közeledő hajót potenciális fegyverszállítónak tekint.
Putyin elmondta, hogy országa kész kereskedelmi és ingyenes alapon is helyettesíteni az ukrán gabonát a rászoruló államok számára – teheti, mivel immár második éve kiváló a termés. Oroszország 130 millió tonnás gabonatermésre számít az idén, amelyből 60 millió tonnát exportálhatnak.
Ukrajna tavaly 46 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált, ennek a 80 százalékát a gabona és az olajos magvak tették ki. Ebből a gabonaüzlet keretében 32,8 millió tonnát exportáltak tengeren. Odessza bombázásával az oroszok teljesen bizonytalanná tették a szállítást, az ukrán dunai kikötők támadásával pedig gátolni tudják havi kétmillió tonna gabona átrakodását. A fekete-tengeri kikötőket is beleszámítva Ukrajna átrakodási kapacitása havi 7-8 millió tonna lenne.
A legközelebbi kikötő Konstanca (Románia legnagyobb tengeri kikötője) lenne, viszont ezt a mennyiséget oda is kell szállítani, illetve a románok is rakodni szeretnének. A Romániába, Horvátországba, Lengyelországba, Litvániába való szállítás költsége tonnánként 120-150 dollár, ami a gabona tőzsdei árának mintegy 50-60 százaléka.
A gabonaüzlet rendkívül fontos és kritikus Ukrajna számára, mivel bármely exportművelet valutát jelent az ottani költségvetésnek. A kérdés azonban az, hogy a Nyugat milyen mértékben kész továbbra is finanszírozni az ukrán költségvetési hiányt, különösen az ellentámadás gyenge előrehaladásával.
Erdogant elsősorban a gabonaüzlet sorsa érdekli. A törökök tavaly 3,2 millió tonna gabonát szállítottak Ukrajnából. Az oroszok is nagyon jól tudják, hogy Törökország számára rendkívül előnyös, ha valamilyen alternatívát köt a gabonaüzlet helyett. Ankara ezzel meg tudja őrizni a világ első liszt- és a világ második tésztaszállítója státuszát. A törököknek eddig előnyös volt a régi alku, viszont tisztában vannak azzal, hogy nem tudják rákényszeríteni a Nyugatot, hogy teljesítse az oroszok feltételeit.
Putyin a találkozón már arról beszélt, hogy 1 millió tonna gabona szállítását szervezik meg Oroszországból kedvezményes áron, amelyet Törökországban dolgoznak fel, majd ingyen szállítják a legszegényebb államokba. Katar ajánlotta fel a szükséges pénzt az ügylethez, és eredetileg ukrán gabonáról volt szó, amit most felvált az orosz.
Sajnos minden esély meg van arra, hogy az orosz búza felváltsa az ukránt, hogy Kijev elveszíti Afrikát és Ázsiát, így regionális beszállítóvá válhat. Ezzel nemcsak az ukránokon ütnek az oroszok, hanem az ukrán búzát Európába kényszerítve elkezdik a búzát mint gazdasági fegyvert használni az EU ellen.
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Lehet, hogy valóban nem indítja újra a Barátság kőolajvezetéket az ukrán elnök.
Egyenesen Brüsszelbe és Kijevbe küldték az üzenetet.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium már korábban arról számolt be, hogy vizsgálatot indít a cég körül megsokasodott panaszok miatt.
Gyökeres átalakulás előtt áll a magyar agrárium.
Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.
Magyarország óriási gazdasági károkat szenvedett el az USAID tevékenysége miatt.
Az energia modern társadalmakban betöltött komplex, sokrétű szerepe miatt az ellátásbiztonság az országok hétköznapi működésének is nélkülözhetetlen feltétele.
Borzalmas formában a csapat.
