Az ország miniszterelnöke, Katrín Jakobsdóttir határozott kijelentést tett: Izland az adókhoz fordul, hogy csökkentse a turizmus exponenciális növekedése által az érintetlen vadonra gyakorolt hatást.
„A turizmus az elmúlt évtizedben valóban exponenciálisan nőtt Izlandon, és ez nem csak az éghajlatra gyakorol hatást”
– mondta Jakobsdóttir a Bloomberg Televíziónak szerdán New Yorkból az Shery Ahnnal készített interjújában.
„Vendégeink többsége az érintetlen természetet is felkeresi, ami nyilvánvalóan nyomást gyakorol a környezetre ” – mondta. A megnövekedett utazások klímára gyakorolt hatásának az egyik kezelési módja az, hogy adót emelnek az országban maradókra, bár az illetékek „kezdetben nem lesznek magasak” – mondta az észak-atlanti sziget 47 éves vezetője.
A turizmus az északi ország egyik legnagyobb iparága. A magát a tűz és jég földjének nevező, csodálatos természeti adottságokkal rendelkező sziget vonzza az utazókat, akik a lávafolyamok, a gejzírek és a vízesések megtekintése miatt érkeznek. Az Atlanti-óceán északi részén, Európa és Észak-Amerika között fekvő stratégiai elhelyezkedése miatt a légi közlekedés is élénk piacot jelent.
Az Izland bruttó hazai termékének mintegy 6 százalékát megtermelő iparágnak kulcsszerepe van abban, hogy az ország teljesítse az éghajlatvédelmi ígéretét, miszerint 2040-re szén-dioxid-semlegessé válik.
„A turisztikai ágazatban működő vállalatok közül sokan találnak módot arra, hogy átálljanak a körforgásos gazdaságra”, és lépéseket tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése érdekében, például elektromos autókat kezdjenek használni – mondta a miniszterelnök. „Ez a változás tehát végbemegy, de kihívást jelent.”
Néhány „nagyon konkrét lépést” tettek az éghajlatváltozással kapcsolatban, amióta kormánya 2017-ben hivatalba lépett – tette hozzá Jakobsdóttir. Izland a geotermikus hőt használja fűtésre és villamos energiára, támogatja a zöldátmenetet, javítja az energiahatékonyságot és dolgozik a szén-dioxid-leválasztáson.
Mindezzel együtt „nem teszünk eleget – mondta. – Teljesen világos, hogy minden nemzetnek fel kell gyorsítania az éghajlatvédelmi intézkedéseket.”
Kapcsolódó:
Forrás: Shutterstock
Az izlandi kormányfő fontolgatja az adóemelést
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A TEMPÓ legújabb adásában Kohán Mátyás elmagyarázza, hogy miért kerülne Ukrajna EU-tagsága felfoghatatlanul sok pénzbe, és miért fizettetnék meg velünk a cechet, miközben a mezőgazdaság, az ipar és a fejlesztések is rámennének Brüsszel tervére.
A tények makacs dolgok.
A miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta, egyértelművé vált az is, hogy a Tisza Párt kormányprogramjának része Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatása.
A balti állam politikusa volt az, aki leszögezte korábban, hogy „Magyarország nem európai ország”.
Ugyanakkor az emberi fertőzések továbbra is ritkának számítanak.
Ábrán a 2,4 százalékos magyar GDP-mutató!
Miért választják a külföldi turisták a magyar fővárost? Honnan érkeznek elsősorban? Miben kellene még erősödnie Budapestnek? Ezúttal a Magyarországra, különösen a Budapestre irányuló külföldi turizmus kerül a fókuszba: bemutatjuk az eddigi eredményeket és a lehetőségeket.
