A víz az úr: aszályok és árvizek – friss válaszok a klímaváltozásra

Európa nagy részének még megfelelő vízkészletei vannak, ám egyre gyakrabban fordulnak elő, és mind több régiót érintenek a különböző időtartamú aszályos, illetve vízhiányos időszakok. 2019-ben az EU területének 29 százalékát sújtotta legalább egy évszakban vízhiány, annak ellenére hogy 2000-től 15 százalékkal csökkent a vízkivétel. Általánosságban elmondható, hogy a vízhiány gyakoribb Dél-Európában, ahol a lakosság mintegy 30 százaléka él állandó, vagyis mind a négy évszakban vízhiányos területen, és akár 70 százalékuk olyan helyen, ahol a nyári időszakban a mezőgazdasági és a közüzemi felhasználás, valamint az idegenforgalom nagyobb vízigénybevétele miatt szezonális vízhiány van. Az intenzív öntözés miatt Olaszországban a Középső-Appenninek és a Pó-síkság, az Ibériai-félszigeten pedig a Guadiana és a Segura folyó egész évben súlyos vízhiánytól szenved.

Nem csak Dél-Európát sújtja

A vízhiány azonban nem korlátozódik a kontinens déli részei­re, más térségeiben az urbanizáció, valamint az energetikai és az ipari ágazatok vízigénye miatt szintén tapasztalható. A vízfelhasználásban a mezőgazdaság 58, az energiaszektor 18, a bányászat 11, a háztartások pedig 10 százalékkal részesednek, vagyis ez alapján a megújuló vízkészletek fő felhasználója a mezőgazdaság. A legnagyobb baj Cipruson, Máltán, Görögországban, Török­országban, Olaszországban és Spanyolországban van. Magyarország ebben az összehasonlításban előnyös helyzetben van, összességében hazánk vízellátása jó, a problémák a csapadék eloszlásából és hasznosításának hatékonyságából származnak.