Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

Így látják az oroszok a BRICS-en belüli érdekeket és törésvonalakat

2023. augusztus 19. 09:02

Sokan kongatták a vészharangot, hogy az Oroszországot is magában foglaló BRICS-csoport létrehozhatja a saját valutáját, és ezzel megtörheti a dollár hegemóniáját. Több tucat állam csatlakozna a szövetséghez, de a régi tagok közül nem mindegyik támogatja a szervezet terjeszkedését, sőt a közös valuta létrehozását sem.

2023. augusztus 19. 09:02
CSIN Kang; LAVROV, Szergej; DZSAISHANKAR, Szubrahmanjam ; PANDOR, Naledi; VIEIRA, Mauro
Matus Tibor
Matus Tibor

A Makronóm Intézet elemzőjének írása. 

Pár nap múlva Dél-Afrikában tartják a BRICS következő csúcstalálkozóját, amelyre az összes csatlakozni kívánó tagország vezetője meghívást kapott. A jelenleg elnöklő dél-afrikaiak szerint már 23 ilyen állam van.

A BRICS esetleges terjeszkedése, és különösen az, hogy ez az országcsoport saját valutát hozna létre, sokakat megrémít Nyugaton. Például Robert Kennedy Jr., az Egyesült Államok elnökjelöltje is azt mondta: 

Valójában mi ösztönöztük a BRICS létrehozását. Most 40 ország fenyegetőzik azzal, hogy elhagyja a dollárt mint a világ tartalékvalutáját. Ha ez így folytatódik, a nagy gazdasági világválság csupán könnyű sétának fog tűnni.” 

(A  BRIC rövidítést 2001-ben a Goldman Sachs közgazdásza, Jim O'Neill alkotta meg, hogy leírja a gyorsan növekvő gazdaságokat, amelyek majd együttesen uralják a globális gazdaságot.)

Viszont maguk az oroszok is sajnálattal állapítják meg, hogy a jelenlegi résztvevők – Oroszország, Kína, Dél-Afrika, India és Brazília – között nincs egyetértés abban, hogy milyen gyorsan bővítsék a soraikat. Még arról sincs, hogy egyáltalán bővítsenek-e. Nincs közös nevező a BRICS közös valutájának létrehozásában sem. Néhány tagállam egyáltalán nem akarja elhagyni a dollárt, az egyes országok álláspontja pedig nemcsak politikai, hanem gazdasági megfontolásokkkal is magyarázható.

India függése a nyugati tőkétől

Az öt BRICS-ország közül csak Kína és Oroszország büszkélkedhet legalább két évtizede stabil kereskedelmi többlettel. India importja például folyamatosan meghaladta az exportot, az ország kereskedelmi deficitje 2022-ben megközelítette a 280 milliárd dollárt.

India csak a globális pénzügyi piacról beáramló pénzeszközöknek köszönhetően képes fedezni ezt a hiányt. Ez magában foglalja az ottani tőzsdére beáramló tőkét és a legnagyobb indiai konglomerátumok által a nyugati bankoktól felvett hiteleket. Ezért Újdelhi nem engedhet meg magának drasztikus lépéseket a dollárrendszerből való kilépés érdekében.

Hogy ebből milyen bajai származhatnak Indiának, azt az idén januárban mutatta meg az amerikai Hindenburg Research, amikor a Gautam Adani – Narendra Modi indiai miniszterelnök régi munkatársa – tulajdonában lévő Adani Group részvényei összeomlottak. A cég közvetlen vesztesége elérte a 118 milliárd dollárt. A csoport vállalatai hosszú időre elvesztették a lehetőséget, hogy hitelfelvétellel vagy új részvények kibocsátásával fejlődjenek. 

A Vzgljad portál megállapította, hogy India szeretné élvezni a BRICS-tagság előnyeit, de nem lépne ki a dolláron alapuló globális világból. Nekik nem maga a dollár számít, hanem a nyugati pénzügyi piacokon összegyűjtött dollárbefektetések, ahol az indiai konglomerátumok által vásárolt leányvállalatok részvényeit jegyzik. Ha az Adani-csoporttal történtek nagyobb léptékben megismétlődnének, akkor India súlyos pénzügyi és általános gazdasági válsággal nézne szembe.

Brazília álma egy latin-amerikai közös piacról

Brazília is bekapcsolódik a globális részvénypiacokra. Az idén januárban hasonlót élt át, mint India, amikor csődbe ment Latin-Amerika legnagyobb kiskereskedelmi lánca, az Americas SA. Ez az eset Lula da Silva elnök számára újabb érvet szolgáltatott a programjához, amely a gazdaságban való nagyobb állami részvételt és a magántőke szigorúbb szabályozását tűzte ki célul.

 

Brazília, Indiával ellentétben, lelkesen áll a közös pénz bevezetéséhez. Ráadásul a BRICS Fejlesztési Bankot Lula da Silva régi munkatársa, Dilma Roussef vezeti.

 

Viszont nagyon óvatos a BRICS gyors bővülésével kapcsolatban. Ennek az oka nem a Peking növekvő politikai befolyásától való félelem, vagy az, hogy a szervezet erősödése kiválthatja a Nyugat ellenkezését, hiszen a BRICS könnyen tekinthető az USA, az EU és az általuk létrehozott nemzetközi intézmények ellensúlyának.

Az oroszok úgy vélik, hogy Brazília a jövőben inkább a latin-amerikai közösség vezetője lenne. Ezért a tagságuk a BRICS-ben, a nem nyugati országok elit klubjában, amelyhez más latin-amerikai államoknak nincs hozzáférése, jó érv Brazília vezetői ambícióinak megerősítésére. Így ki tudná használni azt a potenciális előnyt, hogy a latin-amerikai országok számára a BRICS-piacokhoz és e közösség programjaihoz való hozzáférés csak Brazílián keresztül lesz lehetséges (vagy rajtuk keresztül könnyebb és egyszerűbb).

Dél-Afrika – kísért a gyarmati múlt

Dél-Afrika, mint a kontinens gazdaságilag legfejlettebb országa, felvállalhatná Afrika gazdasági vezetőjének és az afrikai makrorégió központjának a szerepét, amennyiben ennek a feltételei adottak lennének. Afrika azonban túlságosan összetett és sokszínű kontinens, Dél-Afrikát pedig a gyarmati múltjából örökölt problémák terhelik.

Ha a dél-afrikai gazdaság globális pénzügyi rendszertől való függőségéről beszélünk, az  bizonyos tekintetben erősebb, mint Indiáé vagy Brazíliáé, viszont más jellegű.

Az apartheid rendszer és a nemzetközi szankciók alatt a dél-afrikai ipar megszokta, hogy a hazai erőforrások rovására fejlődik. Ugyanakkor az ország GDP-jének arányában a legmagasabb a tőzsdei kapitalizáció – 348,3 százalék (ez 2020-as adat, amikor India tőzsdei kapitalizációja 103, Kínáé 83, Brazíliáé 68,4, Oroszországé 46,8 százalék volt). Ez a hatalmas kapitalizáció annak köszönhető, hogy a brit és az amerikai tőke tulajdonában lévő nagy világcégek még mindig Dél-Afrikában vannak bejegyezve. A De Beers gyémánt- vagy a Gold Fields aranybányászcég számára a piac az egész világ. Ráadásul ezen vállalatok bányái és vállalkozásai nemcsak Dél-Afrikában, sőt nem csupán Afrikában találhatók. (A De Beers a világ 25 országában működik. A Gold Fieldsnek Dél-Afrika mellett Ghánában, Peruban és Ausztráliában is vannak bányái; és e két cégen kívül számos hasonló tőkeszerkezetű bányavállalat található Dél-Afrikában.)

 

Az oroszok szerint nem nehéz elképzelni, hogy e vállalatok részvényeinek összeomlásán keresztül ne tudnának nyomás helyezni a dél-afrikai vezetésre. Ugyanakkor ezek a cégek hatékonyan meg tudják védeni a saját érdekeiket az országon belül, és kedvezőtlen feltételek esetén a termelési beruházásokat Dél-Afrikából más államokba vihetik át. Emellett a Dél-Afrikában jelen lévő nyugati tőkének bőséges lehetőségei vannak arra, hogy befolyást gyakoroljanak az ottani politikára.

 

Mindezek megmagyarázzák miért fog ódzkodni Dél-Afrika a világgazdaságtól való elzárkózástól (akkor hová adná el a gyémántot és az aranyat?). Ezért is lenne még túl korai egy afrikai gazdasági makrorégió kialakításának lehetőségéről beszélni Dél-Afrika körül.

A helyzet azonban megváltozhat, ha a BRICS integráltabb és hatékonyabb struktúrára vált. Ebben az esetben Pretoria sikeresen és gyümölcsözően játszhatja e struktúra képviselőjének szerepét az afrikai kontinensen. Emellett Dél-Afrika a lehető leghosszabb ideig kapcsolatban maradhat a Nyugattal.

Kína dilemmája a Chimerica délibábja és a deglobalizáció logikája között

A BRICS-országok közül Kína tagozódott be leginkább a világgazdaságba (tavaly a kereskedelmi többlete 877,6 milliárd dollárt tett ki). Ugyanakkor ők profitálnak leginkább az USA-val (404 milliárdos többlet), az EU-val (276,6 milliárdos többlet) és Indiával (103 milliárdos többlet) folytatott kereskedelemből. Ez a helyzet Pekingnek megfelel, ha az USA és a kollektív Nyugat nem próbálna változtatni rajta azzal, hogy szankciókat vezetnek be kínai vállalatok és egész iparágak ellen, illetve nem zárnák el a piacaikat.

 

Kína érdekei szempontjából a világ gyors felbomlása makrorégiókra/valutaövezetekre inkább negatív forgatókönyv.

 

Ugyanakkor az Egyesült Államok és az Európai Unió intézkedései világossá teszik Peking számára, hogy egy ilyen szcenárió megvalósítása már elkezdődött. Ezért Kína abban érdekelt, hogy a lehető legtovább megőrizze azt, amit a „régi” globális világból meg tud tartani, miközben egy új világot épít, amely a lehető legtöbb országot magában foglalja. Ennek alapján Peking érdekelt a BRICS bővítésében és a szövetségen belüli hatékony intézmények kialakításában. Más kérdés, hogy komoly megbeszéléseket kell folytatni a többi taggal az ilyen intézmények hatásköréről és a politikájuk kialakításának mechanizmusairól.

Egy másik nagyon fontos szempont, hogy korábban a harmadik világ országai főleg nyersanyag-, élelmiszer- és energiaforrás-beszállítóként voltak érdekesek Peking számára. Most viszont Kína kénytelen új piacok után nézni. Az Egy övezet, egy út projekt, amelynek a célja korábban az volt, hogy garantált tranzit-infrastruktúrát hozzon létre a kínai áruk Európába jutásához, a korábbi formájában már nem annyira releváns. Peking így akarva-akaratlanul is érdekeltté válik az Egy övezet, egy út országainak fejlesztésében, hogy azok több kínai árut vásárolhassanak (amelyekről Európa és az Egyesült Államok idővel elkerülhetetlenül le fog mondani).

Oroszország lenne a BRICS élharcosa?

Az öt BRICS-ország közül Oroszország a középmezőnyben helyezkedik el a vásárlóerő-paritáson (PPP) számított GDP tekintetében (5,3 ezer milliárd dollár) – ez kevesebb, mint India (11,9 ezer milliárd) és Kína (30,3 ezer milliárd) teljesítménye, de több mint Brazíliáé (3,8 ezer milliárd) vagy Dél-Afrikáé (953 milliárd). A kereskedelmi többletet tekintve Oroszország (332 milliárd dollár 2022-ben) Kína (877,6 milliárd) után a második helyen áll a BRICS-államok között.

Emellett az oroszok a saját exportjukat sokszínűnek minősítik. Idetartoznak a szénhidrogének és egyéb nyersanyagok (amelyek importjában India és Kína érdekelt), emellett az élelmiszerek, amelyek szintén fontosak a világ két legnépesebb országa számára, végül az ipari termékek széles skálája. Egyes tételekben az orosz és a kínai ipari export még versenyez is a piacokért, sőt néhány területen Oroszországnak egyedülálló a versenyelőnye.

A kapitalizáció és a GDP arányát tekintve Oroszország az utolsó helyen áll a BRICS-államok között (a nominális GDP-je 46,8 százalék – abszurd lenne a kapitalizációt a GDP-hez PPP-ben hasonlítani). Ez azonban a Vzgljad szerint nem annyira az ottani tőzsde fejletlenségét bizonyítja, mint inkább az orosz gazdaság reálszektorának a globális pénzügyi rendszerbe való kisebb beágyazottságát. Az ottani gazdaság befektetési köre sokkal kevésbé függ a részvényárfolyamoktól és a határokon átnyúló tőkeáramlásoktól. Ez az, ami többek között segített Oroszországnak ellenállni a 2022-es szankcióknak.

Viszont a szankciók miatt Oroszország a BRICS-partnereknél jobban érdekelt a szövetség tagságának bővítésében és a kollektív intézmények kiépítésében, beleértve a közös valuta bevezetését is. A Nyugat másodlagos szankciókkal fenyegetheti a kis országokat, ahol részleges sikereket is elérhet. Azonban ha ezek a nyugati ellenőrzésen kívül eső BRICS-struktúrákon keresztül kezdenek együttműködni egymással (és Oroszországgal), Washington, London és Brüsszel kellemetlen helyzettel szembesül: vagy kilépnek a világ népességének több mint felét kitevő országok növekvő piacáról, vagy beletörődnek abba, hogy a szankciók szinte hatástalanok.

Oroszországnak nemcsak a büntetőintézkedések miatt van szüksége a BRICS-re. Az exportjához piacokra van szüksége, így kész olyan együttműködésről tárgyalni, amely segíti a partnereit a fejlődésben (azaz fizetőképesebbé teszi őket). És ez az a pont, ahol a BRICS-mechanizmusok nagyon hasznosak lennének.

A Vzgljad portál szerint ahhoz, hogy a BRICS-partnereit rávegye erre a lépésre, Oroszországnak mindegyikük számára be kell bizonyítania, hogy ez az ő érdekeiket szolgálja. Ez egy igazán ambiciózus feladat, amellyel az orosz külpolitika most szembesül.

 Kapcsolódó cikkeink: 

Oroszország éppen lenyomta a német gazdaságot 

Remekül szórakozik a BRICS-országokon az ember, aki kitalálta a nevüket

Címlapfotó: MTI/EPA/Halden Krog, A BRICS-országok külügyminisztereinek tanácskozása Dél-Afrikában 2023. június elején  
 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.



 


 

 

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Dixtroy
2023. augusztus 24. 10:30
Mókás dolognak gondolták összeterelni az ősellenség Indiát és Kínát, hogy majd úgyse jutnak semmire, pedig volt ám már példa rá, hogy például a németek és franciák is valahogy meg tudtak egyezni.. Szinte egészen biztos vagyok benne, hogy már megvan a dollár urainak a terve, hogyha közös valuta jönne létre, és még versenyképes is lenne a dollárhoz képest, hogyan heréljék ki, lásd euró. A közös pénz lehetne mortar, ha már téglákról van szó..
Kovács Ubul
2023. augusztus 19. 11:16
"Dél-Afrikát pedig a gyarmati múltjából örökölt problémák terhelik." - mégpedig: "a kontinens gazdaságilag legfejlettebb országa". Átkozott gyarmati múlt :((((
Kovács Ubul
2023. augusztus 19. 11:03
"az oroszok a saját exportjukat sokszínűnek minősítik" :))))))))))))))))))))))))))))))))))
Cillei-Ulrich
2023. augusztus 19. 10:10
Alakul ez már egyre több ország csatlakoznak. Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. A jelenleg Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló BRICS országcsoport augusztus 22-24-i johannesburgi csúcstalálkozóján várhatóan a csoport bővítése is terítékre kerül. CSATLAKOZÁSI SZÁNDÉKÁT JELEZTE A TÖBBI KÖZÖTT SZAÚD-ARÁBIA, ALGÉRIA, ARGENTÍNA, IRÁN, EGYIPTOM IS. Na tessék dollár papáék. Ezt ti intéztétek el kemény böszmeségetekkel.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!