A helyi albérleti piacok működésében azonban nem lát eltéréseket a régióvezető, csupán a bérleti díjakban, amelyekben valamelyest tükröződnek a lakásárak különbségei. Ugyanakkor szerinte mindenütt megfontolandó lehet, hogy a diákok családja az albérlet évekig tartó fizetését inkább egy lakás megvételével próbálja kiváltani. Bár azoknál a hirdetési árak nem nagyon mozdulnak, a gyakorlatban alkuképesnek bizonyulnak: „10-15-20 százalékos alkukkal is találkozunk”. Farsang Sándor tapasztalata szerint a vevők érdeklődésének fókuszában továbbra is a jó helyen lévő, felújított, első-második emeleti, lehetőség szerint erkélyes lakások állnak. Míg korábban a szűkös kínálat miatt gyakran kellett kompromisszumot kötniük, most válogathatnak is a számukra megfelelők között.
Pécsett is hasonló benyomásokat szerzett Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője. Az albérletek iránti érdeklődés itt sem pörgött fel a ponthirdetés előtt. Tapasztalata szerint juthat mindenkinek szállás a városban, bár drágábban, mint tavaly. Új jelenségnek látja, hogy míg korábban a hallgatók erősen ragaszkodtak az egyetemhez közeli lakásokhoz, az idén már több utazást is vállalnának, csak hogy olcsóbb legyen a lakbér. A bérlés helyetti vásárlás itt is életképes opció lehet. Az átlagos pécsi lakásárak közepesnek mondhatók (470 ezer forint/négyzetméter). Jelenleg kereslet leginkább az elérhetőbb árú panellakásokra van.
Győr-Moson-Sopronban, ahol közel tízezer, és Veszprémben, ahol mintegy háromezer nappali tagozatos hallgató tanul, kicsit más képet mutat a nyárközepi albérletpiac. Ahogy Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője fogalmaz: „dübörög az albérletpiac, csak kínálat nincs már”. Tapasztalata szerint ilyenkor mindent ki lehet adni. Amint meghirdetnek valamit, azt már el is viszik. A vásárlás itt is szóba jöhet, az átlagos árak ugyan magasak (620–650 ezer forint/négyzetméter), de a kereslet stagnál, érdeklődés leginkább a kisebb, olcsóbb, belváros közeli ingatlanok iránt van. A hallgatók családja esetleges konkurensként számolhat azokkal a befektetőkkel, akik – bár most a korábbiaknál kevesebben aktívak – lakások felvásárlásával és bérleménnyé alakításával foglalkoznak.
A jól fejlődő helyi ipar és a szállásbefektetők arra épülő aktivitása határozza meg egy másik egyetemi város, Kecskemét albérleti piacát is. Az üzlet virágzik, a bérleti díjak dinamikusan emelkednek, de ezeket sokkal inkább az autóipar vonzása mozgatja, mint a kétezer hallgató igénye. Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője szerint a régió másik egyetemi városában, Szegeden sokkal inkább a diákok állnak a bérleti piac fókuszában.
Ezt meg is alapozza a közel húszezres lélekszámuk. Ám nekik is valamelyest magasabb lakbérekkel kell számolniuk a tavalyinál, noha ez a növekedés egyelőre elmarad az inflációtól. Piros Szilvia tapasztalatai szerint ősszel, amikor a kiadók attól tarthattak, hogy a rezsiköltségek megugrása miatt erősen szűkül a kereslet, csak igen óvatosan emelték a lakbéreket. Majd látva, hogy „túlélték a telet”, tavasszal és nyár elején kezdték behozni az elmaradást. „Ma Szegeden 120 ezertől indulnak az albérletek, 140 ezertől kezdődnek a jobbnak mondhatók, de 2-300 ezer forintig is elmegy a kínálat.” Bár ez utóbbiakat nyilván nem a diákoknak szánják. Ugyanakkor vannak olyan – leginkább őket célzó – hirdetések is, amelyekben egy-egy nagyobb lakás valamelyik szobáját kínálják a leendő bérlőtársnak.