Felvettek? Indulhat a küzdelem a megfizethető nagyvárosi albérletekért!

A felsőoktatási ponthatárok július 27-ei kihirdetésével elindult a lázas albérletkeresés, főként az elsőéves diákok és szüleik részéről. A gólyákat ezúttal az OTP Ingatlanpont szakemberei igyekeztek segíteni. Szerintük a 2023-as felvételik során a szokásosnál jóval többen vártak az albérletkereséssel a felvételi vizsga biztos eredményéig, a felvételi ponthatárok kihirdetésééig.

Így alakulnak a budapesti albérletárak

Az Ingatlan.com és a Cordia minapi közös felmérése szerint – az ingatlanhirdetési portálok adatai alapján – 2020. januárja óta Budapesten az egyszobás lakások átlagos bérleti díja 25, a kétszobás albérleteké 34, a háromszobás otthonoké pedig 37 százalékkal emelkedett. A bérleti díjakat tekintve közel 50 százalékkal kerülnek ma többe a két- és háromszobás új építésű lakások, amelyek bérleti díja 277–420 ezer forint között mozog, de a legmagasabb árkategóriában akár havi 900 ezret is szeretnének kapni a bérbeadók – bár ez aligha az egyszeri diákok által keresett típus. 

A felmérést még májusban végezték, ekkor az átlagos négyzetméterenkénti bérleti ár a fővárosban elérte a 4500 forintot, ezen belül 4700 forinttal a pesti egyszobásak a legdrágábbak, 3260-nal pedig a budai kétszobásak a legolcsóbbak. A városrészek drágulási rangsorát a VIII. kerületi Corvin-negyed és a Középső-Ferencváros vezeti, itt akár másfélszeres is lehet az áremelkedés. Azaz e szerint a felkapott környékek jó állapotú lakásainak kiadási ára együtt mozog az inflációval. Az új építésű ingatlanok bérleti díja másutt is jelentősen nőtt, de a keresletet az elhelyezkedés is befolyásolja. A belső kerületekben az egyetemek, irodák, idegenforgalmi célpontok közelsége miatt a kisebb lakások népszerűbbek, a kertvárosi övezetekben viszont inkább a családi otthonokat keresik a bérlők, főképp a járvány óta.

A trendek vidéken: Debrecen, Miskolc és Eger

Északkelet-Magyarországon is érezhető volt eddig a kivárás, mintha az ingatlanpiacon tapintható bizonytalanság átragadt volna az albérletkeresőkre is. Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont régióvezetője igencsak eltérő lélekszámú és árszínvonalú egyetemi városokra lát rá. Közülük kiemelkedik Debrecen a több mint 20 ezer hallgatójával és a vármegyeszékhelyek között a második legmagasabb átlagos lakásárával (630 ezer forint/négyzetméter). A sorban következő Miskolcnak csak mintegy negyedannyi hallgatója van, a lakásai pedig jóval olcsóbbak (az átlagár 360 ezer forint/négyzetméter).

 A helyi albérleti piacok működésében azonban nem lát eltéréseket a régióvezető, csupán a bérleti díjakban, amelyekben valamelyest tükröződnek a lakásárak különbségei. Ugyanakkor szerinte mindenütt megfontolandó lehet, hogy a diákok családja az albérlet évekig tartó fizetését inkább egy lakás megvételével próbálja kiváltani. Bár azoknál a hirdetési árak nem nagyon mozdulnak, a gyakorlatban alkuképesnek bizonyulnak: „10-15-20 százalékos alkukkal is találkozunk”. Farsang Sándor tapasztalata szerint a vevők érdeklődésének fókuszában továbbra is a jó helyen lévő, felújított, első-második emeleti, lehetőség szerint erkélyes lakások állnak. Míg korábban a szűkös kínálat miatt gyakran kellett kompromisszumot kötniük, most válogathatnak is a számukra megfelelők között.

Győr-Moson-Sopronban, ahol közel tízezer, és Veszprémben, ahol mintegy háromezer nappali tagozatos hallgató tanul, kicsit más képet mutat a nyárközepi albérletpiac. Ahogy Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője fogalmaz: „dübörög az albérletpiac, csak kínálat nincs már”. Tapasztalata szerint ilyenkor mindent ki lehet adni. Amint meghirdetnek valamit, azt már el is viszik. A vásárlás itt is szóba jöhet, az átlagos árak ugyan magasak (620–650 ezer forint/négyzetméter), de a kereslet stagnál, érdeklődés leginkább a kisebb, olcsóbb, belváros közeli ingatlanok iránt van. A hallgatók családja esetleges konkurensként számolhat azokkal a befektetőkkel, akik – bár most a korábbiaknál kevesebben aktívak – lakások felvásárlásával és bérleménnyé alakításával foglalkoznak.

 Ezt meg is alapozza a közel húszezres lélekszámuk. Ám nekik is valamelyest magasabb lakbérekkel kell számolniuk a tavalyinál, noha ez a növekedés egyelőre elmarad az inflációtól. Piros Szilvia tapasztalatai szerint ősszel, amikor a kiadók attól tarthattak, hogy a rezsiköltségek megugrása miatt erősen szűkül a kereslet, csak igen óvatosan emelték a lakbéreket. Majd látva, hogy „túlélték a telet”, tavasszal és nyár elején kezdték behozni az elmaradást. „Ma Szegeden 120 ezertől indulnak az albérletek, 140 ezertől kezdődnek a jobbnak mondhatók, de 2-300 ezer forintig is elmegy a kínálat.” Bár ez utóbbiakat nyilván nem a diákoknak szánják. Ugyanakkor vannak olyan – leginkább őket célzó – hirdetések is, amelyekben egy-egy nagyobb lakás valamelyik szobáját kínálják a leendő bérlőtársnak. 

Szeged egyáltalán nem olcsó (550 ezer forint/négyzetméter), de a vásárlás itt is alternatívája lehet a hosszú távú bérlésnek. Talán csak annyi a helyi adásvételek sajátossága, hogy ezekben nem látszik akkora visszaesés, mint amilyenekről általában szólnak a piaci hírek. Piros Szilvia szerint itt is észlelhető a szereplők nagyobb óvatossága.

Web: makronom.eu

Fotó: shutterstock