A kormány álláspontja világos: ameddig az OTP az ukrán feketelistán szerepel, nincs támogatás.
Hétfőn tovább folytatódott a sok hete tartó huzavona az Európai Békekeret 500 millió eurós, Ukrajnának küldendő segélyéről. Az uniós külügyminiszterek találkozóján patthelyzet alakult ki.
Kijev feketelistára tette az OTP-t, amiért változatlanul működteti oroszországi fiókjait, ezzel pedig – Ukrajna véleménye szerint – hozzásegíti Putyint „háborús gépezetének működtetéséhez”. A vádaskodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már többször határozottan visszautasította, ahogyan az OTP vezetése is, amely tételesen cáfolta az ukránok gyanúsítgatását.
A magyar kormánynak végül elfogyott a türelme, és közölte: ameddig Ukrajna fenyegetőzik és zsarolással próbálkozik, a Kijevnek beígért 500 millió eurós hadisegélyt blokkolni fogja. Úgy tűnik azonban, Kijevnek fontosabb a listázási PR-kényszer, mint a valós támogatás, és nem hajlandó kompromisszumra, annak ellenére sem, hogy Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője is igyekezett elsimítani a nézeteltéréseket, és felhívni az ukrán kormány figyelmét az esetleges téves információkra, amelyek alapján az érintett magyar bank neve a listára került.
Miután az álláspontok befagytak, nehezen látni a szabad utat a hadisegély magyar engedélyezése előtt. Az Euobserver a minap az Orbán-gyűlöletéről ismert Olekszij Goncsarenót szólaltatta meg az ügy kapcsán, aki világosan leszögezte: Kijevnek esze ágában sincs levenni az OTP-t a listáról. Az ukrán parlamenti képviselő a jól ismert érzelmi töltésű paneleket használva indokolt: „A magyar bank továbbra is jelen van Oroszországban, tevékenysége után adót fizet, amelyből Putyin rakétákat gyártat, hogy aztán ártatlan ukránok otthonát rombolja le velük” – mondta, hozzátéve: Magyarország egyszerre akar üzletelni Oroszországgal és jó kapcsolatot kialakítani Ukrajnával, de a kettő együtt nem működik, ezért a kormánynak választania kell.
A magyar kormány számtalanszor világossá tette: semmiféle zsarolásnak semmilyen ügyben nem enged. Az OTP-botrány szimbólumává vált Kijev egyre ellenségesebb magatartásának Magyarország felé és annak, hogyan elégelte meg az Orbán-kabinet a folyamatos fenyegetőzést és zsarolást. A viszony romlásában óriási szerepet játszott a The Washington Post által május közepén kirobbantott botrány. A lap az amerikai titkosszolgálatok kiszivárgott jelentéseire hivatkozva közölte: Zelenszkij elnök fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy a magyar gazdaságot a padlóra küldje, egyszerre bosszulva meg Magyarország „Kreml-barátságát” és hozva olyan kiszolgáltatott, zsarolható helyzetbe, amely a szankciókkal és a fegyverszállításokkal kapcsolatos álláspontját is Brüsszelnek (Washingtonnak) tetszően változtathatja meg. Zelenszkij robbantásos fenyegetőzésére reagálva Szijjártó Péter akkor úgy fogalmazott: Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben, amíg pedig ezen nem változtat, addig Magyarország nem tud részt venni az Európai Békekeretből fizetett fegyverszállításokkal kapcsolatos döntésekben. „Figyelembe véve a Barátság kőolajvezeték felrobbantásával való fenyegetőzést, szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter a hétfői külügyi ülés után elmondta: „Továbbra sem járultunk hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió az Európai Békekeret megnövelt összegéből újabb ukrajnai fegyverszállításokat finanszírozzon, hiszen korábban világossá tettük, hogy csak abban az esetben vagyunk hajlandóak a blokkolásunkat feloldani, ha az ukrán hatóságok véget vetnek annak a nevetséges, hazug állapotnak, amelynek nyomán az OTP-t mint a legnagyobb magyar bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájára tették. Azért az mégiscsak nonszensz, hogy miközben Ukrajna az Európai Uniótól és benne Magyarországtól újabb és újabb anyagi áldozatvállalást vár a fegyverszállítás finanszírozására, addig a legnagyobb magyarországi bankot a háborús szponzorok listájára helyezi, és ott tartja. Világossá tettem itt Luxembourgban a főképviselőnek is és valamennyi tagállami miniszter kollégának is, hogy legyenek kedvesek lépéseket tenni ők is az ukránok irányába. Ha nekik ennyire fontos ennek az újabb 500 millió eurónak a kifizetése a fegyverszállításokra, akkor legalább annyit tegyenek, hogy érjék el az ukránoknál, hogy az OTP-t vegyék le erről a listáról”.
Fotó: MTI
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Egyelőre nincsen hivatalos ferencvárosi bejelentés...
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Tizenkét nép után tett közzé ismét egy bejegyzést.
Ha a Tisztelet és Szabadság Pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítana?
A BRFK folyamatosan tájékoztatást ad a szurkolókkal kapcsolatban.
A szervezett baloldal 2026 tavaszára lényegében széthullott.
