„Oroszország baráti szomszédjaként és az új korszak átfogó stratégiai koordinációs partnereként Kína támogatja Oroszországot a nemzeti stabilitás megőrzésében, valamint a fejlődés és a jólét elérésében” – mondta a kínai minisztérium szóvivője.
A Global Times idéz a CNN és a The New Yorker elemzéseiből, amelyek szerint „fennáll annak a lehetősége, hogy Putyin elveszíti a hatalom vaspálcáját, vagy „lelepleződik Putyin gyengesége”, illetve „nem ez az első eset idén tavasszal, amikor Moszkvát gyengének látjuk”. A kínai lap elemzője viszont minderre úgy reagált, hogy
„a lázadás ilyen rövid időn belüli elfojtása tulajdonképpen megszilárdította a Putyin-kormányzat tekintélyét, amely csekély hatással van az Oroszország és Ukrajna közötti frontvonal eseményeire”.
Azért ne vádoljuk a Global Timest teljes egyoldalúsággal, hiszen kitűnően egyensúlyoz. Sokadszorra is kiemelik, hogy egyes nyugati politikusok abban reménykedtek, hogy Putyin elveszti az ország feletti uralmát, miközben Oroszország káoszba kerül, így az orosz csapatok visszavonulnak Ukrajnából, sőt voltak, akik azt remélték, hogy a Wagner-lázadás elhúzódásával Oroszország meggyengül vagy kettészakad. Emellett viszont engedték, hogy Vang Ji-Vej, a Renmin Egyetem professzora kétkedésének is hangot adjon. Szerinte bár a lázadás gyorsan lezárult, a Wagner-katonák visszavonulása néhány kérdést megválaszolatlanul hagyott, beleértve a félkatonai csoport és az orosz hadsereg közötti régóta tartó konfliktus megoldását. A szakértő szerint a lázadás rossz hatással lesz az orosz politikai helyzetre, a hadsereg stabilitására, és Putyin jövőbeli próbája lehet, hogy miképp lehet megszüntetni a gyengülő vezetésről szóló külső véleményeket és megszilárdítani a rendet.
Vang szerint ez az esemény jelezheti Putyin és az orosz hatóságok számára, hogy