A vállalatok finanszírozásának legújabb lehetőségeiről esett szó a Joint Venture Szövetség (JVSZ) június 8-ai Economy Brunch nevű üzleti és networkingreggelijén. Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár friss, részletes képet adott a gazdaságstratégia irányairól, és elmondta, milyen fejlesztési forrásokkal és hitelprogramokkal tervezhetnek a cégvezetők.
Ahogyan arról a minap a makronom.eu beszámolt, a Joint Venture Szövetség június 8-án tartott Economy Brunch üzleti és networkingreggelijének fókuszában a kis- és közép-, valamint a nagyobb vállalatok számára is igen lényeges finanszírozási formák, a hitelezési környezet változásai álltak.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára, Lóga Máté előadásában részletesen bemutatta a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, a fejlesztések, szabályozások lehetséges irányait és a ma elérhető finanszírozási, támogatási lehetőségeket. Először arra mutatott rá, hogy miképp változott meg a külső környezet, amelyben a hazai vállalatoknak működniük kell.
A Covid-járvány tovagyűrűző hatásain, a háborún az elhibázott szankciós politikán, továbbá az ezek révén kialakult energiaválságon túl hatalmas kihívást jelent a globális támogatási verseny felerősödése. Az Egyesült Államok úgynevezett inflációcsökkentő törvénye (Inflation Reduction Act, IRA) jelentős versenyelőnyt teremtett a tengerentúli ipar, mindenekelőtt elektromosjármű-gyártás számára. Az IRA ráadásul
Az energiapiacon is komoly átalakulás közepén vagyunk. A ma működő energetikai rendszereket nem arra tervezték, hogy a háztartási és nagyobb naperőművek ilyen volumenű energiát tápláljanak vissza. A megújulók energiamennyisége ráadásul különböző időszakokra vetítve is kiszámíthatatlan, a termelőegységeik beruházási költsége pedig jelentős: ezért a zöldenergia jelenleg nem feltétlenül minden esetben a legkedvezőbb árú energia, ha a beruházási költségeket is figyelembe vesszük. Ugyanakkor az államtitkár hozzátette, hogy
ami önmagában is indokolja a további hazai energetikai fejlesztéseket, például a paksi atomerőmű mielőbbi bővítését.
A költségvetés és a vállalati világ pénzügyeiről szólva elmondta: a 2022-es energiacsapdából kikerültünk ugyan, az árak visszarendeződtek, de az energiaválság utóhatásai még ma is érzékelhetők.
Az energiahelyzet vagy éppen Amerika egyre látványosabb piacvédelme mellett jól ismert kihívás a forintkamatok magas szintje. Szerencsére azonban az infláció stabil csökkenése elindult – derült ki Lóga Máté előadásából. Mint fogalmazott, a jelenlegi magas kamatkörnyezet – a pénzromlás mértékének gyorsabb ütemű javulása esetén – belátható időn belül ugyancsak javulhat. Az államtitkár szavaiból kiderült, hogy folyamatosan vizsgálják az állami beavatkozások további lehetőségeit, akár a Baross Gábor Újraiparosítási Program újabb körének megnyitását is.
Az államtitkár szerint bár sokan erős beavatkozásnak vélték a kötelező akciózási rendeletet vagy éppen a nem állampapírból származó kamatjövedelmekre július elsejétől kivetendő szochoadódöntéseket, fontos kiemelni, hogy míg előbbi nemzetközi példákkal is megalapozott, a piaci szereplők gyakorlatához jól igazodó, hatékony intézkedésnek bizonyult, addig a május végi esetében
Kiemelte, hogy a lakossági mellett az intézményi befektetőktől is nagyobb állampapírpiaci részvételt várnak el.
Az államtitkár a Makronóm Intézet elemzésére utalt. Kifejtette, hogy a hitelezési piacot megtámasztó kormányzati intézkedések, például a Baross Gábor Hitel- és Tőkeprogramok, illetve a Széchenyi Kártya Program mintegy 1,6 százalékponttal járulnak hozzá az idei GDP-növekedéshez,
vagyis ezek nélkül recesszió lenne az idei évben. Amennyiben a Baross Gábor Program őszi kifutásával a hitelpiac újra kiszáradt likviditása csökkenést mutat, elképzelhető a program újabb köre is.
Az államtitkárt a KPMG szenior igazgatója, Simonyi Tamás követte az előadók között. A szakértő részletesen elemezte a jelenlegi világgazdasági helyzetet, a járvány, az energiasokk és az infláció hatásait, megállapítva, hogy ezekben a bizonytalan időkben mennyire fontoss a racionális megfontolás akár a vállalati beruházások, akár a befektetések terén.
A félnapos konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén a finanszírozási helyzetről, lehetőségekről is szó esett a Joint Venture Szövetség Economy Brunch üzleti és networkingreggelijén. Elhangzott, hogy
Legyen szó beruházások finanszírozásáról vagy éppen forgóeszköz-finanszírozásról, a piaci alapú hitelek jelentős mértékben drágultak.
A beszélgetést Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója vezette. Résztvevői pedig Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese, Marót Csaba, a Raiffeisen Bank Zrt. közép-magyarországi régióvezetője, valamint Tóth József, a Hiventures Zrt.vállalati befektetési igazgatója voltak.
Egyébként ezt több elemzési központ, többek közt a Makronóm Intézet is néhány hónapja előre jelezte. Ugyanakkor vállalati finanszírozásra a kamatcsökkenés megvalósulásáig is szükség van, amelyet jelenleg főként a támogatott hitelek, így a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor program jelentik. Továbbá sok az olyan tőkebefektetési lehetőség a piacon, amellyel a kormányzat támogatja a vállalkozókat, többek közt a Hiventures kínálatában.
A támogatások és a támogatott tőkebefektetések a GDP-növekedésre is jó hatással vannak, másfelől nagyon érdemi előrelépési lehetőséget biztosítanak a válságban is kihívást látó, agilis vállalkozások számára akár forgóeszközök, akár beruházások finanszírozása terén.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) október 3-án rendezte meg a JVSZ Makro Konferenciát, amelynek fókuszában az EU-s versenyképesség romlása és a hazai gazdaság kihívásai álltak. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedésének motorja 2025-ben a beruházások és a belső kereslet lehet. Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza a demográfiai kihívások, a zöldátállás és a munkaerőpiaci problémák mellett a multikrízis, azaz a többszörös válsághelyzet kezelésének szükségességéről beszélt. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnökségi tagja pedig bemutatta a JVSZ Economy Index friss mutatóját, amely némi optimizmust tükröz, de egyelőre inkább a cégek kivárását jelzi. Az eseményen két tucat ismert döntéshozó szólalt meg.
A kölcsön felvételéhez nem lesz szükség a szakmunkás végzettségre.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
