„Made in America” – avagy honnan lesz elegendő ásványkincse az USA-nak?

Amikor az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció kigondolta az inflációcsökkentési törvényt, akkor alapvetően abból indultak ki, hogy az elektromos járművek zöldtechnológiáinak előmozdításával szeretnék mérsékelni az éghajlatváltozást. Ez az alapgondolat tehát visszaköszön a gigantikus törvénycsomagban, amely részben a jogszabály által biztosított adójóváíráshoz kötődik. De a törvény, a „Made in America” a célkitűzéseinek megfelelően úgynevezett hazai beltartalmi (vagy minimális belföldi gyártási tartalmi) rendelkezéseket is magában foglal. Ezek pedig megkövetelik, hogy az otthon gyártott vagy összeszerelt járművek akkumulátoraiban található ásványi anyagokat – beleértve

A „Made in America” problémái

Ez a két rendelkezés viszont problémás, hiszen az Egyesült Államok szabadkereskedelmi partnerei közel sem termelnek eleget a fent említett ásványokból ahhoz, hogy ezek az ösztönzők működőképesek legyenek. Mindezek arra késztetik a közigazgatást, hogy gondolja újra a prioritásait. Esetleg azzal kezdve, hogy bővíti azoknak a kereskedelmi partnereknek a számát, amelyeknek megvannak ezek az ásványai, és tudják azokat az Egyesült Államok számára biztosítani.

Még március végén adott ki egy iránymutatást az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma és az Internal Revenue Service (IRS) az inflációcsökkentési törvény végrehajtása vonatkozásában, amely némi mozgásteret mutatott a jogszabályban szereplő belföldi tartalom fogalmának értelmezésében. Ez az iránymutatást egyfelől jelzésértékű volt, hogy az Egyesült Államok kész túllépni a „Made in America”-n, egyúttal kibővíti a kritikus ásványianyag-importforrásait a barátságosabb országok bevonásával. Ez viszont továbbra is kizárja a valamilyen kínai tartalommal ellátott járműveket. Az iránymutatás mellett a javasolt szabályalkotásról szóló közleményben az pénzügyminisztérium, valamint az IRS tisztviselői világossá tették az inflációcsökkentési törvény hazai tartalmi követelményeit is a kritikus ásványokra és az elektromos járművek akkumulátoraira vonatkozóan, amely szabályok április 18-án léptek hatályba.

Az iránymutatásban szereplő barátok meghatározása szerint ezek olyan országok, amelyekkel az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást (FTA) kötött. Ideértendő Japán is a kritikus ásványokra vonatkozó, közelmúltban megkötött megállapodás szerint. Viszont még így is kihívást jelent az USA számára a kobalt és a nikkel. Épp ezért lett szükséges, hogy az USA kiterjessze a „látókörét” a tekintetben, hogy ki számít baráti országnak. Ez nem zárja ki, hogy az USA olyan országokkal is bányászati-kitermelési egyezségeket kössön, amelyekkel egyébként biztonsági partnerséget ápol. Így nincs kizárva az sem, hogy készül egy ilyen megállapodás az Európai Unióval, viszont egy esetleges USA–EU ásványianyag-beszerzési integráció épp ugyanazokkal a  problémákkal néz szembe, mint jelenleg az EU – azaz a szűkös ellátási keresztmetszetekkel. 

Jelenleg 7500 dolláros adójóváírás – átszámítva ez nagyjából bő 2,5 millió forint – vehető igénybe olyan jármű vásárlója számára, amely gyártása során ezeket az energiatakarékos elemeket és akkumulátorait tartalmazza. Pontosabban ez két adójóváírást jelent: egyfelől tartalmaz egy 3750 dolláros – több mint 1,2 millió forintos – jóváírást a hazai kritikus ásványianyag-beszerzésre, amely lényegében a nyersanyagokat jelenti, másfelől egy szintén 3750 dolláros jóváírást csak az akkumulátorkomponensek, tehát a már összerakott akkuvégtermék hazai beszerzésére.

Az új iránymutatás így konkrét tartalmi követelményeket dolgozott ki, amelyeket 2027-ig kell fokozatosan bevezetni. Viszont mindezek már most, az enyhébb követelmények ellenére problémákat vetnek fel az autógyártók és a fogyasztók körében, hiszen sok jármű, amely eredetileg még jogosult volt a teljes jóváírásra, pár hete, április 18-a óta már csak részleges jóváírásra jogosult.

Lesz-e az USA-nak elég bányászati képessége?

A valóságban viszont az USA azt nem várhatja, hogy a céljait kizárólag hazai és észak-amerikai termelés révén teljesíteni tudja. Igaz, hogy maga az inflációcsökkentési törvény meglehetősen sikeres volt a járműakkumulátor-összeszerelő üzemekbe, valamint a kritikus ásványi anyagok újrahasznosításába történő beruházások katalizálásában, viszont 

De még ha ez utóbbi meg is történt volna, akkor sem beszélhetnénk sikerről, legalábbis ebben a vonatkozásban, hiszen a bejelentett beruházások és a zöldmezős bányászati projektekkel való tényleges kitermelés és feldolgozás megvalósulása közötti fáziskésést vagy időeltolódást jobb esetben években, rosszabb esetben évtizedekben mérik, nem pedig hónapokban…

Mindeközben amúgy sincsen túl nagy kedv a hazai kritikus ásványinyersanyag-termelés bővítésére. Míg az elektromos járművek akkumulátorait olyan korszerű, csúcstechnológiát alkalmazó létesítményekben gyártják, mint a Panasonic és a Tesla közös vállalkozása, a nevadai Gigafactory, a bányászat továbbra is környezetvédelmi aggályokkal terhelt iparág. A Belügyminisztérium januári döntése, amely a minnesotai Boundary Waters Canoe Area Wildernesstől északra tervezett réz- és nikkelbányászat megakadályozásáról szólt, rávilágít az USA készleteinek új, hazai forrásokkal való bővítésével kapcsolatos számos környezeti és társadalmi kihívásra.

Hogy ezt a kihívást megoldják, a pénzügyminisztérium és az IRS iránymutatása felsorolja azokat az országokat, amelyek jelenleg teljesítik a beszerzési követelményt. Ez 21 olyan ország, amelyekkel az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást kötött, valamint Japán, mégpedig a fentebb már említett kritikus ásványokra vonatkozó megállapodás révén. Ezen a 21-es listán pedig számos fontos állam szerepel. Olyan nagy lítiumkitermelők, mint Ausztrália és Chile, ámde 

További kihívást jelent, hogy a mindhárom ásvány feldolgozókapacitásának bővítésére irányuló beruházások, amelyeket jelenleg Kína ural, elmaradnak az akkumulátor-összeszerelések utóbbi években látványosan felfutó igényei mögött. Az inflációcsökkentési törvény hatálybalépése óta mindössze két projektet jelentettek be: az egyik egy Tesla lítiumfeldolgozó üzem Texasban, a másik egy többcélú kísérleti létesítmény Illinois-ban. A friendshoringon alapuló stratégiának nehéz lesz megfelelnie akár a belföldi, azaz amerikai e-autó-gyártóknak, hogy vásárlói hozzáférhessenek az inflációcsökkentési törvény teljes adójóváírásához. Hacsak nem képes az Egyesült Államok pár hónap leforgása alatt ásványianyag-megállapodásokat kötni a szabadkereskedelmi egyezségeken kívül eső országokkal.

Ha az inflációcsökkentési törvény ösztönzőihez való hozzáférés kihívást jelent, a büntetések elkerülése még nagyobb probléma. Jövőre, azaz 2024-től kezdődően minden olyan jármű, amely „aggodalomra okot adó külföldi szervezet” – a terroristaszervezetek és államok sok országot tartalmazó hosszú listája, de különösen immár a Kínai Népköztársaság – által gyártott akkumulátor-alkatrészeket tartalmaz, egyáltalán nem lesz támogatható. 2025-től pedig az adójóváírás megvonása kiterjed a kritikus ásványi anyagokra is.

Az amerikai cégek viszont kreatív módon értelmezik az „aggodalomra okot adó külföldi szervezet” szabályozását, ami tükrözi Kína vezető pozícióját az elektromos autók akkumulátorainak piacán, és próbára teszi a hazai tartalomra vonatkozó rendelkezések határait. 

Mindkét autógyártó együttműködik a kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Co. Limited) céggel, hogy engedélyezzék a cég lítiumvas-foszfát akkumulátortechnológiáját. Bár a CATL nem kínai állami tulajdonban van, Marco Rubio szenátor (R-FL) nyilvánosan megkérdőjelezte, hogy a cég közvetve részesülhet-e az IRA adókedvezményeiből.

Ezek a kihívások a kritikus ásványi anyagok ellátási láncainak biztosítására irányuló, szabadkereskedelmi megállapodáson alapuló friendshoring megközelítés jelentős korlátait tárják fel. Jelenleg az Egyesült Államok barátságának szűk értelemben vett meghatározása számos harmadik országot kizár, például a Fülöp-szigeteket, amelyekkel az Egyesült Államoknak egyértelmű (és egyre bővülő) biztonsági megállapodásai vannak, valamint Indonéziát.

A törvény megfogalmazásában az „aggodalomra okot adó külföldi szervezet” záradék már most is világossá teszi, hogy kik a vélt ellenségek.

Borítókép: 123rf