Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Az orosz–ukrán háború nemcsak geopolitikai problémákat, de jelentős egyházpolitikai konfliktusokat is kiváltott az ukránok körében. Szembefordítják az azonos elveket vallókat ezekben a nehéz időkben.
A történet Ukrajna függetlenségének kezdetére, az 1990-es évek elejére vezethető vissza, amikor Filaret Deniszenko kezdeményezésére megalakult az Orosz Ortodox Egyház által szakadárnak minősített, erősen oroszellenes Kijevi Patriarchátus, mivel nem ismerték el, hogy még a 17. században Ukrajna a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá került. Az országban az ortodox egyházak közötti ellentét az évek során, hosszú időn át lappangott. Az ellentét kiéleződése a 2014-es orosz–ukrán konfliktus kirobbanása idejére datálható.
Háború idején az élet minden szinterén egy szikra is könnyen belobban, ezt bizonyítja a Moszkvai Patriarchátus alá kanonikusan tartozó Ukrajnai Ortodox Egyház (UOCMP:Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate) és a Kijevi Patriarchátusból kialakuló Ukrajnai Ortodox Egyház (OCU: Orthodox Church of Ukraine) közötti összetűzések sorozata. Az agresszió okozta feszültségek a vallási életre is kiterjedtek. A kialakult probléma azért lett kiemelten fontos a mindennapi életben, mivel az ukránok nagy százaléka vallásos, és életvitelszerűen gyakorolja is a hitét. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) adatai szerint a lakosság 85 százaléka keresztény, a vallásgyakorlók 72 százaléka pedig ortodox (pravoszláv) vallású.
Az autokefál Ukajnai Ortodox Egyház (OCU) hivatalos kiválása (bejegyzése jogilag) 2018 decemberére tehető, a Porosenko-kormány alatt hozták létre, a vezetőjévé pedig Jepifanyij (Dumenko) perejaszlavi és bilocerkivi metropolitát választották meg, mindezzel nézeteltérést okozva a konstantinápolyi és a moszkvai pátriárka között, mivel Moszkva nem ismerte el az újonnan alakult nemzeti egyház önállóságát.
Az ukrán hatóságok és UOCMP között 2014 óta tartó konfliktus elérte a tetőfokát. 2022 novemberének végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) razziát tartott az ország fő ortodox kegyhelyén, a kijevi Pecserszka Lavrában (amely az UOCMP birtokában volt bérleti szerződéssel az államtól).
A benne élő szerzeteseket „az orosz világ sejtjének” nevezték, és az ukrán állam, valamint a hadsereg elleni provokációkkal vádolták őket.
Volodimir Zelenszkij a hatalomra jutását követően nem kezelte központi problémaként az egyházak helyzetét, azonban 2022 februárja fordulópontot jelentett ebből a szempontból.
Az ukrán elnök 2022-es év végén felhívást tett közzé, amelyben kijelentette, hogy az UOCMP tevékenységét teljesen be lehet tiltani az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt. Miközben a rendfenntartók oroszbarát nézeteket valló papokat és bizonyítékokat kerestek, a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács, azaz Ukrajna parlamentje) már megkapta az orosz ortodox egyházhoz kötődő vallási szervezetek teljes felszámolásáról szóló törvénytervezetet.
Az UOCMP szerzetesei egészen a közelmúltig a barlangkolostorban (Pecserszka Lavra) éltek. Március végén a főváros felmondta az ukrán hatóságok és az UOCMP közötti bérleti szerződést, amely lehetővé tette, hogy a szerzetesek a Lavrában éljék a mindennapjaikat. Méghozzá azzal az indokkal, hogy elegendő bizonyítékot találtak ellenük az „oroszbarátság" igazolására. Március végén az ukrán bűnüldöző szervek letartóztatták Pavel metropolitát, az UOCMP egyik vezető papját, aki a larvai szerzetesek vezetője volt. Az SZBU vallási gyűlöletkeltéssel és az orosz katonai agresszió igazolásával, valamint tagadásával vádolta. Rajta kívül jelenleg a klérus 23 tagja ellen folyik büntetőeljárás, annak ellenére, hogy a kanonikusan a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrajnai Ortodox Egyház távolodni kezdett az orosz egyháztól, amikor Kirill moszkvai pátriárka nyíltan kifejezte támogatását Putyin elnök irányába. Végül 2022. május 27-én az UOCMP kinyilvánította függetlenségét Moszkvától, és tárgyalásokat kezdett az Ukrajnai Ortodox Egyházzal.
Moszkva és az UOCMP hívei Pavel (a Lavra főpapja) szabadon bocsátását követelték, miközben
Sőt, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalának (OHCHR) jelentése a múlt hónapban szintén azt mondta, hogy az ukrán kormány intézkedései diszkriminatívak, ami Kijev részéről megrovást váltott ki.
A szerzetesek nem voltak hajlandók elhagyni a kolostort, és panaszt nyújtottak be a kijevi bírósághoz a döntés ellen.
Képek forrása: Facebook-videóból
Az eset következtében a Lavra szerzetesei többször is szabadtéren tartották meg a miséiket, ahol hívek százai imádkoztak az udvaron. Eközben a OCU-pártiak várták őket a kolostor kapujában, árulónak nevezve az imádkozó híveket. Ez a lépés nagy feszültséget váltott ki a kijevi lakosok között. Megborzongató videók kerültek napvilágra, ahogyan gyalázzák a oroszoktól függetlenedő papokat, szerzeteseket, akik nem csatlakoztak az OCU-hoz.
Meg kell jegyezni, hogy Pavel főpap ellen számos problémás – videóban is látható – cselekedet felhozható. Ám mindezek inkább a szerzetesi magatartást kérdőjelezik meg, meglehetősen meredek dolog ezért a teljes UOCMP-t elítélni.
Forrás:Центр інформації УПЦ - Facebook videó (Pavel metropolita háziőrizetbe helyezése)
Mindeközben Epifánia metropolita, az OCU vezetője azt nyilatkozta az ukrán médiában, hogy nem akarja kilakoltatni a szerzeteseket. „Azt akarjuk, hogy az »orosz világ« szelleme többé ne uralkodjon itt” – tette hozzá, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy „a Lavrában ukrán környezet legyen; ukrán nyelvű és Ukrajnáért szóló imákat kell a misék során mondani”.
Azt is hozzátette, hogy az OCU már most is rendszeresen tart imákat a kolostor UOC-szerzetesek által kiürített felső részében, valamint „békésen és nyugodtan” imádkozni fog a még általuk elfoglalt alsó Lavrában is.
A 2023-as húsvét sem volt egyszerű, háborús körülmények feltételei mellett zajlott. Előző nap a hívek azzal a feltétellel vehettek részt az éjszakai istentiszteleteken, hogy reggelig nem hagyják el a templomokat.
A tilalom ellenére a Lavrában és más templomokban is megtartották a hajnali miséket, de csak a épületen belül.
Forrás: УНІАН
Összességében Ukrajnában a vallási konfliktus egyre inkább széthúzást kelt az ukrán népen belül, illetve csökken Zelenszkij elnök népszerűsége is egyben. Megoldást csak a közös egyházi megegyezés jelentene, és ha az ukrán vezetés kiszállna az ügyből.
Címlapfotó:123rf.com