A KSH friss adatai alapján a foglalkoztatási szint a járvány előttinél is magasabban áll, míg a munkanélküliségi ráta ismét 4 százalék alá csökkent. A jövő a gazdasági helyzet alakulásától függ.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Áprilisban a munkaerőpiac pozitív trendeket mutatott: a foglalkoztatottság 4,7 millió fő felett állt, meghaladva a járvány előtti szintet, és a munkanélküliségi ráta is 4 százalék alá süllyedt.
A foglalkoztatás éves szinten 14 ezer fővel nőtt, a rendelkezésre álló munkaerő és a keresleti oldal korlátai miatt azonban a további növekedés korlátokba ütközhet.
A gazdasági fellendülés és a nagyberuházások hatására a munkaerőhiány inkább növekedhet, tehát a munkaerőpiac feszes marad - írja a Makronóm.eu.
A foglalkoztatás 17 ezer fővel bővült az elsődleges munkaerőpiacon, a külföldön dolgozók száma 6 ezerrel, míg a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent. A külföldi munkavállalók száma növekedésnek indult a járvány után, de azóta stagnálás tapasztalható.
A jövőre nézve, ha a gazdasági bővülés folytatódik, nem várható a munkaerőpiaci helyzet romlása, bár egyes ágazatokban a kereslet csökkenése a foglalkoztatásban is érezhető lehet majd.
Forrás: KSH 2023.05.26.
Az áprilisi foglalkoztatottsági adatok jónak bizonyultak a kihívások ellenére. A foglalkoztatottak átlagos száma 4,710 millió fő volt, 29 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Az idősebb korosztály (55-64 éves) foglalkoztatási rátája 3,5 százalékponttal, 68,3 százalékra nőtt. A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer fő volt.
A munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt 2023 áprilisában. A 15–74 éves munkanélküliek száma 27 ezer fővel, 197 ezerre nőtt. A fiatalok körében magasabb volt a munkanélküliségi ráta, 11,1 százalék.
Az álláskeresés átlagos hossza 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Nyitókép: 123rf.hu
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A 2000 kg feletti autókra a hajtás módjától függetlenül kétszeres parkolási díjat kell majd fizetni jövőre.
A Nolimpia mozgalommal ismertté vált balliberális párt egyetlen képviselője sem kapott eddig szerepet a Tisza-kormányban.
