A KSH friss adatai alapján a foglalkoztatási szint a járvány előttinél is magasabban áll, míg a munkanélküliségi ráta ismét 4 százalék alá csökkent. A jövő a gazdasági helyzet alakulásától függ.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Áprilisban a munkaerőpiac pozitív trendeket mutatott: a foglalkoztatottság 4,7 millió fő felett állt, meghaladva a járvány előtti szintet, és a munkanélküliségi ráta is 4 százalék alá süllyedt.
A foglalkoztatás éves szinten 14 ezer fővel nőtt, a rendelkezésre álló munkaerő és a keresleti oldal korlátai miatt azonban a további növekedés korlátokba ütközhet.
A gazdasági fellendülés és a nagyberuházások hatására a munkaerőhiány inkább növekedhet, tehát a munkaerőpiac feszes marad - írja a Makronóm.eu.
A foglalkoztatás 17 ezer fővel bővült az elsődleges munkaerőpiacon, a külföldön dolgozók száma 6 ezerrel, míg a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent. A külföldi munkavállalók száma növekedésnek indult a járvány után, de azóta stagnálás tapasztalható.
A jövőre nézve, ha a gazdasági bővülés folytatódik, nem várható a munkaerőpiaci helyzet romlása, bár egyes ágazatokban a kereslet csökkenése a foglalkoztatásban is érezhető lehet majd.
Forrás: KSH 2023.05.26.
Az áprilisi foglalkoztatottsági adatok jónak bizonyultak a kihívások ellenére. A foglalkoztatottak átlagos száma 4,710 millió fő volt, 29 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Az idősebb korosztály (55-64 éves) foglalkoztatási rátája 3,5 százalékponttal, 68,3 százalékra nőtt. A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer fő volt.
A munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt 2023 áprilisában. A 15–74 éves munkanélküliek száma 27 ezer fővel, 197 ezerre nőtt. A fiatalok körében magasabb volt a munkanélküliségi ráta, 11,1 százalék.
Az álláskeresés átlagos hossza 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Nyitókép: 123rf.hu
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Az oktatásban és munkaerőpiacon a nők helyzete javulóban van, miközben a fiatal férfiak egyre nagyobb része szakad le és szorul ki a társadalomból.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
